Hol volt, hol nem? három ember,
Éhes, rongyos, mind a három,
Munka-tenni egyik sem szer,
De henyélni, télen, nyáron.
Vagy, dologra ha kimentek,
Ez azért lőn, hogy pihentek
A nagy lusta heveréstől,
Borivástól, dőzsöléstől;
Uj erőt és új költséget
Gyüjtve, új tivornya végett.
S minthogy ebnek eb a társa,
Megtalálja zsák a foltját:
Ők is, rálelvén egymásra,
Megszerették egymás módját.
A barátság, mint a burján,
Az ebszőlő, a bojtorján,
Szivökben eggyé fonódott,
Semmi vészben el nem oldott;
Kivévén,...
- - - - - - - - - - - - - -

(1854 körül)

Elemzések

Az "A Kincstalálók" című versben Arany János három ember történetét meséli el, akik lusta életmódot folytatnak, és csak akkor mennek dolgozni, amikor újabb pénzre van szükségük a mulatozáshoz. Az elsőként feltűnő természettudományos összefüggés a versben a "nagy lusta heveréstől, borivástól, dőzsöléstől" való menekülés. Az emberi testmozgás és az egészséges életmód kapcsán a modern tudomány felismeréseinek megfelelően a rendszeres testmozgás nagy hatással van a fizikai és mentális egészségre.

A vers további részében megjelenik a társas kapcsolatok fontossága, hiszen a három ember megtalálja az egyensúlyt egymás között. Ez kapcsolódik a szociálpszichológiához és a szociológia területéhez, ahol kutatások igazolják, hogy a társas támogatás és a barátság jelentős szerepet játszik az egészségünk megőrzésében és a boldogságunkban.

A vers további részét sajnos nem ismerjük, így nem lehetünk teljes bizonyossággal arról, hogy milyen újabb természettudományos felfedezésekkel lehetne összekapcsolni. Az időtartam alapján azt gondolhatjuk, hogy a tudományban is történtek jelentős fejlemények ekkoriban, például a fizika és a biológia terén. Azonban a további részek ismerete nélkül nehéz olyan részletekre utalni, amelyeket a mai természettudományos ismeretekkel össze lehetne kapcsolni.

A vers Arany János A Kincstalálók című művének részlete. Az alábbiakban elemzem az irodalomtudományi szempontokat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Műfaj: A vers egy lírai költemény, amely a városi élet és a társadalom kritikáját fejezi ki. A szerző egy társadalomkritikai pillanatot állít elénk és bemutatja a beazonosítható típusú embereket és helyzeteket.

2. Stílus: A verset Arany János számos jellemző módon írta, például ízes nyelvezetével és a versszakok rím és ritmusaival. A címadás és a harmadik sor rímelése ebben az esetben is figyelemre méltó.

3. Témák: A versben számos fontos téma jelenik meg, mint például a lustaság és a munka elkerülése, valamint a barátság és az összetartás jelentősége. Ezek az általános és időtálló témák számos más irodalmi műben is megjelennek.

4. Motívumok: A versben megtalálhatók az emberi kapcsolatok és a társadalmi hierarchia motívumai. A három ember rongyos és éhes, de mégis együtt maradnak, mert szeretetet találtak egymásban. Ez az emberi kapcsolatok és a közösség erejét jelképezi.

5. Intertextualitás: Az Arany János művekben gyakran találhatóak intertextuális kapcsolatok más irodalmi művekkel. Azért is jöhetett létre ez a mű, hogy reagáljon a kortárs társadalmi és politikai problémákra, valamint azokra az irodalmi tradíciókra, amelyekkel kapcsolatban állt.

6. Összefüggések a magyar szépirodalomban: Az Arany János alkotásai sok tekintetben jelentős hatással voltak a magyar irodalomra és irodalomtudományra. A Kincstalálók című mű a romantikus és a realizmus stílus keverékét mutatja be.

7. Összefüggések a nemzetközi szépirodalomban: A versben megfigyelhetők olyan szépirodalmi elemek, mint a társadalomkritika és a társadalmi eseményekhez való kapcsolódás. Ezeken keresztül a vers hasonlóságot mutat más kortárs európai művekkel.

Az adott részletből kiindulva feltehetően további érdekes szempontok is felfedezhetők lennének az egész művek és Arany János többi alkotásaival való összefüggés elemzése során.

A vers elején találkozunk a három emberrel, akik mind rongyosak és éhesek. Az elsődleges jelentés szerint ez egy egyszerű történet arról, hogy ezek az emberek lusták és szívesen pihennek, ahelyett hogy dolgoznának. Azonban a vers teológiai szempontból is értelmezhető.

Az első összefüggés a bibliatudománnyal kapcsolatos. A rongyos és éhes emberek az Újszövetségben található példabeszédre emlékeztethetnek, amelyben Jézus, a jó pásztor, elhagyja a 99 bárányát, hogy megtalálja az elveszett egyet. Az emberek itt az elveszett bárányak lehetnek, akik kimerültek és éheznek. Az isteni irgalom által Jézus megtalálja és megmenti őket.

A patrisztikának is van szerepe az értelmezésben. A patrisztikus atyák hangsúlyozzák, hogy az ember elveszett állapotban van a bűn miatt, és szüksége van az isteni kegyelemre és a megváltásra. Az elveszett ember jelenése az életünkben általános, amikor elhagyjuk a hívő életvitelt és a világi dolgok után eredünk. Az emberek hiányzik a munka iránti elkötelezettség és valódi küldetés iránti vágy.

A skolasztika, különösen Aquinói Szent Tamás gondolatai is felmerülhetnek, amikor az embereknek "uj erőt és új költséget" kell gyűjteniük. Aquinói Szent Tamás úgy gondolta, hogy az embereknek erőfeszítéseket kell tenniük a kegyelem megszerzéséért és a szentéletű életvitelért. Az erőfeszítésekkel kapcsolatos pénzügyi felvetés az Aquinói Szent Tamás által előterjesztett tételre utalhat, hogy az embereknek "új költséget" kell befektetniük, hogy a hitben és erkölcsben fejlődhessenek.

Ezenkívül a versben található barátság, mint a "burján" és a "bojtorján" is teológiai jelentéssel bírhat. A burján a Biblia egyik jelképeként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy az emberek eggyé válnak Krisztusban, és szívük összefonódik az Ő szeretetében. Ez az egység és közösség szimbolizálható a három ember közt is, akik a közös sorsok és nehézségek révén megszeretik egymás módját.

Végül a versből hiányzik a vég, a végső összefüggést vagy kifejletet nem ismerhetjük meg. Ezen hiányosság lehetőséget ad más teológiai szempontokra is. Például, az isteni kegyelem vagy a megváltás hiánya lehet a záró összefüggés, amelyre csak Isten tud választ adni. Ez az üzenet megerősíti az emberek függését és támaszkodását Istenre a sorsukban és üdvösségükben.

Az előző elemzések mellett más teológiai megközelítések is kialakíthatóak, például a demutráció és a megtérés jelentősége, vagy a hit és cselekedetek viszonya. Az elemzés során fontos figyelembe venni Arany János időszakát, a romantikus és nacionalista gondolatokat, amelyek befolyásolhatták a vers elbeszélésmódját és teológiai tartalmát.