Fáradt szemre álmokat hoz Esős idő és ború: Azt álmodtam én, hogy hangját Elveszté a háború. Sorba, rendbe voltak állva Az ellenfél és fele, Meg van adva ütközetre A vezérlők kézjele. De parancsszó ajkon elfúl, Tiszt nem hallja önmagát, Trombitásnak láthatod csak Duzzadt képit és nyakát. * Irtóznék el a rettentő Vérontástól a világ S minden korból, új tavaszból Nem hullna el a virág. (1877 után)