Ady Endre "Vágyom, hogy szeretnék" című versében a költő kifejezi vágyát a boldogság és a romantika után. A versben megjelenő összefüggések és elemzésük teológiai szempontból a következők:
Bibliai nézőpont: A versben megjelenő vágy és boldogság iránti igény bibliai alapokon nyugszik. Az emberi vágyak és vágyakozások a Biblia szerint Isten által teremtett részei az emberi természetnek. Az ember vágyai Isten által adottak, és ezáltal az ember Istentől való függőségét fejezik ki. A versben megjelenő vágyak tehát az ember Isten iránti vágyainak kifejezései lehetnek.
Patrisztikai nézőpont: A patrisztika idején, a 2. és 8. század között, a teológia olyan kérdésekkel foglalkozott, mint az isteni szeretet és a vágy. A patrisztikus atyák, mint például Szent Ágoston, hangsúlyozták, hogy Isten iránti vágyunk az ember belső természetének része. A versben megjelenő vágyak tehát az isteni szeretet utáni hiányt fejezik ki, és a teológiai gondolkodás egyik fő témájára, az ember Istennel való egységére utalnak.
Skolasztikus nézőpont: A skolasztikus teológia, amely a 11. és 14. század között volt népszerű, azt vizsgálta, hogyan kapcsolódik össze az értelem és a hit. A skolasztikus teológusok, mint például Aquinói Szent Tamás, megvizsgálták az ember érzékelését és vágyait az isteni lét iránt. A versben megjelenő vágyak tehát az emberi vágyakon keresztül az isteni iránti vágyakat és a hitet reprezentálhatják.
Egyéb nézőpont: Ezen kívül, a versnek lehetnek más teológiai hangulati jelentései is. A vágy és romantika utáni sóvárgás a földi dolgokkal való elégedetlenségre utalhat, és az ember Istennel való végső egységét keresi. Továbbá, a versek közepén található üzenet utalhat az emberi tapasztalás nehézségeire és a világtól való elidegenedésre, amely szintén teológiai témák lehetnek.
Ezek az elemzések csak néhány lehetséges értelmezést nyújtanak a vers teológiai szempontból. A végső értelmezés attól függ, milyen teológiai nézőpontot választunk és milyen kontextusban értelmezzük a verset.