Halott bácsik, halott nénik
Félig-álom álmaimban
Mostanában gyakran jönnek
Kérdezgetni valamit.

Még életet le nem éltek,
S a születni meggátoltak,
Elmaradtak, sőt jövők is,
Úgyszintén kiváncsiak.

Éberen én úgyse tudnék
Kérdésükre választ adni,
Viszem őket hát keresztül
Rossz alvásom álmain.

Ha kérdik, hogy hogyan bírjuk,
Döngő szivem válaszol rá
S bár fájdalmát nagyon érzi,
Mindig nagyon szívesen.

És elmondom: az embernek
Megeszűlni rossz is, jó is,
Miként múlt s jövő időkben,
Épp-úgy ez-idő-szerint.

Egyik embert arra rántja,
A másikat meg emerre
Szabott sorsa és idője,
Mindakettő megszabott.

Ha ki ma él, miért bánja?
Emberként jön, emberként megy
S aki marad utolsónak,
Az tegye be a kaput.

Elemzések

A vers teológiai szempontból történő elemzése során érdemes figyelembe venni az alábbi aspektusokat: a halál, a sors és a végzet, az emberi élet véges volta, a múlt és a jövő idővel való összefüggései, valamint az emberi szenvedés és vigasz kérdése.

A bibliatudományi nézőpontból a versben megjelenő halottak jelenléte és a velük való párbeszéd lehetősége emlékeztet a Szentírásban leírtaknál, ahol előfordulnak halottakkal folytatott beszélgetések (pl. Sámuel első könyve 28. fejezet). A halottak érdeklődése a múlt és a jövő iránt arra utal, hogy a halálunk után is folytatódik valamilyen formában az életünk, és hogy az időtlen dimenziókban a múlt és a jövő összefonódik.

A patrisztika nézőpontjából a vers arra utalhat, hogy minden ember életének időpontja előre meg van határozva a teremtés során, és hogy minden embernek saját sorsa van – akár az életében, akár a halála után. Az ember így nem pusztán a véletlen bábja, hanem részt vesz a teremtett világ rendjén és a teremtő időrendjében.

A skolasztika szemléletmód szerint pedig a vers azt tükrözi, hogy az emberi életben mind a jó, mind a rossz megélésére lehetőség van, és hogy ebben a földi időstruktúrában minden időpillanat a múlttal és a jövővel van összefüggésben. Az emberi szenvedés megélésének oka lehet az emberi szabad akarat, valamint a bűnös cselekedetek következményei. Az ember számára tehát a vigasz abban rejlik, hogy a fájdalom és az öröm megélt és átélt tapasztalatain keresztül fejlődik és formálódik.

Érdemes megjegyezni, hogy a versben megjelenő gondolatok nem feltétlenül korlátozódnak a fent említett teológiai szemléletmódokra. Az emberi szenvedés és vigasz kérdése általános témák, amelyek más vallási vagy filozófiai nézeteket is felvetnek. A versben megjelenő gondolatok és érzelmek az emberi tapasztalatok közepette jelennek meg, amelyek mindenki számára egyaránt érthetőek és megfoghatóak.

A vers egy Vigasztaló beszéd címmel kezdődik, amely magában hordozza azt az összefüggést, hogy valószínűleg egy olyan szövegről van szó, ami vigasztaló hatással lehet az olvasóra. A következő sorokban a halott családtagokról van szó, akik álomként jelennek meg az állapotuk ellenére. Ez összekapcsolódik a halálálmok vagy az álomszerű jelenségek témájával a nemzetközi szépirodalomban.

Ady Endre versében az álom és a valóság határvonalának elmosódása is megjelenik, ami szintén gyakori témája a magyar és a nemzetközi irodalomnak. Az álmokban megjelenő halottak a múlt idővel kapcsolódnak össze, és kíváncsiak a jövőre is. Ez a múlt-jelen-jövő idődimenzió a magyar és a nemzetközi irodalmi művekben sokszor fontos szerepet kap.

A vers továbbá megmutatja az emberi sors és idő függőségét is, amely szintén általános témája a szépirodalomnak. Az embert ugyanis megszabott sors és idő terelgeti az életben, és nincs befolyása ezekre a dolgokra. Ebben a kontextusban fontos említeni a sorsdrámát, a determinizmust vagy éppen a szabad akarat kérdését, melyek gyakran felbukkannak a magyar és a nemzetközi szépirodalomban.

A vers alapvetően egy vigasztalásra szolgáló beszéd formáját ölti, amely a gyász és a halál témakörét érinti. A melankóliát, a veszteséget vagy az élet teljes menetét feldolgozó, vigaszt nyújtó versek és szövegek szintén régóta jelen vannak a magyar és a nemzetközi irodalomban.

A személyes érzések, az emberi kapcsolatok és a szembenézés a halállal további összeköttetéseket jelenthet a magyar és a nemzetközi irodalmi alkotásokkal. A személyes érintettség és a mély, emberi érzelmek további összefüggési pontok lehetnek ebben a versben, és a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is gyakran megjelennek.

Összességében az Ady Endre Vigasztaló beszéde többek között a következő összefüggéseket vonhatja maga után irodalomtudományi szempontból: a halál és az álmok kapcsolata, az idődimenziók, a sors és az emberi szerep korlátai, a vigaszt nyújtó szerep, az érzelmek és a személyes kapcsolatok. Mindezek összekapcsolódhatnak a magyar és a nemzetközi szépirodalom műveiben.

Ez a vers a halottakról szól, akik megjelennek a költő álmaiban, hogy kérdezgetni valamit. A verselemzés során természettudományos szempontból értelmezve, azt tapasztaljuk, hogy a vers több vonatkozásban is kapcsolódik a mai természettudományos felfedezésekhez.

Először is, a vers az alvás és az álmok témáját érinti. Az alvás és az álmodás a modern alvástudományban alaposan tanulmányozott terület. A legújabb kutatások segítenek megérteni, hogyan és miért álmodunk, valamint milyen hatással van az álmodás az egész életünkre. Az álmokat az agy aktivitásához és az emlékek feldolgozásához kötik, és kutatók továbbra is felfedezik az álmok jelentését és funkcióját.

A vers másik fontos témája a múlt és a jövő viszonya. Azt mondja, hogy az emberek nem élték le az életüket, hanem meghaltak, mielőtt még teljesen megszülettek volna. Ez a gondolat kapcsolódik a modern genetikai kutatásokhoz és a születéskor meghatározott genetikai örökséghez. Az utóbbi időben a kutatók megértették, hogy a genetika és az öröklődés szerepet játszik a születés előtti fejlődésben és az emberi sorsának alakításában.

A versben említett sors és idő fogalmai szintén kapcsolódnak a modern tudományhoz. Az idő fogalma a fizikában és a kozmológiában általános téma, amelyet a speciális és az általános relativitáselmélet vizsgál. A modern tudomány megértette, hogy az idő nem statikus, hanem relatív és az idő múlása az űrkörnyezettől és a mozgástól függ. A sors fogalma pedig a kvantummechanikával kapcsolatos, ahol az események nem feltétlenül meghatározottak, hanem valószínűségek szerint történnek.

Végül, a versben megjelenik az emberi élet ciklusa. Az, hogy az emberként születünk és emberként megyünk el, összefüggésbe hozható az úgynevezett körforgásos evolúcióval, amely a természetben gyakran jelenik meg. A körforgásos evolúció szerint az egyik faj vagy egyén kihal, míg másik fejlődik és megjelenik az életben. Az emberi élet ciklusa tehát azt sugallja, hogy a halál és az új élet folyamatosan jelen van a természetben.

Összességében, míg Ady Endre Vigasztaló beszéd című verse nem közvetlenül beszél a természettudományról, mégis számos olyan elemet tartalmaz, amelyet a modern természettudomány felfedezéseihez kapcsolhatunk. Az alvástudomány, a genetika, a relativitáselmélet, a kvantummechanika és az evolúció mind potenciális összefüggést mutatnak a versben megjelenő témákkal.