El nem aludt lámpám; csak, mint nem-földi menyasszony
   Hoztam el: éjfélkor várni az égi Jegyest.[*]
Könnyetek értem hát, szüleim, már omlani szűnjék:
   Balzsamot, ím, mennyből hint Ilonátok alá.

(1880 jan.)

[*] Máté evang. XXV. r. - A. J.

Elemzések

A vers első sorában találkozunk egy "lámpával", amit az el nem aludt állapota miatt különösen érdekesnek tekinthetünk a természettudomány szempontjából. Manapság a lámpák legtöbbje elektromos árammal működik, így érdekes lehet megvizsgálni, hogy hogyan működhetett a lámpa, amiről Arany János ír. Lehet, hogy gasztronómiai vagy olajlámpára gondolt, ami tűz segítségével világított.

Ezután a versben találkozunk egy "nem-földi menyasszonnyal", amit Arany János az "égi Jegyesnek" nevez. Ez hozzákapcsolódhat a mai teremtéstudományhoz és a kozmológiához, amely tanulmányozza az univerzum eredetét és fejlődését. Az "égi Jegyes" lehet akár az Univerzum megteremtője, vagy a csillagokkal és más égitestekkel kapcsolatos különleges jelenségeket is jelenthet.

A következő sorokban találkozunk a "Balzsam" és a "mennyből hint Ilona" szereplőkkel. Ezek a kifejezések valószínűleg a gyógynövények és a gyógyítás kapcsán értendőek. A mai természettudományban a gyógynövények és a gyógyítás területén folyamatosan zajlanak kutatások, új felfedezések és fejlesztések. Lehet, hogy Arany János ezzel utal arra, hogy a természet és annak kincsei mindig új lehetőségeket és gyógymódokat kínálnak számunkra.

Kiegészítő információk:
- Az elektromos lámpákat már 1800-as évektől kezdve használták, de a történet idején (1880) még nem voltak olyan elterjedtek, mint manapság.
- A kosmológiában a világegyetem eredetéről, felépítéséről és fejlődéséről vannak elméletek és kutatások.
- A gyógynövények és gyógyítás terén számtalan kutatás és fejlesztés van folyamatban napjainkban is. Újabb és hatékonyabb gyógyszerek, illetve kezelési módszerek folyamatosan kerülnek felfedezésre.

Az Arany János által írt "Egy ara sírkövére" című vers teológiai szempontból számos értelmezésre ad lehetőséget. A vers vallásos elemeket és bibliai utalásokat használ, így felveti a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait is.

A bibliatudomány megközelítés szempontjából a versben található "Jegyes" kifejezés a Máté evangéliumból származik (Máté evangélium 25. rész), amely az esküvői hasonlattal ábrázolja Jézus visszatérését, az Úr második eljövetelét. A versben a lámpa nem aludt el, ami a készültséget és az imádságot jelképezi, valamint az égi Jegyes, vagyis Jézus várása. Ez a bibliatudomány nézőpontjából a vers Istenre, a vallásos hitre és a várakozásra irányítja a figyelmet.

A patrisztika perspektívájából az "Ilonátok" kifejezés tekinthető egyfajta átváltoztatásnak vagy szentségesítésnek. Az Ilona név a görög "hélen" szóból származik, ami "fényes" vagy "ragyogó" jelentést hordoz. Így ebben a kontextusban az "Ilonátok" kifejezés a szülők számára szánt vigaszt jelenti, amelyben a szeretett gyermekükre utalva azt sugallja, hogy az mennyből érkezett és isteni eredetű.

A skolasztika szempontjából a versben megjelenő "mennyből hint" és "balzsam" kifejezések a Mária-tiszteletre és a keresztény vallásban jelentős helyet elfoglaló szentségekre utalhatnak. A balzsam a keresztény hagyományban az olajjal kevert illatos anyagot jelenti, amelyet a szentségek áldozatánál vagy az olajos kenetnél használnak. Ez tehát a skolasztika nézőpontjából a vallásos szertartásokra és istentiszteletre utal.

Azonban a vers más szempontokat is figyelembe vehet. Például a romantikus irodalom vagy az Arany János teológiájára kifejtett hatás. Arany János műveiben gyakran jelentek meg vallásos vagy metafizikus témák, és ebben a versben is átjön a misztikus érzet és a vallásos ihletettség. Tehát ezen megközelítések is segítenek a szöveg megértésében és annak keletkezési kontextusának feltárásában.

Összességében az "Egy ara sírkövére" című vers az isteni és az emberi közötti kapcsolattal foglalkozik, és teológiai, bibliai, patrisztikai és skolasztikai nézőpontokból megvizsgálható. A vers számos vallási témát és kifejezést használ, amelyek különböző vallásos irányzatokhoz kapcsolódnak, és így változatos értelmezések és szimbolikák lehetnek mögöttük.

Arany János "Egy ara sírkövére" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból során a következő összefüggésekre lehet figyelni:

1. Kronológiai összefüggés: A vers a 19. század végén, 1880-ban íródott. Fontos megemlíteni, hogy ez a korszak jelentős változásokat hozott az irodalomban, így a verset a kor szellemiségéhez, irodalmi áramlatokhoz kapcsolhatjuk.

2. Műfaji összefüggés: A vers egy elegikus lírai költemény, amelyben a lírai én szomorúságának, fájdalmának ad hangot a sírkövön. Az elegia egy olyan műfaj, amely a szomorúságot, fájdalmat, bánatot vagy veszteséget fejezi ki. A vers stílusa és hangneme mellett említést kell tenni a verselési formáról is, ami a magyar klasszikus verseléshez tartozik.

3. Intertextuális összefüggés: Az utolsó sorban feltüntetett Máté evangélium XXV. részére történő hivatkozás intextuális kapcsolatot jelent. Az olvasók számára ez a megjegyzés lehetőséget ad arra, hogy az evangéliumi jelenetet és a verset összevetve új értelmezéseket találjanak a műben rejlő vallásos motivációkra és jelentésekre.

4. Tematikus összefüggés: A vers fő témája a szeretet elvesztése és az emlékezés a szeretett személyre. Ez a téma általánosságban jelen van a világi és vallásos irodalomban is, például a romantikus irodalomban vagy a gyászversekben.

5. Stilisztikai összefüggés: Az Arany Jánosra jellemző stílus jelentőséggel bír a vers szempontjából. A versben található hasonlatok és képek gazdagsága, a lírai én nyelvezete és hangneme mind hozzájárulnak a vers érzelmi hatásához és hangulatához.

Az összefüggések ezek a fő pontjai, és más irodalmi elemekkel és jelenségekkel együtt értelmezve részletesebb elemzést nyújthatnak a versről a magyar és nemzetközi szépirodalom kontextusában.