Az emberi öltőt nagy feledékenység (1865) II Jaj, biz ez a nevelészet (1865)
|
Elemzések
A vers Elemezd az alábbi verset természettudományos szempontból!
A vers első része, I, az emberi öltözékre vonatkozik, amelyet a vers szerint nagy feledékenység nyel el és csak két dolog marad meg az emlékezetben: a gondolkodó (Der Denker) és a hóhér (Henker). Ez a megfigyelés összecseng azzal a tényel, hogy az emberi agy hihetetlenül sok információt képes feldolgozni, de idővel sok mindent elfelejtünk, csak a legfontosabb, legérdekesebb dolgok maradnak meg bennünk.
A vers második része, II, a nevelésről szól, amely "piano", vagyis csendesen nevel az észre. Ez a megfigyelés arra utal, hogy a lassú és kitartó tanulás eredményesebb, mint a hirtelen és intenzív tömeges tanulás. Ez a gondolat összhangban van a modern tanulási elméletekkel és a kognitív tudománnyal, amelyek azt mutatják, hogy a folyamatos nevelés és gyakorlás hozza a legjobb eredményeket.
Az utolsó sorban Arany János a "new" kifejezést használja, amely utal valami újdonságra vagy modernitásra. Ez utalhat a legfrissebb természettudományos felfedezésekre és kutatásokra, amelyek mindig új információkkal járnak és új lehetőségeket nyitnak meg az emberiség számára.
Összességében a vers röviden rávilágít a feledékenységre, az emberi észre való nevelés fontosságára és a természettudományos felfedezések állandó frissességére.
Az Arany János által írt "Akadémiai papírszeletek" című vers több szempontból is érdekes irodalomtörténeti elemzés szempontjából.
Egyrészt a magyar irodalomban elhelyezkedve, a vers éles kritikát fogalmaz meg az akadémikus irodalommal szemben. Arany János itt a konszolidált akadémiai költészetet támadja, és a nevelészet és a tanulás módjait kritizálja. Azt állítja, hogy az emberi öltő (az emberi élet) nagy része feledésbe merül, és csak két dolog marad meg belőle emlékezetünkben: a filozófus (Der Denker) és a gyilkos (Henker). Ez a két fogalom szemben áll egymással, és azt sugallja, hogy a drámaian ellentétes és konfliktusos dolgok maradnak meg az emberi emlékezetben, míg a többi a feledés homályába vész.
Másrészt a nemzetközi szépirodalomban is található összefüggések a versben. Arany János a második részben a nevelészetet és a tanítást kritizálja, kijelentve, hogy az csak "piano" (olaszul "lassan, halkan") nevel észet. Ez a kifejezés utalhat a francia naturalizmus által képviselt irodalmi irányzatra, amely a realista ábrázolást és a társadalmi valóság bemutatását helyezi előtérbe. Az ívszámra tett utalás pedig olyan francia költőkhöz lehet kapcsolható, akik az ív és a szimmetria fontosságát hangsúlyozzák költészetükben (például Victor Hugo).
Ezek mellett azonban más összefüggésekre is gondolhatunk a nemzetközi irodalmi kánonban. Az első részben a filozófus és a gyilkos kontrasztja a jó és a rossz, az anyagi és lelki világ ellentéte lehet. Ezek olyan alapvető témák és problémák, amelyek számtalan irodalmi műben megjelennek világszerte.
A vers nyelvezete is érdekes irodalomtörténeti szempontból. Az első versszak német és angol szavakat használ, ami az irodalmi világban elterjedt kulturális és nyelvi hatásokra utalhat. A második részben pedig a latinul és angolul használt szavak idézik fel a klasszikus és modern nyelvészetet.
Összességében tehát az "Akadémiai papírszeletek" című versben számos irodalomtörténeti összefüggés és utalás fedezhető fel mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom terén. A vers tartalma és nyelvezete fontos kérdéseket feszeget és kritikával illeti a korabeli akadémikus irodalmat és nevelészetet.
A vers teológiai szempontból a következő összefüggéseket mutatja:
1. Az emberi feledékenység: Az I. versszakban Arany János arról beszél, hogy az emberi emlékezet mennyire hajlamos elfeledni dolgokat, és csak nagyon kevés marad fenn belőle. Ezt a nagy feledékenységet Arany a tengerhez hasonlítja, ami mindent elnyel. Ezzel a képpel Arany rámutat arra, hogy az emberek általában csak a nagyon fontos dolgokra emlékeznek, mint például a nagy gondolkodók (Der Denker) vagy a gonosztevők (Henker). Tehát a vers első része arra utal, hogy az emberi emlékezet korlátozott és szelektív.
2. A nevelés szerepe: A II. versszakban Arany a nevelészetet (nevelés) kritizálja. A "piano" kifejezés a csendes, szelíd nevelést jelenti, ami csak az ész és az intellektus fejlődését segíti. Arany szerint ennek a típusú nevelésnek nagy a hibája, mert nem fejleszti az írót személyiségében és tehetségében. Emellett Arany megemlíti, hogy az ívszámot az ember megtanulja, de az olyan dolgokat, amik nem "new" vagyis újak, elfelejti. Tehát a vers második része kritikát fogalmaz meg a szinte kizárólagos intellektuális fejlődésre épülő nevelési módszerekkel szemben.
A bibliatudomány szempontjából a versben nincs közvetlen hivatkozás a Bibliára vagy vallásos témákra, de a feledékenység motívuma megjelenik az Ószövetségben is, például Izsák és Rebeka között, ahol Rebeka szinte elfelejti Izsák tevékenységét. A feledékenység tehát az emberi természettel kapcsolatos probléma, amit a versben is megjelenítenek.
A patrisztika nézőpontjából a versben nincs közvetlen hivatkozás a korai egyházatyákra vagy a patrisztikára. Azonban a nevelészet kritikája szakrális ismeretek nélkül, pusztán az intellektusra való építés miatt, ellentétes lehet a patrisztikus gondolkodással, amely hangsúlyozza a hit és a lelki tapasztalat fontosságát a személyiség fejlődésében.
A skolasztika nézőpontjából a versben nincs közvetlen utalás a skolasztikus teológiára vagy gondolkodásra. Azonban a nevelészet kritikája, amely csak az intellektusra fókuszál, ellentétes lehet a skolasztikus gondolkodással, amely hangsúlyozza az értelem és a hit egységét, valamint a filozófia és a teológia kapcsolatát. A versben megjelenik az az érzés, hogy a csekélységnek intellektuális képzése nem elegendő a valódi érték és mélység eléréséhez.
Ezenkívül a vers megjelenítheti az egyéni tapasztalatokat és a társadalmi valóságot is, amelyek szintén fontosak az irodalomban és a teológiában. Az emberi feledékenység és a nevelészet kritika témái a katolikus egyház hagyományaiban is megjelennek, mint például az emberi bűn és a megváltás kérdése.
Összességében Arany János "Akadémiai papírszeletek" című versében teológiai szempontból a feledékenység és a nevelészet témái jelennek meg. Ezek az összefüggések különböző teológiai nézőpontokra utalhatnak, mint például a bibliatudomány, patrisztika vagy skolasztika, és összekapcsolhatóak az egyéni tapasztalatokkal és a társadalmi valósággal is.