Ady Endre "Sípja régi babonának" című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet vizsgálni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
A versben érződik Ady Endre korának jellegzetes hangvétele és stílusa. A költő a szóképekkel és a megszemélyesítésekkel gazdagítja a verset, amelyek a szimbolikus tartalmat erősítik. Például a "Sípja régi babonának" szimbolikus jelentése az elszigeteltség, a múltba ragadó hiedelemek és a reménytelenség. A vers a magyar nép sorsáról szól, és a korabeli társadalmi és politikai helyzetre reflektál.
A versben megjelenő motívumok és témák összefüggéseket mutatnak a magyar irodalom hagyományaival és más költők műveivel. Ady Endre sokat foglalkozott az elnyomottak sorsával és a társadalmi igazságtalansággal, ezért a versei erőteljesen köthetőek a magyar szocrealizmus és az elnyomott közösségek ábrázolásával foglalkozó költőkhöz.
Az eltávolodás, a távolság motívuma a versben az elidegenedés érzését is jelenti, amely sok más irodalmi műben is megjelenik. A magyar irodalomban Szép Ernő műveiben található hasonló motívumok és témák, amelyek az egyéni és társadalmi kilátástalanságot ábrázolják. Nemzetközi szinten például Samuel Beckett műveiben megtalálható az elszigeteltség és a menekülés motívuma, amelyek a modernitás által generált társadalmi feszültségekre utalnak.
A versben megjelenő árnyak és rongyos árnyak motívuma az érzékelés és az identitás problémáira utal. Ez a motívum összefüggésbe hozható Friedrich Nietzsche gondolataival, amelyek az emberi tudat korlátait és a valóság relativitását hangsúlyozzák. Ez a témakör jelen van jó néhány modernista költő művében, például T. S. Eliot, Ezra Pound vagy James Joyce műveiben is.
A versben megjelenő vágott bot motívuma az elhatározás és a változás szimbóluma lehet. A magyar irodalomban József Attila műveiben gyakran jelenik meg hasonló motívum, amely az egyéni és társadalmi átalakulásra utal. Nemzetközi szinten például William Shakespeare műveiben is megtalálható hasonló motívum, amely az egyén és a sors kölcsönhatásait jelképezi.
Az elszigeteltség és a hazánk elvesztése témája azon a nemzetközi szinten is játszhat szerepet, ahol az identitás, a haza és a nemzeti sorskérdések ábrázolása fontos szereppel bírnak. Ehhez kapcsolódik például Thomas Mann "A varázshegy" című regénye vagy Victor Hugo "A nyomorultak" című műve, amelyek a hazaszeretet és a társadalmi igazságtalanság problémáit boncolgatják.
Összességében Ady Endre "Sípja régi babonának" című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet vizsgálni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A költő motívumai, hangvétele és stílusa kapcsolódik a korabeli magyar irodalom hagyományaihoz és más költők műveihez, valamint a globális irodalmi trendekhez és témákhoz.