Természetrajz[*]

Földünk mind hegyesebb szög alatt fordítja keletnek
   A pontot, hol az én pusztai kis lakom áll.
Szőke világát már az égen terjeszti előre
   A Nap s jelzi mikép fordulok arrafelé.
Majd pirosabb színt vált, megtörvén fénye a földi
   Fennlebegő párák ködszerü cseppjeiben;
És, mint nagy gömböt, veti a horizonra csalárdúl
   A levegő-réteg vérpirosan hüvelyét.[**]
Ez még nem nap - ihol szemmel nézhetni beléje;
   Ám, ha derékszög alatt dől zenithemre a fény:
Égő gáztakarója körét meglátom a Napnak,
   Mely a mi Földünknél (szám ide!)-szorta nagyobb;
Hogy kicsinek látszik, nagy távolléte okozza,
   Oly keskeny szög alatt éri sugára szemem.
Már körül a gyárak kéményeiből viszi nagy fel
   Könnyü korom-terhét a nekifűlt levegő.
Vas sinen a gőzgép nagy terhet vonva közelget,
   Mert a súrlódás nem köti meg kerekét.
Mily szép most minden, kezdik kilehelni a fák is
   Élenyöket, - s széngázt színi be lombjaikon.
A levegő-réteg, mely Földünket beborítja,
   Kékszínű tömegén játszva eget mutogat.
Ah de mi ez? Hőség megritkította köröttem
   A levegőt s felszáll, váltja rohanva hideg.
Képződnek szaporán s gyülekeznek vizi parányok
   S összeverődve, legitt földre csapódnak alá.
Testem is a hőanyt likacsin már veszteni kezdi,
   Adieu természet! Vissza lakomba megyek.

(1881)

[*] Gáncsolják a költőket, hogy a természetet még mindig a régi
tudatlan módon írják le, nem úgy, mint a tudomány haladása
kívánná. Ehol egy kísérlet. - A. J.

[**] Hiba, mert a Napnak nincs hüvelye. - A. J.

Elemzések

A vers alapvetően a természeti jelenségek megfigyelésére és az emberi tapasztalatokra épül, de sok olyan elemet tartalmaz, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatóak.

Az első részben a Földnek a keleti irányba való fordulása említésre kerül. Ez a Nap felkelését és az ébredésünket jelenti, de az azt alátámasztó tudományos tények közé sorolható a Föld forgásának ismerete és az égitestek fényének terjedése.

A következő sorokban a Nap fénye és a földi légkör hatásai kerülnek bemutatásra. Arról beszél, hogy a Nap fényszíne változik, ahogy a fénye áthalad a levegőben lévő vízcseppek ködszerű formáin. Ez az optika és az atmoszférikus jelenségek területére utal, és például a naplementék és a szivárványok tudományos magyarázatában merülnek fel.

Az utolsó részben a verse a gőzgépek és a környezet megfigyelését emelik ki. Itt megemlítik a gyárak kéményeit és a szén-dioxid kibocsátását, ami a mai környezeti kutatásokban hangsúlyos téma. Továbbá, a hő hatása, a vízi cseppek kondenzációja és a levegő hőmérsékletének változása a termikus jelenségek területének tulajdoníthatóak.

Összességében a vers több természettudományos területet érint, mint például az asztrofizika, az optika, az atmoszférikus jelenségek, a környezeti kutatások és a termikus folyamatok. Ezek a friss tudományos felfedezések és ismeretek segítenek értelmezni a természeti jelenségeket és a világunkat.

A vers teológiai szempontból a teremtés témakörét érinti. Az első sorokban Arany János arról ír, hogy a földünk egyre hegyesebb szög alatt fordul keletnek. Ez a pontos kifejezés a bibliatudomány szempontjából is érdekes lehet, hiszen a Biblia leírja, hogy Isten a világot kerekbe tette, és a föld "alapjai" nem mozognak. Ez a versben megjelenő fordulás azonban éppen ellenkezőleg mutatja, hogy a Föld valójában mozgásban van.

A patrisztika nézőpontjából a vers a teremtő Isten nagyszerű művét ábrázolja. Az elrendezett világegyetem és a természet csodálatos jelenségei mind Isten teremtő műveinek részei. Az Isten szeretetét és gondoskodását mutatja, hogy mindent olyan módon teremtett, hogy az élet fenntartásához és a szépség megéléséhez szükségesek.

A skolasztika nézőpontjából a vers a természet rendjét és a tudományos megfigyeléseket hangsúlyozza. Arany János természet-rajzi megfigyeléseiben a nap világossága, a levegő kékségének megjelenítése, a gyárak kéményeiből szálló korom és a természet változásaik írását jelentik. Ezek mind a világegyetem működésére és a természeti folyamatokra szolgálnak magyarázatokként. A vers arra is utal, hogy a természeti jelenségeket ma már a tudományos megfigyelés és magyarázatok alapján lehet értelmezni. A versben megjelenő jegyzetek azért fontosak, hogy hangsúlyozza az író szándékát, hogy a természetet anélkül leírja, hogy figyelembe venné az újabb tudományos ismereteket.

Egyéb értelmezések szerint a vers több szimbolikus jelentést is hordozhat. Például a Nap és a fák reprezentálhatják a teremtő Isten jóságát és gondoskodását az ember iránt, amely a természetben megnyilvánuló csodákon keresztül látható. A vers vége, amikor a hőség miatt az ember visszatér a "lakomba", a lelki otthonába, szintén teológiai és spirituális értelmeket hordozhat a lelki töltekezés, visszatérés és a természet láthatatlan, de megtapasztalható Isteni jelenléte térszavatolójaként.

Fontos megjegyezni, hogy a vers elemzésekor a teológiai aspektusok és megközelítések mellett fontos figyelembe venni a korabeli társadalmi, kulturális és művészeti kontextust is, amelyek szintén befolyásolhatják az értelmezést.

Arany János "A Reggel" című verse természetről szól, és egyfajta természetleírásként értelmezhető. Azonban, ennek a versnek is vannak irodalomtudományi szempontból érdekes összefüggései mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom területén.

Egy lehetséges értelmezésre az elején található időszámításra utaló kifejezés ad lehetőséget: "Földünk mind hegyesebb szög alatt fordítja keletnek". Ez a sor magyar irodalmi szempontból érdekes lehet, mert akár a nemzeti identitás vagy az idő múlása szimbólumaként is értelmezhető. Ugyanakkor, a világ körül fordulásának említése egy univerzálisabb témát is felvet, amely más kultúrák irodalmában is előfordulhat.

A versben továbbá szerepel a Napnak a természethez való viszonya, amely lehetőséget ad a napfény és a világosság jelképes megjelenítésére. A Nap és a fény gyakori motívumok az irodalomban, amelyeket sok szerző használ a hangulat vagy a cselekmény erősítésére. Az ilyen tematikák nemzetközileg is elismertek és alkalmazottak.

Az "A Reggel" versében találhatók más szépirodalmi elemek is, amelyek gazdagítják az irodalomtörténet és irodalomi kánon hatáskörét. A költő írói technikái, így például az ismétlődő metrum és a metaforák használata, további összefüggéseket teremtennek más hasonló stílusú művekkel.

Az utolsó rész pedig bemutatja a természeti jelenségek hatását az emberre, és ezzel kapcsolatos élményeit. Ez az emberi lét, az életminőség és a természettel való kapcsolat fontosságát tükrözi, ami szintén gyakori témakör az irodalomban.

A versben található lábjegyzetek is érdekesek az irodalomtudományi szempontból. Ezek az annotációk Arany János maga által írták le, és még több kontextust adhatnak a műhöz. A lábjegyzet azt mutatja, hogy Arany János maga is figyelemmel kísérte az irodalmi trendeket és a tudományos fejlődést, és erre is reflektálni akart a verseiben.

Összességében tehát Arany János "A Reggel" című verse irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést hordoz mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom területén. A vers természetleíró jellege, a költői technikák használata és a tematikai elemek egyaránt fontosak a mű szépirodalmi értékeinek és irodalmi kontextusának megértéséhez.