Haja, haja, hagyma-haja,
Sír a leány: mi a baja?
Kicsi a lyány mint egy bögre:
Nagy szerelem teszi tönkre.
"Veszett is vón' hagyma földbe':
Nem könnyezne szemem tőle!
Veszett vón' az úrfi Pesten:
Nem verne így az úristen!"
(1877 nov. 7)
Elemzések
A vers tartalmaz néhány elemet, ami kapcsolatba hozható a mai természettudománnyal, bár Arany János időszakában még nem voltak ismertek ezek a felfedezések. Az alábbiakban ezeket az elemeket részletesen ismertetem:
1. Hagyma: A versben szereplő "hagyma" szó utalhat a hagymafélékre, melyek egy növénycsoportba tartoznak és hagymás gumójuk van. Az 1877-es időpontban már ismerték a növények szerves szerkezetét, de a molekuláris genetikai kutatások és a modern növényfajták hibridizációja még nem kezdődött el.
2. A haj szerepe: A versben a leány hajára utalva arról beszélnek, hogy a nagy szerelem tönkretette. A mai természettudomány elemző eszközeivel megvizsgálva további aspektusokat mutathatunk be. Például a haj szerkezete komplex és a fehérje keratinból áll, amelynek szerkezete (más nappali ragyogású) közelítően azonos az egerek szőrénél. A haj tulajdonságai és elrendezése azonban továbbra is kutatás tárgyát képezi.
3. Az úrfi Pesten: A versben az "úrfi Pesten" szerepel, ami arra utal, hogy az úrfi része az ország legfőbb városában él. A mai természettudományban a városi környezetet tanulmányozzák, beleértve a városi ökoszisztémákat, a városi levegőminőséget stb.
4. Az úristen: A versben szereplő "nem verne így az úristen" kijelentés szimbolikusan utalhat arra, hogy a természettudomány a vallás előtt ismereteket hozott. Az elmúlt évtizedekben és évszázadokban a természettudományok, mint az evolúcióbiológia és az asztrofizika, ellentéteket és vitákat okoztak a vallásos hiedelmekkel és hitrendszerekkel.
Összességében elmondható, hogy bár az Arany János versében nincs közvetlen kapcsolat a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel, az elemzés kapcsolatot mutathat a hagyma, a haj, a városi környezet és a vallásos hitrendszer között.
A vers egy gyermekhödös költemény, amelyet Arany János írt. A vers első sorában erős hangsúly helyeződik a "haja" szóra, ami a címben is megjelenik. Ezzel a hangsúllyal a vers már az első pillanattól fogva az olvasó figyelmére kívánja felhívni a haj fontosságát és a kötődést ahhoz.
A versben a lány sírásának okát a haja hossza és hagyma formája adja. Itt a haja metaforikusan jelképezi a szerelem által okozott fájdalmat és veszteséget. Az a tény, hogy a lány "kicsi mint egy bögre", arra utal, hogy fiatal és nincs sok tapasztalata a szerelemben.
A vers második részében a lány arról beszél, hogy nem könnyezne, ha a haja el lenne téve. Ezzel a mondatával valószínűleg arra utal, hogy a szerelem változhat, és az érzelmi fájdalom enyhítőleg hat a leányra.
Az utolsó részben a lány arról beszél, hogy az a fiú, akinek a haja ilyen veszélyes hatást fejt ki rá, veszett Pesten. Ezzel a kijelentéssel a lány a fiú jellemére és viselkedésére utal, elítélően megemlítve, hogy Isten sem büntetné meg őt így.
Az időpont, amely a vers alján szerepel, valószínűleg a vers írója szerinti dátum lehet, amikor a verset írta.
A vers irodalomtörténeti szempontból jelentős, mert Arany János a 19. századi magyar irodalom neves alakja volt. A verseire jellemző az egyszerű nyelvezet és a mély érzelmi tartalom. Az ő művei fontosak a magyar romantika és a szépirodalom fejlődése szempontjából.
A művet a nemzetközi szépirodalom területén is érdemes megvizsgálni, mivel a szerelem és az érzelmek általános témái, amelyek minden kultúrában megjelennek. A vers kiemelkedik a szerelmet és a fájdalmat megjelenítő szövegek között, amelyeket az emberek szerte a világon írtak az idők során. A gyermekhödös költemények témái és stílusa szintén megtalálhatók más kultúrák irodalmában.
A fentebb idézett vers Arany János "Haja, haja, hagyma-haja" című költeményének részlete. A vers első benyomásra talán csak egy rövid, könnyed költeménynek tűnik, de ha teológiai szempontból elemezzük, érdekes összefüggésekre bukkanhatunk.
A bibliatudomány szempontjából értelmezve a verset, észrevehetjük az ószövetségi hivatkozást a "veszett is vón' hagyma földbe'" sorban. Az ószövetségben is találunk utalást a hagymára, például a Kivonulás könyvében (Kiv 16:3), amikor a kivonuló izraeliták nosztalgiával emlékeznek vissza a hagymára, amit Egyiptomban ettek. A versben ez a nosztalgikus érzés jelenik meg, amikor a leány sírásra fakad a hagyma-haja miatt.
A patrisztikai nézőpont szerint a vers az emberi szenvedést és gyengeséget mutatja be. A leány, akinek nagyon kicsi a haja, mégis zsarnok hatalma alá kerül, és a szerelem miatt tönkremegy. Az ókeresztény gondolkodás szerint az emberi gyengeség és szenvedés az ember bűnös állapota miatt van jelen a világban. Az úrfi Pesten való vesztése pedig az emberiség által elkövetett bűnöket, és a város bűneit jelképezi.
A skolasztika nézőpontjából vizsgálva a verset, felfedezhetjük a keresztény eszkatológiát, vagyis az utolsó dolgok, a halál és az élet végső célja felé való haladást. A versből ismeretlen okból elhunyt, ebben az életben megrontott szerelem mellett egy újfajta szerelemre, az isteni szeretetre való utalás is felfedezhető. Az úristen erőteljes képpel jelképezi az isteni szeretet erejét és hatalmát.
Azonban a vers többi értelmezési lehetősége között is találunk érdekes aspektusokat. Egy alternatív megközelítés a verselemzésben lehetne a szimbolizmus szempontjából. A hagyma-haja egy metafora lehet az emberi hajért és szépségért, vagy akár az identitásért. A haj immár azonosítható a leánnyal, tehát a darabokra hulló haj a leány darabokra hullására is utal.
Másik megközelítés a vér szerint való rokonság lehetősége, ami ahhoz kapcsolódik, hogy a hagyma hagymáknak tömkelegét is jelentheti, tehát rokoni viszonyokat. A versben pedig a "veszett vón' az úrfi Pesten" és "Nem verne így az úristen" sorok élénken ütköztetik az úrfi embert az úristennel. Ez a kontraszt a földi és az isteni közötti különbséget hangsúlyozza.
Összességében tehát a vers többféle aspektusból is értelmezhető, és különböző teológiai szempontok segítségével felfedezhetünk benne érdekes összefüggéseket a bibliai, patrisztikai és skolasztikai nézőpontokban. A vers valójában sokkal mélyebb, többrétegű üzenetet hordoz magában, mint amilyennek első benyomásra látszik.