Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.
Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és - helybehagyja.
(1877 után)
Elemzések
A vers elején Arany János arról beszél, hogy korábban a háborúban nem volt semmiféle etikai vagy morális elv, az erősebb mindent el tudott venni a gyengétől. Az idők azonban megváltoztak, és ma már a világ egy értekezlet által van irányítva. Ez a változás a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozható.
A modern természettudományban egyre nagyobb hangsúlyt kap az etika és a morál, valamint a társadalmi felelősségvállalás. Az erősebb fél erkölcsi elkötelezettsége egyre fontosabbá válik, és ha valami rosszat tesz, akkor az nem marad következmények nélkül. Az értekezlet pedig, amiről a versben szó van, hasonlóan a mai nemzetközi szervezetekhez, arra szolgál, hogy meghozza a döntéseket és szankciókat alkalmazzon a káros cselekedetekkel szemben.
Az erősebb és gyengébb fogalma pedig új értelmet nyerhet a modern tudomány felfedezései kapcsán. Az evolúcióelmélet például azt mutatja, hogy a gyengébb fajok gyakran kiszorulnak az erősebbek által. Az ökológiai egyensúlyról folytatott tanulmányok pedig rávilágítanak arra, hogy a környezetvédelmi kérdésekben is fontos az erősebbek szerepe, ahogy azok a leginkább érzékenyek a változásokra és ennek következtében könnyen eltűnhetnek.
Az időpontra való utalás a 1877 utáni időszakra arra is utalhat, hogy a versben leírt változások és az új elvek, amelyek a társadalomban elterjedtek, a korszellem változásának következményei. Az adott időszakban történtek olyan áttörések a természettudományban, mint a rádió felfedezése, amelyek tovább mélyítették az emberek tudását és megváltoztatták a korábbi szemléletet.
Összességében tehát a vers természettudományos szempontból arra mutat rá, hogy az erő, az etika és a társadalmi felelősségvállalás kapcsolódik egymáshoz a modern természettudomány legújabb eredményeiben. A vers úgy írja le ezt a változást, hogy összeveti az előzőekben leírt helyzettel, ahol az erősebb mindig mindent el tudott venni a gyengétől.
A vers a társadalmi viszonyok változását és a civilizáció fejlődését mutatja be, teológiai szempontból pedig az emberi erkölcsi értékrendet és isteni elvek figyelembevételét hangsúlyozza. A versben egyértelműen megjelenik az erőszakos, igazságtalan cselekedetek elítélése és az erkölcsi normák fontossága.
A bibliatudomány nézőpontjából nézve, a vers emlékeztet azokra az elvekre, amelyeket a Biblia hirdet az igazságosság és a törvény betartása terén. Az Isteni törvények szerint az erősebbnek nem lenne szabad megszegnie a gyengébb jogait, és nem lenne szabad visszaélnie erejével. Azt is figyelembe kell venni, hogy a versben megjelenő ideák a 19. század második felében jelentek meg, tehát a modern biblikus kritika nézőpontjából elemzve, ezek az elvek a Biblia paktról végzett kritikájából is fakadhatnak.
A patrisztika (korai keresztény gondolkodás) nézőpontjából a vers arra is utalhat, hogy a civilizáció fejlődése során az emberek egyre inkább tekintettel vannak egymásra, és fontosabbá válik az erkölcsi alapú társadalmi szervezet. Az erőszak és az igazságtalanság elutasítása a patrisztikus gondolkodásban is fontos elv volt, amely a szeretet és az emberek közötti kölcsönös tisztelet megjelenítését várta el. Ezenkívül a patrisztika is tartalmazza a keresztény etika fontosságát és az erőszakmentes cselekvést, amelyek megjelennek a versben.
A skolasztika (középkori teológiai irányzat) nézőpontjából a vers a civilizáció fejlődésével kapcsolatban emeli ki az erkölcsi értékeket és az igazságot. A skolasztikus gondolkodásban hangsúlyozzák az isteni elveket, a rend fenntartását és a társadalmi cselekvések erkölcsi dimenzióját. A versben megjelenő szervezettség és az erőszakos cselekedetek elutasítása felveti a skolasztikus gondolkodás alapelveit.
Más szempontból azt lehet észrevenni, hogy a vers a társadalmi igazságtalanság ellen szól, és arra mutat rá, hogy a civilizáció minden lépésével támogatni kell az egyének értékeit és jogait. Ezenkívül a vers az emberi fejlődésben megjelenő közösségi összefogást és az egyén felelősségét is kiemeli.
Arany János "Civilizáció" című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet elemezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
Elsőként a versben megjelenő háborús témára koncentrálva, megemlíthető, hogy ez a téma rendkívül gyakori a világirodalomban. A háború és a konfliktusok ábrázolása hosszú hagyományokkal rendelkezik a lírától az epikáig, és gyakran szerepel a politikai vagy társadalmi közeg kritikai elemzéseinek részeként.
A vers második részében a világ igazgatásáról és a hatalomról beszél, amely ismét egy olyan téma, amely sok irodalmi műben felbukkan. Az erőszak és az elnyomás kérdése gyakran jellemző a különböző irodalmi műfajokra, például a politikai regényre vagy a drámára.
Az idézet utolsó sorában Arany János rámutat arra, hogy az erősebb cselekedeteit elfogadja és engedélyezi a társadalom. Ez a hatalommal való visszaélés és az emberi jogok elnyomása nagyon fontos történeti és társadalmi kérdés, amelyet számos irodalmi műben feldolgoztak, például George Orwell "1984" című regényében vagy Ray Bradbury "Fahrenheit 451" című művében.
A vers 1877 utáni keltezése arra utal, hogy Arany János politikai és társadalmi változásokat próbál bemutatni. Ez a korszak a polgári átalakulások és a modern társadalom fejlődésének időszaka volt, és ezek az összefüggések is jelen vannak az irodalomban, például a naturalizmus vagy a modernizmus korszakában.
Magyar irodalmi összefüggésekre vonatkozóan a vers az Arany János által írt nagyobb művek, például a "Toldi" vagy a "Babits Mihályhoz" című verssel is kapcsolatba hozható. Ezen kívül a politikai líra hagyományaihoz is kapcsolódik, amelyet például József Attila vagy Kosztolányi Dezső is folytatott.
Nemzetközi irodalmi összefüggések tekintetében a vers tartalmi és formai szempontból is hasonlít az angol romantikus költők műveire, mint William Wordsworth vagy Percy Bysshe Shelley. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy a vers általánosan érvényes problémákra és témákra utal, amelyeket az irodalom több regionális vagy nemzetközi alkotása is feldolgozott.
Összességében tehát Arany János "Civilizáció" című verse számos összefüggésbe helyezhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Háborús témájával, hatalom kritikájával és politikai-társadalmi problémákkal kapcsolatos irodalmi hagyományokhoz kapcsolódik, és beilleszthető a korszakában jellemző stíluselemek közé.