Szép a független nyúgalom:
Megérleli egy-egy dalom;
Nem mintha nem volnék beteg,
De nyugtat az, hogy - lehetek.
(1877 szept. 24)
Elemzések
A vers alapján a költő azt fejezi ki, hogy számára fontos a függetlenség és a nyugalom. A költő örömmel énekel dalokat, még akkor is, ha beteg, mert az ének nyugtató hatással van rá és lehetővé teszi számára a megszabadulást a betegség által okozott korlátoktól és fájdalomtól.
A bibliatudomány szempontjából a vers a lelki békéről és nyugalomról ad tanúbizonyságot. Az éneklés, mint a költő által választott tevékenység, a lelkület és a spirituális élet részévé válik. A Biblia számos helyen beszél a dicséretről és az éneklésről mint a lelki gyógyulás és a közelítés eszközeiről.
A patrisztika szempontjából a vers a szabad akarat és az emberi szabadság fontosságára utal. A költő hangsúlyozza a függetlenség és az egyéni döntések lehetőségét, még akkor is, ha betegségben szenved. A patrisztikus gondolkodásban az emberi döntések és szabad választások nagy jelentőséget kapnak, és ezek tevékenységeinket és lelkiállapotunkat meghatározzák.
A skolasztika szempontjából a vers a betegség és a lélek közötti kapcsolatra irányítja a figyelmet. A betegség fizikai korlátokat és nehézségeket jelenthet, de a költő azzal a hitével állítja, hogy az ének képessé teszi a lélek gyógyulására és felemelkedésére. A skolasztika ebben az esetben hangsúlyozza a tételek és az érvelés fontosságát, hogy megértsük és megerősítsük a lélek és a test közötti kapcsolatot.
Ezen kívül, a versben megjelenhetnek más nézőpontok is például a misztikus vagy a teológiai moralitás szempontjából. A misztikus nézőpont szerint az ének szimbolikus kapcsolatot teremt az ember és Isten között, segítve az átalakulást és a betegség leküzdését. A teológiai moralitás szempontjából a vers azt hangsúlyozza, hogy függetlenül a külső körülményektől vagy betegségtől, az ember képes megtalálni az örömöt és megfelelő válaszokat a lelki és erkölcsi kérdésekre.
Az Arany János "Így is jó" című verse többek között a természettudományos szempontból is érdekes és vizsgálható. A vers egyrészt a személyes érzéseket és belső világot megfogalmazza, másrészt kifejezi a természet és az ember kapcsolatát.
A független nyugalom a költő betegségétől eltekintve megnyugvást és békét jelent számára. Ez a nyugalom egy-egy dal megélése által érik el.
Természettudományos értelemben nézve, a dal előállításában részt vesznek a különböző agyi folyamatok és mechanizmusok. Az agyi idegsejtek közötti kommunikáció, a hangorrszervek működése és az agy zenei élvezetért felelős területei mind szerepet játszanak a daléneklésben. A modern idegtudomány és agykutatásnak köszönhetően ma már sokat tudunk erről a folyamatról és a kapcsolódó neurális hálózatokról.
A versben említett betegségről nincs konkrét információ, de a modern orvostudomány fejlődése révén ma már rengeteg betegség gyógyítása lehetséges és sok olyan esetet is ismerünk, ahol a beteg állapota gyógyítás nélkül is javul (pl. spontán remisszió). A mai gyógyszerészeti és orvosi kutatás módszerei és felfedezései képesek kezelni és gyógyítani olyan betegségeket, amelyek korábban halálosak voltak.
A versek általános témája, a természet és az ember kapcsolata, szintén része a természettudománynak. A modern ökológiai kutatások segítségével megérthetjük a környezeti tényezők hatását az emberre és a természetre. Például, tanulmányozhatjuk az emberi tevékenységek környezeti hatásait, és megpróbálhatjuk megtalálni a fenntartható életmód lehetőségeit.
Összességében tehát az Arany János "Így is jó" című verse egy olyan mű, amely több szempontból is kapcsolódik a modern természettudomány által vizsgált területekhez. Az agykutatás, a gyógyszerészeti fejlesztések, a környezetvédelem és az ökológia mind olyan területek, amelyek szerepet játszanak a vers megértésében és értelmezésében.
Arany János "Így is jó" című versének elemezéséhez először is figyelembe kell vennünk a történelmi és kulturális kontextust. A vers az 1877-es évszámot tartalmazza, ami az Osztrák-Magyar Monarchia időszakába esett, amikor a magyar nemzet önállóságáért küzdött. Ez a kontextus alapvető fontossággal bír a vers értelmezésében.
A vers első sorában található "Szép a független nyúgalom" az adott korszakban jelentőséggel bír. A nyugalom és a függetlenség közvetíti azt az érzést, hogy a magyar nemzetnek megvan az ereje és az akarata, hogy saját útját járja. Ez a lírai én egyfajta önmegvalósítást érez, amikor érett dalokat hoz létre.
A második sort "Megérleli egy-egy dalom" követi, amely arra utal, hogy a költő az idő múlásával érik el azt a szintet, ahol képes a művészi alkotások létrehozására. Ez a sor emlékeztet a romantikus költészet egyik jellemző képzetére, miszerint a költői műalkotás időközben, tapasztalatok által érik el a tökéletességet.
A következő sorban a lírai én hangsúlyozza, hogy bár beteg, mégis megnyugtatja a tudat, hogy lehetősége van alkotásra és önmegvalósításra. Ez a személyes kontextus jelenik meg a versben, hiszen Arany János életében sok nehézséggel kellett szembenéznie, többek között betegségekkel is.
A vers utolsó sorában található "lehetek" kifejezi a lírai én jellemző szabadságvágyát, hogy a betegség ellenére is lehetőséget kapjon a kreatív önkifejezésre. Ez a mondat jelzi a költő személyes szabadságát és szerepét az alkotásban.
A vers egyszerű nyelvezettel és rövid sorokkal íródott, ami jellemző Arany Jánosra. Ennek oka lehet a versek közlése és terjesztése szempontjából is, mivel a népszerűbb, egyszerűbb nyelvezet és versformát könnyebb megérteni és emészteni.
A magyar irodalom területén a vers Arany János költészete által képviselt romantikus irányzatba sorolható. A romantikus irodalom fő vonása az érzékiség és a hangulat hangsúlyozása, valamint a természet, a múlt és a haza fontosságának kiemelése. Arany János műveiben gyakran jelennek meg ezek az elemek, és a "Így is jó" is rendkívül személyes és érzelmi tartalmat hordoz.
A nemzetközi szépirodalomban a vers számos hasonlóságot mutathat az egyéb romantikus költők műveivel. A romantika az egész Európában elterjedt irodalmi irányzat volt, és számos közös témát és jellemzőt lehetett felfedezni a különböző országok költőinek műveiben. Az érzelmi megnyilvánulás, az önmegvalósítás vágya és a természet és a múlt fontossága mind olyan elemek, amelyek a romantikus irodalomban általánosak voltak.
Összességében Arany János "Így is jó" című verse az önmegvalósítás és a kreativitás fontosságára hívja fel a figyelmet, miközben a betegség és a nyugalom témáját is boncolgatja. A magyar és nemzetközi szépirodalom kontextusában a romantika jegyeit hordozza, és az érzelmek, a természet és a múlt fontosságát hangsúlyozza.