Ballada

Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
"Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet."
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol a férjed?
"Csillagom, hisz ottbenn alszik!
Ne menjünk be, mert fölébred."
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Jön a hajdu: Ágnes asszony,
A tömlöcbe gyere mostan.
"Jaj, galambom, hogy' mehetnék,
Míg e foltot ki nem mostam!"
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mély a börtön: egy sugár-szál
Odaférni alig képes;
Egy sugár a börtön napja,
Éje pedig rémtül népes.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Szegény Ágnes naphosszanta
Néz e kis világgal szembe,
Néz merően, - a sugárka
Mind belefér egy fél szembe.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mert, alighogy félre fordul,
Rémek tánca van körűle;
Ha ez a kis fény nem volna,
Úgy gondolja: megőrülne.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Ím azonban, időtelve,
Börtönének zárja nyílik:
Ágnes a törvény előtt
Megáll szépen, ahogy illik.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Öltözetjét rendbe hozza,
Kendőjére fordít gondot,
Szöghaját is megsimítja
Nehogy azt higgyék: megbomlott.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Hogy belép, a zöld asztalnál
Tisztes őszek ülnek sorra;
Szánalommal néznek ő rá,
Egy se mérges, vagy mogorva.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

"Fiam, Ágnes, mit miveltél?
Szörnyü a bűn, terhes a vád;
Ki a tettet végrehajtá
Szeretőd ím maga vall rád."
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

"Ő bitón fog veszni holnap,
Ő, ki férjedet megölte;
Holtig vizen és kenyéren
Raboskodva bünhödöl te."
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Körültekint Ágnes asszony,
Meggyőződni ép eszérül;
Hallja a hangot, érti a szót,
S míg azt érti: "meg nem őrül."
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

De amit férjéről mondtak
A szó oly visszásan tetszik;
Az világos csak, hogy őt
Haza többé nem eresztik.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Nosza sírni, kezd zokogni,
Sűrü záporkönnye folyván:
Liliomról pergő harmat,
Hulló vizgyöngy hattyu tollán.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

"Méltóságos nagy uraim!
Nézzen Istent kegyelmetek:
Sürgetős munkám van otthon,
Fogva én itt nem űlhetek."
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

"Mocsok esett lepedőmön,
Ki kell a vérfoltot vennem!
Jaj, ha e szenny ott maradna,
Hová kéne akkor lennem!"
     Oh! irgalom atyja ne hagyj el.

Összenéz a bölcs törvényszék
Hallatára ily panasznak.
Csendesség van. Hallgat a száj,
Csupán a szemek szavaznak.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

"Eredj haza, szegény asszony!
Mosd fehérre mocskos lepled;
Eredj haza, Isten adjon
Erőt ahhoz és kegyelmet."
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

S Ágnes asszony a patakban
Lepedőjét újra mossa;
Fehér leplét, tiszta leplét
A futó hab elkapdossa.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el

Mert hiában tiszta a gyolcs,
Benne többé semmi vérjel:
Ágnes azt még egyre látja
S épen úgy, mint akkor éjjel.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Virradattól késő estig
Áll a vízben, széke mellett:
Hab zilálja rezgő árnyát,
Haja fürtét kósza szellet.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Holdvilágos éjjelenkint,
Mikor a víz fodra csillog,
Maradozó csattanással,
Fehér sulyka messze villog.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

És ez így megy évrül-évre;
Télen-nyáron, szünet nélkül;
Harmat-arca hő napon ég,
Gyönge térde fagyban kékül.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Őszbe fordul a zilált haj,
Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a síma képen.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa -
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.
     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

(1853)


Elemzések

A vers Ágnes asszony történetét meséli el, aki egy patakban mossa le a fehér és véres lepedőjét. Ezt a történetet természettudományos szempontból is értelmezhetjük.

Az első észrevétel, hogy a patak és a habok jelen vannak a versben, ami a víz természeti jelenségére utal. A vízben mosni a ruhákat a természetes vízoszlop, a föld és a gravitáció hatására létrejövő természeti folyamat. A versekben a víz áramlása, a futó habok és az árnyék hatására a vízben lebegő ruhák vizuális képeit kapjuk.

A versben szerepelnek más természeti elemek is, például a nap és a hold. A versekben említett fények és árnyak hatnak Ágnes arcára és hajára. Ez a nap és a hold fénye, amelyek természeti objektumok a Földön és az égbolton. A fény és a természeti folyamatok kapcsolata számos természettudományos kutatási területet érint, például az optikát és a csillagászatot.

Egy másik észrevétel a versekben megjelenő évszakok változása. A versben említett időszakok, például a tél és az ősz, a természet változásait és az évszakok körforgását tükrözik. A természettudományban a szezonális változásokat tanulmányozzák, például a növények virágzását és a madarak vonulását.

A versben Ágnes asszonyt egy börtönben tartják, ahol egy sugárszál világít be, amely szemet nyugtalanít. A sugárzás természeti jelenség, amelyet a fény vagy más elektromágneses hullámok terjesztenek. A sugárzás és annak hatásai az egészségügyben és a fizikában fontosak, például az ultrahang diagnosztikában és a fényforrások tervezésében.

Végül a versben említett vér foltos lepedő is összekapcsolható a természettudománnyal. A vér biológiai folyadék, amely számos szervünk működéséhez elengedhetetlen. A vérének és a testi folyadékoknak a vizsgálata a biológia és az orvostudomány része.

A vers számos olyan motívumot és képet tartalmaz, amelyek a természettudományhoz kapcsolódhatnak. Ezek a motívumok és képek a természeti jelenségekhez és a természeti világhoz kapcsolódnak, és a versek érzelmi és atmoszferikus hatásán túlmutatnak.

Arany János Ágnes Asszony című balladáját teológiai szempontból is értelmezhetjük. A költeményben megjelennek olyan motívumok és képek, amelyek a hívő ember kapcsolatát mutatják a vallásos hithez, illetve Isten iránti imádságához.

Párhuzamot lehet vonni a bibliai utalások és a versben megjelenő képek között. Az első sorokban Ágnes asszony fehér lepedőt mossa a patakban, amit a futó hab elragad. Ez az ártatlanság és háborítatlanság motívuma lehet, amely az emberi bűntől való megtisztulásra utal. Az ószövetségi ünnepek és tisztítási szertartások kapcsolódhatnak ehhez a képhez, amelyek a bűntudatot és a megtisztulást jelképezik.

Az imádságra való utalások is vallásos szimbólumokkal operáltak. Az "Irgalom atyja" kérik áldást és segítséget, ami a keresztény teológiában az Isteni kegyelem és bocsánat képviselte. Ez kifejezi az ember alázatát és hittel való kapcsolatát Istennel.

A versben megjelennek a szomszédok és a bírók, akik kérdéseket tesznek fel és ítéletet hoznak Ágnes asszonyról. Ez egy patrisztikus nézőpont, amely az emberi bűntudatra és a Krisztusba vetett hitre épül. Az ember bűnös állapotban van, és el kell ismernie bűneit, majd elfogadnia Krisztus bűneit költségként az emberiségért.

A skolasztikus gondolkodásmódot is megtalálhatjuk a versben. Az "Irgalom atyja" kérése és áhítata összhangban van a skolasztika istenképével, amely az abszolút és transzcendens Isten iránti imádságot és fohászokat alkalmazza. Az imádság, az alázat és az isteni megtapasztalás központi elemek, amelyek a skolasztikus teológia alapjait képezik.

Ezenkívül a versben megjelenő képek és metaforák segítenek az emberi tapasztalat mélységeinek és a lelki megtapasztalásoknak a kifejezésében. Az éjjeli rémálmok, a szegénység, a veszteség és a lemondás motívumai mind a skolasztikus és patrisztikus gondolkodásmódot érintik. Az emberi lélek sérülékenysége és szenvedése világosan megjelenik a versben.

Összességében Arany János Ágnes Asszony című verse teológiai szempontból számos kapaszkodót és értelmezést biztosít. A bibliai és teológiai képek segítségével kifejezi a bűntudatot, az alázatot és az imádságot. A patrisztikus és skolasztikus nézőpontok segítenek a mélyebb értelmezésben és megérteni az emberi szenvedéseket.

A vers története egy tragikus asszonyi sorsot mutat be, amelyben Ágnes asszony egy fehér lepedővel mos a patakban. Az ártatlan patak megszennyeződik a vérrel, amitől a futó habnak sikerül elkapdossa. A versek során megjelennek más szereplők is, mint az utcagyerekek és a szomszédnők, akik mind kérdéseket tesznek fel Ágnes asszonynak, és megjegyzéseket tesznek az őrültségére vonatkozóan. Ezenkívül a történetben a börtönben is találkozunk vele, ahol megpróbálja mosni a leplét, de a börtön sötét volta rémségeket idéz elő benne. Végül a börtönbe érkezik az ítélethirdetés, ahol megjelennek az idős bírók, akik részvéttel néznek Ágnes asszonyra. Egy férfi vallomást tesz, miszerint ő ölte meg Ágnes férjét, így hozzák is elítéltetnek, hogy vízen és kenyéren raboskodjon. Ágnes azonban nem megy őrülté, hanem érti a szavakat és a helyzetet. Végül a bírák azt mondják neki, hogy menjen haza és moss fehéren a lepedőjén, mivel nincs joguk elzárni őt. Ezt követően Ágnes asszony ismét visszamegy a patakhoz és mos. A vers utolsó részeiben láthatjuk, hogy a haja szétzilálódik, de a lepedője és az ártatlansága még mindig szenved; a lepedő foszlányait a szilaj hab elkapdossa.

A vers széles körben értelmezhető irodalomtörténeti szempontból. A történeti és társadalmi környezet mellett, amelyben a történet játszódik, az alábbiakban néhány lehetséges összefüggés található a magyar és a nemzetközi szépirodalomban:

- Ágnes asszony tragédiája megrázóan hasonlít a görög tragédiákhoz, ahol az ember sorsa a végzetes események következtében tragikus végzetét éri el. Ez kapcsolatban áll a görög és római hősökkel, mint például Oidipusszal vagy Medeával.

- A vers a romantikus líra stílusában íródott, amelyben a szenvedély, az egyedüllét és a halál motívumai gyakran előfordulnak. Az ismételt könyörgések és a vallásos képzavarok, valamint a természet, mint a történetbeli események tükröződése a romantikus költészet jellegzetességei.

- Az Ágnes asszony verse összehasonlítható más női tragédiák történeteivel, mint például Shakespeare Ophelia vagy Lady Macbeth karakterei. Mindhárom karakter tragikus vonásokkal és egyedülléttel küzd, és mindannyian szenvednek a társadalom és a saját környezetük általi korlátozások miatt.

- Az alázat, a bűnbánat és a tisztaság motívumai kapcsolhatók a keresztény vallási szimbólumokhoz. Az ártatlan fehér lepedő, amit Ágnes asszony mos, megkönnyebbülést és megtisztulást szimbolizál.

- A versek a hűség és az elkötelezettség témájával is kapcsolatba hozhatók. Ágnes asszony ragaszkodik a férjéhez és hű marad neki, még akkor is, amikor ráteszik a gyilkosság vádját és börtönbe zárják. Ez a hűség, a szeretet és az áldozatkészség szintén gyakran előfordul a romantikus irodalomban.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés és szempont, amelyekkel a verset irodalomtörténeti kontextusban meg lehet vizsgálni. Az Ágnes asszony balladája, mint sok más Arany János mű, gazdag jelentést kínál és többféle olvasatot biztosít az olvasó számára.