Az időkben semmi nagyság,
Az ember mind csak pénzes zsák;
Szólni hozzá hasztalan:
Szive nincs, csak szijja van.
(1877 körül)
Elemzések
A vers kezdő soraiban Arany János azt állítja, hogy az időkben semmi nagyság nincs, amit természettudományos szempontból felfedezésekkel lehetne kapcsolatba hozni. Az idő viszont a mai természettudományban másképpen értelmeződik.
Az idő fogalmát a relativitáselmélet újraértelmezte. Einstein elmélete szerint az idő nem abszolút fogalom, hanem függ a megfigyelő mozgásától és a gravitációs terektől. Az idő múlása tehát relatív, nem mindenkinél ugyanaz.
A vers második sorában Arany azt állítja, hogy az ember mind csak pénzes zsák az időkben. Ez arra utalhat, hogy az embernek csak anyagi értékeket érdemes szereznie az időben. Azonban az idő természettudományos szempontból rengeteg más érdekességet, felfedezést és megértést nyújthat.
Például, az idő a kvantummechanikában is fontos szerepet játszik. Az időfüggő Schrödinger-egyenlet alapján lehetőségünk van megérteni az atomi és szubatomikus részecskék viselkedését az időben. Az időmérések rendkívül pontosak lehetnek, aminek köszönhetően elemezni tudjuk az időben végzett kvantumfolyamatokat.
Az időmérés további aspektusa az időskála, amely a mostani tudományos kutatásokban rendkívül részletes és pontos. Az időskála lehetőséget ad arra, hogy mérjük és tanulmányozzuk az idő különböző aspektusait szinte a legkisebb részecskéktől a legnagyobb csillagokig.
Ezenkívül, az idő a modern genetikában is szerepet játszik. Az időben végzett DNS-szekvencia-analízisnek köszönhetően pontosan rekonstruálhatjuk az evolúciós folyamatokat és megérthetjük az élőlények közötti rokonságot és fejlődést.
Az idő tehát rengeteg olyan területen van jelen a mai természettudományban, amit Arany János még nem ismerhetett. Az idő múlása, az időmérés, az időbeli folyamatok elemzése és az időmatematika mind olyan területek, amik az időkben valóban nagysággá váltak a természettudomány számára.
Arany János "Az idők..." című versében a teológiai szempontokat többek között a következőkben lehet megfigyelni:
1. Az idők relatív jellege: Az első két sor felvázolja, hogy az időkben semmi nagyság nincs, csupán az emberi tevékenységekkel kapcsolatos dolgok, mint a pénz. Ez a gondolatot lehet kapcsolatba hozni a Bibliával, ahol az idő és a földi dolgok múlékony volta hangsúlyozódik.
2. Az ember anyagiassága: A vers harmadik sora kijelenti, hogy az embernek nincs szíve, csak szíja van, vagyis az anyagi javakhoz kötődik. Ez a gondolat jól illeszkedik a bibliai tanításokhoz, amelyek arra tanítanak, hogy a világi hatalom és gazdagság ideiglenes, és az igazi értékek a lelki dolgokban, a belső szív és hitekben rejlenek.
A bibliatudomány nézőpontjának összefüggéseit szemléltetve, az idézet kapcsolódhat az eklézisztikus iratokhoz, amelyek arra ösztönözték az embert, hogy a világi értékektől eltávolodva a lelki értékek felé forduljon. Az Ige hangsúlyozza az anyagiasságban való mértékletességet és az ideiglenes dolgokhoz való ragaszkodás csökkentését. Tehát az idézetet tekinthetjük a földi javak elhanyagolásának és a belső értékek felé fordulásnak a példázatává.
Az idézet patrisztikai nézőpontból is értelmezhető, ahol a szív hiánya megnyilvánul az ember elidegenedésében Istenről. Az egyik alapja és következménye az eredendő bűnnek, aminek következményeként az ember elidegenedik Istenről és lelki értékeitől. A vers tehát kifejezi az emberek kísértést a világi javakhoz való kötődésre és az anyagiasság erőteljes jelenlétét az emberben.
A skolasztikus teológia nézőpontjából a vers rámutat az emberiség önzőségére és a földi javak követésére. Az ember csak saját anyagi érdekeivel törődik, szívében nincs hely a lelki értékeknek vagy Istennek. Ez a gondolat jól illusztrálja a világiasság és az emberi hiúság központi szerepét a skolasztikus filozófiában, amely hangsúlyozza a természeti törvények tartásának fontosságát Isten akaratának megfelelően.
Mindezen teológiai nézőpontok mellett a vers több általánosabb értelmezési lehetőséggel is rendelkezik. Például az idő múlásának iróniáját vagy az ember önmagával való küzdelmét is megjelenítheti. Ezek az értelmezések azonban már a költői szándék és a vers szövegközi utalásainak elemzését igénylik.
Az Arany János által írt "Az idők..." című vers az idő múlásával és az emberi élet hiábavalóságával foglalkozik. Az alábbiakban elemzem a verset irodalomtudományi szempontból, kiemelve a magyar és nemzetközi szépirodalmi összefüggéseket.
1. Nyelvi és stilisztikai elemek: A versben megjelenik Arany általánosan ismert népi nyelvjárása és stílusa, amely jól illeszkedik a költő népi ihletettségű munkáihoz. Az egyszerű, közérthető nyelvezet és ritmus segít a vers üzenetének erősítésében.
2. Tematika: A vers a múlandóságot és az értékek relativitását taglalja. Ez a téma gyakori volt az idősebb generációk költészetében, például a viktoriánus költészet is foglalkozott ezzel. Ugyanez a téma megjelenik a magyar lírában is, például Ady Endre műveiben, amelyek a múlt és a jelen kontrasztját és hiábavalóságát elemzik.
3. Filozófiai vonatkozások: A versben megfogalmazódik az emberiség örökös hiábavalósága és az idő jelentősége. Ez a témakör a filozófiai gondolkodásra is hatással van, például a görög étikában és a modern filozófia irányzataiban is megtalálható.
4. Szociopolitikai kontextus: A versben megjelenő világról alkotott kép tükrözi a kor szociopolitikai állapotait, például a korábbi évszázadokban uralkodó általános bizalmatlanságot és az egyéni érdekek előtérbe kerülését. Ez a kép a magyar irodalomban megjelenik más kritikai művekben is, amelyek az ország politikai és társadalmi helyzetével foglalkoznak.
5. Az időbeli kontextus: A vers szerzői dátumát figyelembe véve meg lehet nézni, hogy milyen szellemi és művészi hatások érhették Aranyt ebben az időszakban. Az 1870-es években a romantika már háttérbe szorult, és a realizmus és a naturalizmus divatba jött, ami befolyásolhatta Arany művészi fejlődését.
6. Az államszintű hatás: Arany János az I. Ferenc József uralkodása alatt írta ezt a verset, és az uralkodó kora, államszervezete és politikai eseményei is befolyásolhatták művészi alkotásait. Ez a vers megjelenhet az Osztrák-Magyar Monarchia korai irodalmi munkáiban is, amelyek a kor politikai és társadalmi viszonyait elemezték.
Ezek az irodalomtudományi összefüggések és elemzések segítenek megérteni Arany János "Az idők..." című versét. A magyar és nemzetközi szépirodalomban hasonló témák és gondolatok jelennek meg, amelyek kiemelik az idő múlásának és az emberi élet hiábavalóságának általános emberi tapasztalatát.