A dajka sírján egyszerű halom,
Csekély fatörzsök áll emlékjelül;
Fekszik külön, temető-oldalon,
Virágzó tüske, zöld pázsit, körül.
Felette a lágy szél suhogva jár,
Szines pillangó, beszédes madár.

Megszáll az alkony; áttetsző homálya,
Mint könnyü fátyol, leng a sírokon;
Borulni az agg nő fejoszlopára
Eljő unoka, gyermek, vagy rokon;
Nem rokon az, nem magzat, unoka:
Két úri hölgy a sír zarándoka.

Két úri szép hölgy. Onnan jöttek el,
Hol legvirítóbb az élettavasz,
S örömmadár víg füttye énekel,
S zöld lomb között még nem sárgul panasz...
Hogy emlegetnék s megkönyeznék, sírván,
A hű cselédet rideg, puszta sírján.

Mijök volt nékiek az agg cseléd?
Miért emelnek ily élő emléket?
Adott-e az mást, mint béres tejét?
Talán még azt se, csak hitvány meséket.
Felejtve régen játék, dal, mese:
Hű szive az, mi nem lesz sohase.

Oh szép, mikor feledség-nyomta földbül
Kisarjad a szív, az elporhadott,
Mint rom felett a repkény ha kizöldül -
És kegyelet sír rája harmatot!
Oly szép, de ritka...! Pedig a szivér'
Nem jutalom a hitvány szolgabér.

A dajka sírján egyszerű halom.
Född el, virágzó tüske, puha pázsit;
Dúdolj fölötte lanyha fúvalom,
Dalokkal édesitsd szunnyadozásit;
Mondj szép regéket, sokszavú madár:
Színes pillangó, lengj álmainál!

(1851)

Elemzések

Az "A dajka sírja" című vers, Arany János műve, amelyben természettudományos elemek is megtalálhatók. A vers elején leírja a dajka sírját, melyen különleges jelölések találhatók, mint például a csekély fatörzsök, virágzó tüske és zöld pázsit. Ezek az elemek megjelenítik a természetet, ami a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatos lehet.

A második versszakban a sír közelében eljön valaki, aki nem rokon, de mégis a sír zarándoka, ami egy érdekes összefüggést hoz létre az ember és a természet között. Ez a szakasz a szociális tudományokkal kapcsolatban is érdekes lehet, mivel bemutatja az emberi kapcsolatokat és az emlékezést.

A harmadik versszakban Arany leírja a két úri hölgyet, akik a sírra érkeznek. Ők azok, akik élni tudnak és kiemelkednek a természetből, ahol még mindig virágzik az élet tavasza és boldog madarak dalolnak. Ez a szakasz természettudományos szempontból arra utalhat, hogy az emberi civilizáció képes létrehozni olyan dolgokat, amelyek messze eltérnek a természeti rendtől.

A negyedik versszak arra utal, hogy az agg cselédnek, akinek a sírjánál vannak, nem volt jelentősége a világ szemében. Nem adott nekik semmit, csak a tehéntejet és talán még csak meséket sem. Ez a szakasz a természettudomány társadalomtudományi szempontjait hangsúlyozza, arra utalva, hogy az emberek gyakran elhanyagolják vagy megbecsülik a kevésbé értékesnek tűnő dolgokat.

Az ötödik versszak arra emlékeztet, milyen fontos a kegyelet és a megemlékezés. A szív, amely sosem lesz jutalomban részesítve, a legértékesebb, amit az elhunyt szolgák hagyhatnak az élőknek. Ez a rész természettudományos szempontból arra is utal, hogy a természet erejével és szépségével találkozva az emberi szív is feltárja igazi értékeit.

A vers zárása a hatodik versszakban egyszerűen a sír szépségét és nyugalmát hangsúlyozza. A halomra virágzó tüskét, puha pázsitot és lanyha fuvallatot fest, valamint dalokat sugall az alvó emléknek. Ez a szakasz az élet és a halál közti kapcsolatot és az állandó körforgást is jelképezi, ami természettudományos szempontból az átmeneteket és a változásokat tükrözi.

Arany János A dajka sírja című versét teológiai szempontból vizsgálva, több aspektus is kiemelhető. Az alkalmazott irodalmi eszközök és szimbólumok segítségével a vers mélyebb jelentést hordozhat, amely kapcsolódhat a bibliatudományhoz, patrisztikához és skolasztikához.

A versben megjelenő dajka sírja egy egyszerű halom, amely csekély fatörzsekkel látható meg. Ez az egyszerűség és szegénység szimbóluma lehet, ami összefüggést teremthet a bibliai üzenettel, miszerint Isten az alázatosságot és szerénységet kedveli. A tüskés pázsit és virágzó környezet a sír körül azt sugallhatja, hogy a sírban fekvő dajka élete virágzó és tiszta volt, érdemes arra, hogy emlékezetes maradjon.

Az alkony megjelenése, valamint az unoka, gyermek vagy rokon meglátogatása az agg nő sírjánál arra utalhat, hogy a sírba temetett cseléd életének végére eljutottak azok, akik vele a legszorosabb kapcsolatban álltak. Ez a patrisztikai gondolkodással kapcsolatban azt sugallhatja, hogy a halott lelke tovább él a szeretteiben és azokban az emlékekben, amelyeket rá emlékezve ápolnak.

A két úri hölgy megjelenése érdekes ellentétet hoz létre a versben. Ők a virágzó tavaszból érkeznek, ahol még nincsenek sárguló levelek vagy elszáradó növények. Az, hogy ők látogatást tesznek az agg nő sírjánál, azt sugallhatja, hogy az egykor fontosnak tartott vallási vagy erkölcsi értékeket még mindig megbecsülik és tisztelik, még ha mások talán elfelejtették is. Ez összekapcsolódik a bibliai tanítással, amely azt hangsúlyozza, hogy a szeretet, alázat és tisztelet sosem megy kárba.

A versben a dajka szolgálata és hűsége kiemelhető. Bár talán nem kapott semmiféle anyagi ellenszolgáltatást, mégis hű maradt a rá bízott feladathoz. Ez szorosan kapcsolódik a skolasztikus gondolkodáshoz, amely szerint a lelki értékek felbecsülhetetlenek és nem mindig mérhetők az anyagiakkal, de mégis rendkívüli jelentőségűek.

A vers záró soraiban a poetikus képek és szimbólumok segítségével a versek hallgatóját a dajka emléke, a sírja felett elhangzó dalok és mesék által hívják álomba. Ez arra utalhat, hogy az emlékek és a szeretet által a hitelesség és hűség fontossága tovább élhet, és az elhunyt személy még mindig képes befolyásolni és inspirálni másokat.

Összességében Arany János A dajka sírja című versében a teológiához kapcsolódó jelentések felfedezhetőek a szerénység, alázat, szeretet és hűség témáiban. Az alkalmazott irodalmi eszközök és szimbólumok segítségével a vers mélyebb jelentést hordoz, mely kapcsolódik a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaihoz.

Arany János A DAJKA SÍRJA című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Tematikai összefüggések:
- A versekben gyakran megjelenik a halál, az elválás, az emlékezés témája, ami a versek tematikai párhuzamaihoz sorolható.
- Az idősödés, az elmúlás és az öregség motívuma is jelen van a versben, amely összekapcsolható más irodalmi művekkel, amelyek az idő múlásával, a változással foglalkoznak.

2. Stilisztikai összefüggések:
- Arany János A DAJKA SÍRJA című versének stílusa a romantikus irodalomhoz köthető. Megjelenik benne a romantika jellemző stílusirányzata, mint például a természeti elemek dicsőítése, a lírai érzékenység és az érzelmi mélység.
- Az előadásmód és a nyelvi megformálás is kapcsolódik más poetikai hagyományokhoz, például a lírai költemények tradicionális formáihoz (pl. rimázás, strófaszerkezet).

3. Kulturális összefüggések:
- Arany János a 19. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek művei hatással voltak a kortárs magyar irodalomra és más nemzetközi költőkre is.
- A versben megjelenő motívumok és témák, mint a halál, az emlékezés és az öregség, nem csupán a magyar irodalomban, hanem a világirodalomban is gyakoriak, így kapcsolódhatunk más nemzetek költőihez is.

4. Történelmi összefüggések:
- Arany János versei, köztük A DAJKA SÍRJA, beemelhetők az 1848-49-es szabadságharc utáni időszakba, és reflektálnak a kor politikai, társadalmi és gazdasági viszonyaira.
- Az időbeli kontextusban a vers összekapcsolható más kortárs művekkel, amelyek ugyanazon történelmi időszakban születtek, és hasonló témákkal foglalkoznak.

Ezek csak néhány példa arra, hogy milyen összefüggéseket lehet találni Arany János A DAJKA SÍRJA című versével a magyar és nemzetközi szépirodalom területén. A vers további elemzése során további összefüggések fedezhetők fel, amelyek jobban megvilágítják a mű irodalomtörténeti jelentőségét és kapcsolódását más művekhez.