ELSŐ

Lyányok, lyányok: lakodalom,
Oh, be sok szép népe vagyon!
Sok fehér ing: bő az ujja,
Libeg-lobog, ha szél fujja.

MÁSODIK

Sem hegedű, se cimbalom,
Beh szomorú lakodalom!
Mintha orruk vére folyna -
Dehogy lennék menyasszonya!

HARMADIK

Jaj, ki vágyna menyasszonynak,
Akit harangszóval hoznak!
Gyászos ének búg előtte:
Sírva mennek esketőre.

NEGYEDIK

Nem menyasszony, - vőlegény volt:
Hat legény hoz zöld koporsót,
Apja, anyja sír előtte,
Keserves a menyegzője.

ÖTÖDIK

Apját, anyját jól ismerem,
Megmondanám, de nem merem,
Mert a szívünk megdöbbenne...
Egyikünké megrepedne.

ELSŐ

Lyányok, lyányok, vegyetek fel
Fehér ruhát s jőjetek el
Ma csak halott-látni,... holnap
Kivinni zöld koporsómat.[*]

(1847)

[*] Szokás néhol az ifjan elhunytnak koporsóját zöld színre festeni
s halálát ezzel mintegy megszépíteni. A halottvivők ily esetben
a kimúltnak legény-vagy leánytársai, ünnepi öltözetben. A. J.

Elemzések

Az "A VARRÓ LEÁNYOK" c. vers az ifjúság korai halálát és a temetési szokásokat mutatja be. Teológiai szempontból megvizsgálhatjuk a verset a bibliatudomány, patrisztika, és skolasztika nézőpontjaira is.

Bibliatudomány: A versben említett temetési szokás a halottvivők zöld koporsót viselnek. A lányok ijesztőnek és bánatosnak látják ezt a szokást, amely szemben áll az élettel és boldogsággal. Az ifjú halál az emberi élet átmenetiségére utal, és a szemlélők számára nyomorúságot és gyászt jelent. A szövegben megjelenő bibliai elemek, mint pl. az apja, anyja sír előtte, a harangszóval hozott menyasszony és a keserves esküvője, rámutatnak a halál megdöbbentő és tragikus jellegére.

Patrisztika: Az antik keresztény irodalmat és gondolkodást jelenti. A versben a lányokon keresztül felmerül a kérdés, hogy miért kell fiatalon meghalni és miért kell elviselniük ezt a gyászt és bánatot. A patrisztikus gondolkodás szerint, minden ember halandó és a halál a bűn következménye, amit az emberi természeten belül hordozunk. A halál megjelenése tehát a bűn és romlás következménye, és ezért kíséri gyász és bánat.

Skolasztika: Az középkori teológiai és filozófiai iskola, amely úgy próbálta meg magyarázni a vallási és tudományos kérdéseket, hogy azok között logikai és racionális kapcsolatokat teremtett. A versben láthatóan a lányok próbálnak logikus indoklást találni az ifjú halálára. Próbálnak meghatározni ok-okozati összefüggéseket, de a logikus magyarázat hiánya miatt megtörten és megrémülten végződnek. A skolasztika hangsúlyozta az emberi értelem fontosságát, de a versben az értelem határaihoz érkeznek a lányok.

Összességében, a vers a halál tragikus volta felett elmélkedik, és a lányok által felvetett kérdések megmutatják a halál érthetetlenségét és megrázó jellegét. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai arra szolgálnak, hogy jobban megértsük ezt az érzést és elmélkedjünk a halál és élet örök kérdésén.

Arany János "A varró leányok" verse irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Először is, a versben megjelenik a motívum a lakodalomról és a menyasszonyokról, amely a népi irodalomban és a romantikus irodalomban is gyakran előfordul. A lakodalom gyakori témája volt a népi balladáknak és az epikus költeményeknek. A menyasszonyalak szimbolikusan jelenti az ártatlanságot, a szépséget és a boldogságot. Ezt a motívumot megtaláljuk más magyar költők, például Petőfi Sándor vagy Ady Endre verseiben is, valamint a nemzetközi szépirodalomból például Shakespeare drámáiban vagy Hájim Saba bölcsességek könyvében.

A második, harmadik és negyedik versszakban megjelenik a gyászos, szomorú lakodalmat ábrázoló motívum is. Ez a motívum gyakran előfordul az irodalomban, például a reneszánsz tragédiákban vagy a romantikus költeményekben. A szomorú lakodalom azt a paradox érzést közvetíti, hogy a boldogság és a szomorúság, az öröm és a fájdalom egyszerre jelen van az életben. Ez a motívum erős hatást gyakorol az olvasóra vagy befogadóra, és hozzájárul a verse drámaiságához.

A versben Arany János az egyik versszakban kontrasztot alkot a menyasszony és a vőlegény között. Ez a motívum az irodalomban gyakran jelenik meg, például a romantikus költészetben vagy a komédiákban. A kontraszt fokozza az érzelmi hatást, és a karakterek különbségeit hangsúlyozza.

A versben található megjegyzés a zöld koporsó festési szokásáról egy kulturális hagyományra utal, amelyet az irodalom is átvett. A koporsó zöld színének jelentése az irodalomban ilyen esetekben gyakran a halott szépségére és méltóságára utal. Ez az összefüggés megtalálható más irodalmi művekben is, például Edgar Allan Poe "The Masque of the Red Death" című novellájában vagy William Faulkner "A barnák" című regényében.

Az "A varró leányok" vers irodalomtudományi elemzése azt mutatja, hogy Arany János verse számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Ezek a motívumok és elemek hozzájárulnak a verse érzelmi hatásához és drámaiságához, és segítenek kibontakoztatni a verse üzenetét és jelentését.

Arany János A VARRÓ LEÁNYOK című versét természettudományos szempontból vizsgálva, találunk néhány olyan elemet, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Az első versszakban szereplő "Sok fehér ing: bő az ujja, Libeg-lobog, ha szél fujja" rész természettudományos szempontból a textiliparra utalhat. Azok a fehér ingek, amiknek bő az ujja, valószínűleg a modern textilgyártásban használt fehérítő és bőrápoló anyagoknak köszönhetik tisztaságukat és jó állapotukat. Emellett a szél hatására lobogó ingek lehetnek szintén a modernebb szövetek jellemzői, amelyek egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek a légáramlás szempontjából.

A második versszakban szereplő "Mintha orruk vére folyna" rész ezen versszak korában talán nem értelmezhető természettudományos szempontból, azonban napjainkban a vérkeringéssel és az érrendszerrel kapcsolatban felmerülhet. A modern természettudomány pontosan ismeri a vér összetételét és a szerepét az emberi testben, így ez a sor elgondolkoztathatja az olvasót az emberi test anatómiájával kapcsolatos friss felfedezésekről.

A harmadik versszakban a "Gyászos ének búg előtte, Sírva mennek esketőre" rész esetleg a modern pszichológia és szociológia terén tett felfedezésekkel kapcsolatos lehet. A gyász és az érzelmi reakciók, valamint a társadalmi kötelezettségek és elvárások jelentőségét hangsúlyozhatja, melyek mára mélyebb megértést nyertek a tudományban.

A negyedik versszak az "Apja, anyja sír előtte, Keserves a menyegzője" részében megjelenő koporsó és szomorú menyegző lehetőséget ad a halál fogalmával és az emberi élet folyamataival kapcsolatos elméletek és felfedezések megfontolására. Ezenkívül a gyászolók részvétele és a koporsó zöld színének megjegyzése vonatkozhat a modern temetkezési szokásokra, amelyek környezetbarát megoldásokat támogatnak.

Az ötödik versszakban megjelenő "Apját, anyját jól ismerem, Megmondanám, de nem merem" rész alkalmas lehet arra, hogy a genetika és a családi öröklődés modern ismereteire utaljon. A szülők jól ismertek, azonban a szívünk megdöbbenése és az egyikünké megrepedése utalhatnak a családi kapcsolatok és az emberi egészség viszonylagos összefüggéseire.

Összességében Arany János A VARRÓ LEÁNYOK című versében található számos kifejezés és képsor kapcsolatba hozható a mai természettudományos felfedezésekkel és ismeretekkel. Míg a vers eredeti korában talán nem szándékoztak természettudományos értelemben értelmezni, napjainkban lehetőség van ezeknek a soroknak új értelmezésére és összekapcsolására a tudomány legfrissebb eredményeivel.