Kedves barátom, lelkem jobb fele!
Mi volna édesebb dolog nekem,
Mint írni hozzád, írni íveket,
Tarkán, ahogy jő, zöld, piros, fejér,
Meg tudja a szent, millyen gondolat.
S mégis te feddesz és panaszkodol,
Halott-beszédet tartasz síromon,
És több eféle. Megvallom, fiu,
E szemrehányás, e feddő levél,
E szenvedélyes "meghaltál" kiáltás,
E lecke ízű dorgáló beszéd,
Ez a lelket leöntő nyakleves,
Ily megrohanva, ily váratlanul,
Hogy a léleknek annyi érkezése
Sincs, míg szemét törölje, vagy pedig
Nyálát lenyelje - meg kell vallanom,
Hogy ez nekem... fölötte jól esett.

Oh, mert belőle látom, mint szeretsz,
Mi hő kebellel engem, hívedet,
Hogy elvakít ez édes indulat,
Hogy nincs türelmed egybevetni a
Napok folyását, tért, időt, körülményt
S egyéb tudákos, elvont dolgokat,
Midőn ezért békétlenkedel:
Miért nem írok a szálló madárnak,
Ki egykor almafámon énekelt,
Miért nem a méhnek, ki a minap
Mézet szedett kertem virágiról,
Vagy a csapongó lepkének, ki néha
Megörvendezteté kis gyermekim,
Vagy a szellőnek és zúgó viharnak,
Mely tegnap itt volt, most ki tudja, hol van?
Hová irhattam volna én neked,
Bohó fiú te! mit mondék vala
Szegény levélnek: merre végye útját,
Hogy rád találjon e négy hét alatt?
Talán bizony nem törtem én azon
Elmém eléggé s nem falék mohón
Fel minden aljas pletykát, hírharangot,
Rágalmat, emberszólást és egyéb
Vidéki mismást a divatlapokban,
Csak hogy felőled, holléted felől
Lelnék azokban egy betücske hírt.
De nem találtam bennök semmi szót
Rólad, s miként a meddő figefát
Az idvezítő, el- megátkozám
Őket: ne is teremjenek soha
Édes gyümölcsöt senkinek, ha nem
Teremtek most nekem.

Mit volt csinálnom? hát sopánkodám:
Ej, ej, hatalmas és mindentudó ég,
Hol kóborolhat most az a fiú?
Gyakorta ismét így imádkozám:
Mennybéli isten, édes istenem!
Adj annak a szegény Sándornak immár
Adj valahára állandó tanyát,
Csendes tanyába szép kis fürge nőt,
Angyal kedélyü, szende, barna nőt,
Mellé mosolygó, szép gyerkőcöket,
Egy párt, ha többet nem, fiút s leányt:
Oh, adj családi boldog életet!
És íme! amit oly forrón ohajték,
Jön a levél, hogy teljesedni fog.
Csak egy rövid hold élet, és az én
Költő barátom, mint Illyés proféta,
Tüzes szekéren a mennyégbe száll.
Én bőjtölöm meg mézes heteid,
Fogadni mernék; s néma bőjteim
Hosszúak és nagyok lesznek, nagyok,
Mint a tiéid egykor Debrecenben.
Mert a barátság kis szövétneke
Halvány világgal ég a szerelem
Máglyája mellett: de mit bánom én!
Hogy el nem alszik, arról meg vagyok
Győződve, mert hisz - tűz nem olt tüzet,
Sőt jobban éleszt: hát miért emelnék
Önző panaszt; a mézteljes hetekre?
Nem, én nem zúgolódom ellenök,
Sőt azt ohajtom (vesszek el, ha nem)
Legyen halandó élted fogytaig
Oly boldog-édes mindenik heted,
Mint a legelső, mellyet élvezesz
Az esküvés után.

Én addig itthon, a távolban is,
Magányomban veled társalkodom,
Könyvedből issza lelkem lelkedet,
Mint a dicsőült égi szellemek
Az idvezűlés harmattengerét.
És elmerengek arcod másolatján,
Mely néma, mégis annyit mond nekem,
Előteremti azt a tíz napot,
Midőn te, hű barát, hajlékomat
Megnépesítéd egy öröm-sereggel,
Előteremti, mondom és örökké -
Valósággá ifjítja nékem azt.

Ilyenkor aztán vágy éled szivemben,
Hogy vajha bár, nem énértem, hanem
Kinek majd férje lészesz, hölgyedért,
S kinek dalolsz, a nemzetért, örökké
Maradnál ifju, mint ez érclapon.

(1847. aug. 11)

Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva számos olyan elemet tartalmaz, amelyek összefüggésbe hozhatók a friss természettudományos felfedezésekkel. Elsőként érdemes megemlíteni a versben szereplő zöld, piros és fehér színeket, valamint a napok folyását és az időt. Az elmúlt években a kutatók jelentős fejlődést értek el a színterápia területén, amelyben a különböző színek és a fény terápiás hatásai vizsgálata történik. Az álló madár, a méh, a lepke, a szellő és a vihar említése pedig kapcsolatba hozható az ökológia és a biodiverzitás kutatási eredményeivel. A természettudósok napjainkban egyre inkább megértik ezeknek az élőlényeknek az ökoszisztémában betöltött szerepét és azok hatását a környezetre.

Az "állandó tanya" és a "kis fürge nő" említése egyaránt kapcsolatba hozható a legfrissebb genetikai és reprodukciós kutatásokkal. Az új technológiák lehetővé teszik az embriók korai fejlődésének vizsgálatát, és segítenek az egészséges csecsemők világra hozatalában. A verselemek megmutatják, hogy a természettudományos felfedezések milyen mértékben befolyásolják az emberi élet minden területét. Az idézett versben szereplő gondolatok és képek továbbá lehetőséget adnak arra, hogy a természettudomány milyen hatást gyakorol az emberi lélekre és szemléletmódra.

Arany János "Kedves barátom" című versét irodalomtudományi szempontból is elemezhetjük. Az alábbiakban felsorolok néhány összefüggést, amelyeket észlelhetünk a magyar és nemzetközi szépirodalom területén:

1. Hangulat: A versben megtalálható lírai hangvétel és az érzelmi töltöttség olyan irodalmi hagyományokhoz kapcsolódik, mint a romantika és az impresszionizmus. Az erős érzelmi megnyilvánulás és a természeti képek használata erős érzelmi hatást kelt a versben.

2. Szimbolikus jelentés: A természeti képek használata a versben szimbolikus jelentéssel bírhat. A zöld, piros és fehér színek jelképezhetik a természetet és annak változását, míg a "szent gondolat" a belső világ értékét hivatott kifejezni.

3. Megfigyelések a természetről: A versben Arany leírja a természeti jelenségeket, mint például a madarak énekelését, a méhek mézgyűjtését, a szél és a vihar zaját. Ezek a megfigyelések a romantikus irodalmi hagyományban gyakran jelennek meg, mint a természet iránti érzékenység és költői inspiráció forrása.

4. Vallásos motívumok: A versben találhatóak vallásos motívumok is, mint például az imádság és az Istenhez fordulás. Ez tükrözi a vallási élmények és a hit szerepét a költő életében, és kapcsolódik az irodalom vallási témákat feldolgozó hagyományához.

5. Barátság motívuma: A vers központi témája a barátság. Az Arany és a címzett közötti barátságról szóló lírai kifejezés nemzetközi és magyar irodalmi hagyományokban is megtalálható. A barátság motívuma és érzésvilága számos irodalmi műben megjelenik és az emberi kapcsolatok ábrázolását szolgálja.

Ezek csak néhány példa azokra a lehetséges összefüggésekre, amelyek az Arany János "Kedves barátom" című versében megtalálhatóak. Fontos megjegyezni, hogy az irodalomtudományi elemzés sokkal részletesebb és átfogóbb lehet, és számos más összefüggést és kontextust lehet felfedezni ebben a versben is.

Az Arany János által írt "Kedves barátom" című vers teológiai szempontból több elemet is tartalmaz. A versben az emberi kapcsolatok mellett a vallási meggyőződés, a hit és az imádság is fontos szerepet játszik.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenik az imádság motívuma. Az imádság Istenhez való felkiáltás, a hit megnyilvánulása. Az imádságban az ember elismeri Isten hatalmát és mindenhatóságát, és kér tőle irgalmat és segítséget. A versben az imádság motívuma a "Mennybéli isten, édes istenem!" sorban jelenik meg. A versben a költő istenhez fordul, hogy áldást és boldogságot kívánjon barátjára, és hálát ad azért, hogy ő is részesülhet a barátság által nyújtott örömben és boldogságban.

A patrisztika nézőpontjából a versben a lelkiismeret, a lelki békére törekvés és az önmegtagadás motívumai figyelhetők meg. Az imádságban a költő önmagát alázatosan Isten elé helyezi, elismerve a saját korlátait és hibáit. Az önmegtagadás motívuma pedig akkor jelenik meg, amikor a költő nem panaszkodik a barátjának a távollét miatt, hanem elfogadja azt, és a boldogságot és örömet kívánja neki.

A skolasztika nézőpontjából a versben a hamisság és a valóság témái is felmerülnek. A versben a költő panaszkodik, hogy nem talál semmilyen információt a barátjáról a divatlapokban, így nem tudja, hogy hogy van és hol tartózkodik. Ez a helyzet azonban arra készteti a költőt, hogy igaz értékeket és kapcsolatokat keressen, amelyek nem múlandók és nem függenek az idő múlásától. A valóság-romantika ellentét itt jelenik meg, amikor a költő a divatlapok hamis információinak hiányát a valódi érzelmi és lelki kapcsolatokkal helyettesíti.

Összességében a "Kedves barátom" című vers teológiai szempontból a hit, az imádkozás, az önmegtagadás és az örömben való részesülés témáit emeli ki. A versben megjelenik a költő vallási meggyőződése, amely fontos szerepet játszik a kapcsolataiban és a boldogságában.