Alkalmi szesszenés

"Cynismus," tisztelt Allgemeine?
   Ez egyszer mégis sokra ment:
Ön dokter, és így fogja tudni,
   Hogy a cyon kutyát jelent.
S e név illetné a magyart meg,
   Csupán hogy ő magyar marad?
Fogadja, dokter, jó tanácsom:
   Ne bántsuk a kutyát: harap!

Hajdan bikákkal vítta harcát,
   Tüzes szelindek volt ez eb;
Erőre nem sok volt hasonló,
   Termetre egy se nála szebb:
Most, hogy pihen, a gyáva nyúl is
   Bosszantsa, mint vén agarat?...
Fogadja, dokter, jó tanácsom:
   Ne bántsuk a kutyát: harap!
- - - - - - - - - - - - - - - - -

(1861)

Elemzések

Az Arany János által írt vers Cynismus című alkalmi szesszené természettudományos szempontból is érdekes értelmezést kínál. A vers első sorában szereplő "cyon" szó, amelyet a következő sorok magyaráznak, a kutyát jelenti. Ebben a kontextusban újabb szempontból ismeretes, hogy a kutya eredetileg a farkas háziasított változata, és genetikailag a farkasokkal rokon állatnak tekinthető.

A vers második része arra utal, hogy a kutya erőben és kinézetben is kiemelkedő. A kutya ereje és harci képessége az egyik legismertebb tulajdonsága. Az állatvilágban a ragadozók rendszerint erősek és akár többféle állatot is képesek elpusztítani. Ez a rész fókuszában lehetne a ragadozók biológiája és viselkedése, valamint az ember és a kutya közötti kapcsolat kialakulása és evolúciója.

A vers harmadik része pedig újabb szemszögből nézve arról beszél, hogy a kutya nyugodtságáért sem kell aggodalmunk legyen. Az idősebb kutya már nem keres harcot és békésen pihen, nem engedi, hogy a gyengébb állatok bosszantsák. Ebben a részben is kiemelhető a kutya viselkedésének és pszichológiájának természettudományos elemzése a társállatokkal való kapcsolatban.

Összegezve, a vers természettudományos értelmezése során számos aspektus elemzésére nyílik lehetőség. Ez magában foglalhatja a kutyák genetikáját, viselkedését, evolúcióját, ragadozó természetüket, illetve az ember és a kutya közötti kapcsolatot és annak mai ismereteit.

Az "Alkalmi szesszenés" című vers Arany János alkotása, amelyben a cynicismus témáját boncolgatja. A vers rövid, könnyed formájában humorral fűszerezve fejezi ki az emberi természet cinikus jellemvonásait.

A vers első sorában utalás történik az "Allgemeine" szóra, ami egy német közigazgatási megszólítás, valószínűleg a szimpatikus olvasóval szemben alkalmazza Arany az Allgemeine jelzőt. Ez azt sugallhatja, hogy az Allgemeine egy olyan személy, aki érti a cynicismusnak, mint téma játékos megközelítését.

A második sor azt hangsúlyozza, hogy a cynicismus gyakran előnyösen hathat. Ez a gondolat arra utalhat, hogy ez a hozzáállás, bár cinikusabb, lehet, hogy reálisabb alapot nyújt az élethez való viszonyulásban, és ezért sikeres lehet.

A harmadik sorban Arany hangsúlyozza, hogy mivel a "cyon" szó jelentése kutya, a cynicismusnak köze lehet a magyar nyelvhez, jelezve, hogy a magyarok hajlamosak lehetnek cinikusnak lenni.

A negyedik sorra Arany azt mondja, hogy a magyar ember gyakran ragaszkodik a magyarságához, még akkor is, ha a cynicismus jellemzi. Ezzel arra utal, hogy a magyarok a sajátosságaikhoz való ragaszkodás közben tán megtűrik a cinikus gondolkodást is.

A vers második fele a kutyával való párhuzamot használja, hogy további gondolatokat fejtsen ki a cynicismusról. A kutya, mint erős és tüzes lény, előzőleg bikákkal való harcának a szimbóluma. Az idős kutya pihen, de még mindig képes lenne cselekedni, még akár egy gyáva nyúl kegyetlenségére is válaszolhatna. Ez a kép azt a gondolatot sugallja, hogy a cinikus ember is lehet erős, és akár védekező módon is reagálhat az élet eseményeire.

A vers végeztével rádöbbenünk, hogy az egész "Alkalmi szesszenés" a cynicismus felől közelítve a közönséghez, aversek mindegyike kívánta- vagy jelenlévő humorral telített, mely az olvasók szórakozására szolgál.

Arany János "Cynismus" című versében teológiai szempontból is érdekes összefüggéseket találhatunk. A vers arról szól, hogy ne bántsuk a kutyát, mert harap. Az első sorban a "Cynismus" szóra utal, amelynek görög eredete a "cyon" szó, ami kutya jelent. A versben tehát a "cynismus" szó mögött megbújik a "kutya" jelentése.

A bibliatudomány nézőpontjából megfigyelhetjük, hogy a kutya szimbolikus jelentése a Bibliában is széleskörű és változatos. A kutya vallási kontextusban negatív, tisztátalan, hitetlen és ellenséges szimbólum is lehet. Ennek ellenére a versben az a tanács adódik, hogy ne bántsuk a kutyát. Ez ellentmondásnak tűnhet a bibliatudománnyal, hiszen általában negatív tulajdonságokkal kapcsolják össze a kutyát.

A patrisztika nézőpontjából tekintve érdekes megfigyelni, hogy a versben a kutya erősségéről és termetéről beszélnek. A patrisztikus írók gyakran használták tehát a kutya erősségét, állhatatosságát pozitív példaként a hívők számára. A versben azonban azt mondják, hogy a kutyát ne bántsuk, mert harap. Ez ellentmondásnak tűnhet a patrisztikus gondolkodással szemben, ahol a kutya az erős és hűséges példája lehet a keresztény életnek.

A skolasztika nézőpontjából közelebbről is megvizsgálhatjuk a vers mondanivalóját. A skolasztikus gondolkodás az ész, a logika és a racionalitás fontosságát hangsúlyozza. Ha ezt az elvet a versre alkalmazzuk, akkor a tanács, hogy ne bántsuk a kutyát, logikátlan és irracionálisnak tűnik, hiszen ha voltak korábban is nehézségeink a kutyával, akkor az valószínűleg nem fog megváltozni a jövőben sem. Ezért a skolasztika szerint a kutyát nem lehetne "harapás elől menteni".

Ezen felül érdekes megemlíteni az úgynevezett "cynismus" filozófiai irányzatot is, melyről az Arany vers közvetve is utal a címmel. A cynizmus a görög filozófia egyik ága volt, melynek képviselői az emberi élet természetellenességét hangsúlyozták. Tehát a végén található részlet, miszerint a kutyát ne bántsuk, harap, ezen a filozófiának is ellentmond, hiszen a cynizmus alapelvei szerint az élet kemény és kíméletlen valóság.

Összességében tehát a vers teológiai szempontból is érdekes összefüggéseket tartalmaz. A bibliatudomány, patrisztika, skolasztika nézőpontjai mellett a cynizmus filozófiai irányzata is értelmezhető a versben.