Emlékkönyvbe
Mese, mese: mit találtam
E világban járván?
Szép ibolyát villámzúzta
Délceg cserfa árnyán;
Oroszlánnak felszakított
Kebeléből mézet[*] -
Igy elegyít erőt bájjal
Az anya-természet!
(1865 nov. 21)
[*] Bírák könyve XIV. 8. - A. J.
Az Arany János által írt "Leányának" című vers teológiai szempontból is értelmezhető. A versben Arany egy misztikus, szimbolikus világot épít fel, amelyben a természet és az isteni hatalom kölcsönhatásban van egymással.
A verselemzés során figyelembe vehetjük a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjait is.
A bibliatudomány szempontjából az idézett Bibliai vers a Bírák könyvéből (Bírák könyve 14:8) hozzájárul a verselemzéshez. A Bibliai idézet arra utal, hogy az erő és a báj összekapcsolhatóak, és hogy a természetben megtalálhatjuk Isten csodáit és hatalmát. Ez összhangban van a verselemzésben megfogalmazott gondolattal, hogy az anya-természet erővel és bájjal ruházza fel a világot.
A patrisztika nézőpontjából figyelembe vehetjük a keresztény atyák gondolkodását a vers értelmezése során. A patrisztika idején a természet és az isteni hatalom kapcsolata kiemelt fontossággal bírt. A versben megjelenő ibolya és cserfa szimbólumai az isteni gondviselésre utalnak, amely áthatja a természetet. Az isteni kegyelem és a teremtett világ kölcsönhatása a patrisztikus teológiában hangsúlyos téma volt, és ez jelenik meg a versben is.
A skolasztika nézőpontjából vizsgálva a verset fontos megkülönböztetni az anyagi és a szellemi világ között. Az erő és báj egyesítése a versben az anyagi és szellemi világ találkozását jelenti. A skolasztikus teológia hangsúlyozta a természeti rend és az isteni rend egységét, és hogy az isteni hatalom teremti és tartja fenn a teremtett világot. A versben megjelenő természetkép összhangban van a skolasztika teológiájával, ahol az isteni gondoskodás és a természet egymást kiegészítő elemek.
Ezen felül, ha más ötleteid vannak a vers teológiai értelmezésére, az is nagyon jó. Az irodalom és a teológia között számos kapcsolódási pont létezik, és minden olvasó egyéni tapasztalata és ismeretei alapján más-más értelmezéseket generálhat.
A vers természettudományos szempontból történő elemzése során ki kell térni azokra a legfrissebb felfedezésekre és tudományos ismeretekre, amelyek összefüggésbe hozhatók a versben leírt eseményekkel és képekkel.
Az első sorban a költő egy meséről beszél, amit talált e világban járva. Ez az utalás arra, hogy a mai természettudomány előrehaladása révén rengeteg felfedezést tehetünk a természet világában, amelyek olyan mesés, csodálatos dolgokat tárnak elénk, mint amilyeneket Arany itt megemlít.
A második sorban szó esik egy villámzúztiból cserfa árnyának szép ibolyájáról. Ezt a képet a botanika területéhez kapcsolhatjuk, ahol a növények szépsége és különlegessége a kutatások tárgya. A legfrissebb felfedezések, például a növények fotoszintézisének folyamatát megmagyarázó tudományos ismeretek, segítségével megérthetjük, hogy hogyan működnek az élőlények ezen a területen.
A következő sorban pedig egy olyan képet találunk, ami a biológiához és az állattanhoz kapcsolódik. A költő egy oroszlánnak felszakított kebeléből származó mézet említ, ami azt a csodálatos módon összekapcsolja az erőt és a bájt az anya-természetben. Az állatok viselkedésének és az életmódjukkal kapcsolatos ismeretek mostanra sokat fejlődtek, például a ragadozók táplálkozásának, illetve az anyatejjel való etetésének folyamatában.
Az idézetben található utolsó megjegyzés, ami egy bibliai hivatkozásra utal, azt is mutatja, hogy Arany tudatában volt a vallás és a természettudomány kapcsolatának. Az utalás arra a kutatói és analytikus szemléletre, ami a természettudományhoz és a vallási elemekkel való kombinálásához kapcsolódik.
A vers elemei tehát összekapcsolhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és ismereteivel. Az növények fotoszintézisének módszere, valamint állatok viselkedésének és táplálkozásának folyamatai ezekkel az ismeretekkel magyarázhatóak, és a versen keresztül az olvasó is ráérezhet az anya-természet erejére és bájára.