Oh, ne sujtsák a szelid nőt
A morál kemény szemöldi,
Hogyha női hívatását
Méltatlannak is betölti.
Láttam ily nőt esni porba
Mivel férjét nem hagyhatta;
Elkisérte a nyomorba,
El a bűnbe, gyalázatba.
Védangyalkint állt fölötte
S míg tehette, védelmezte;
Mikor erre gyönge volt már,
Hozzáromlott: úgy lőn veszte.
Mint a hű eb - kész urával
Elbujdosni, száműzött lesz;
Macska ott marad a háznál:
Új gazdát nyal, egeret les.
(1877 júl. 22)
Az Arany János által írt "Mária! Bűneid meg vannak bocsátva" című vers a morális kérdésekre fókuszál irodalomtörténetünk területén. A vers elején található "Oh, ne sujtsák a szelid nőt/A morál kemény szemöldi" sorok a versekben gyakran megjelenő klisékkel kapcsolatosak. Az ezt követő sorokban a nők társadalmi helyzetének korlátaira utal, kifejezve azt a hagyományos nézetet, miszerint a nők nem képesek betölteni méltóképpen a hívatásukat, ha esetleg az társadalmilag elfogadhatónak tekinthető határokon túllépnek.
A következő részben az elnyomás és a társadalmi korlátok hatását mutatja be a verse Mária karakterén keresztül. Az erényes nővel megszánatásosan bánik, aki férje miatt szegények között találja magát. Ez a rész magyar irodalmi hagyományainkban is gyakran megjelenő témakörrel kapcsolatos, ahol a női szereplők ki vannak téve a férfiak hatalmának és irányításának.
A vers utolsó része arra utal, hogy noha Mária szegénységben él és bűnei vannak, a versekben gyakran használt hűséges és odaadó háziállatokhoz hasonlítja, mint az eb vagy a macska. Ez az analógia azt sugallja, hogy Mária elutasítása és bűnei ellenére is a tiszteletet és a hűséget érdemli meg.
Az összetett költemény tehát a női sors, az elnyomás és az erkölcsrelációs kérdéseket veti fel a magyar irodalomban, amelyek nemzetközi aspektusból is relevánsak lehetnek. Az irodalomtudósok általában a történeti és társadalmi kontextusokat is figyelembe véve vizsgálják a verset, és összehasonlításokat vonnak le a kortárs nemzetközi művekkel.
A vers természettudományos szempontból való elemzéséhez először meg kell vizsgálnunk a vers címét, amely "Mária! Bűneid meg vannak bocsátva". Ez a cím vallási és morális kérdéseket vet fel, de a természettudomány is számos területen kapcsolódik ehhez.
A vers első soraiban a morál szó szerepel, ami a társadalmi normákat, a jó és rossz viselkedést jelenti. A modern pszichológia és az idegtudományi kutatások azt mutatják, hogy az emberek morális döntéseit az agyuk különböző területein folytatott működések határozzák meg. A természettudományok azzal is segítenek megérteni, hogy miért vannak különbségek az emberek morális érzékenysége között.
A második és harmadik versszakokban az emberi kapcsolatokról és a fájdalomról van szó. A pszichológia, a neurológia és a szociális tudományok tanulmányozzák az emberi kapcsolatokat és a fájdalom jelenségét, úgy mint az elhagyottság vagy a veszteség okozta érzelmi fájdalom. Az agyi képalkotó technológiák, például a fMRI segítségével ma már képesek vagyunk látni az agyban lezajló folyamatokat a fájdalom érzésekor.
A negyedik versszakban az ember és az állatok kapcsolatát említik, például a hűséges kutya és a macska viselkedését. Az állattudomány és a viselkedési genetika megvizsgálja az állatok viselkedését és az emberrel való kapcsolatukat. Az elmúlt évtizedekben felfedezték, hogy az emberrel élő állatokban is kialakulhatnak érzelmi kötődések, és hogy az állatok tanulnak és alkalmazkodnak az emberi jelenléthez.
A vers záró sora az időpontot jelöli, amikor a vers megíródott: 1877 július 22. Az idő kérdése érdekes és fontos szempont azáltal, hogy a természettudomány folyamatosan kutatja az idő természetét és mérését. Az óra és az idő fogalma az időmérésben és a mutatókban korábban tapasztalható korlátait túllépi.
Összességében a vers természettudományos szempontból számos területet érint, mint a morálpszichológia, a neurológia, a viselkedési genetika és az időmérés. A modern természettudományok segítenek megérteni az emberi lények viselkedését és az őket körülvevő világ működését.
A vers teológiai szempontból úgy értelmezhető, hogy Arany János a Mária katolikus fogalmának jelentőségéről ír. A verse arra figyelmeztet, hogy ne ítéljünk el egy nőt, aki betölti a női hivatását, még akkor sem, ha ez esetleg a társadalom szemében méltatlannak tűnik.
Bibliatudomány szempontjából a vers Mária alakjára utal, aki a katolikus hagyomány szerint Isten leghívebb szolgálója volt. Mária nemcsak Jézus anyja volt, hanem hűséges szolgálója is Istennek. Az első versszak arra utal, hogy Mária bűnei megbocsátásra találtak, tehát tiszta és szent volt. A második versszakban pedig láthatjuk, hogy Mária hűségesen követte Jézust, még akkor is, amikor az emberek elítélték és megalázták.
Patrisztika nézőpontjából a vers fókuszában áll a női hivatás és az abban való kitartás. A patrisztikus gondolkodásban a nők feladata a házasságban és anyaságban való szolgálat volt. Mária példaértékű alak volt számukra, mert megfelelt a hagyományos női szerepeknek és hű maradt Istenhez. A versben Máría engedelmeskedik a hivatásának, méltatlannak tűnő helyzetben is, és a védelmező angyal szerepét játssza.
Skolasztika nézőpontjából a versben az etikai kérdések és a tiszta morál szerepelnek. A skolasztikus írásművek nagy hangsúlyt fektettek a cselekedetek erkölcsi természetére és következményeire. A vers első sora arra utal, hogy az erkölcsönök szigorúak, és a nőket is ugyanolyan mércével kell mérni, mint a férfiakat. Mária itt elismerést érdemel, mert a női hívatását méltósággal és tisztelettel töltötte be, még akkor is, ha a morális elvárásoknak nem teljesen tudott megfelelni.
A vers más szempontból is értelmezhető. Például az is feltehető, hogy Arany János a szerepek és elvárások változására utal. A versben a nőt hibáztatják és megalázzák, mert mert nem engedi el férjét. Ez azzal a korábbi elvárással szemben kapcsolódik, hogy a nőnek mindig engedelmesnek kell lennie a férje szavának. Arany János azonban a női szerepet és hivatást méltatja, és nem teszi magasztalóvá azt, amikor a nő elhagyja mindazt, ami számára fontos és fontosak lehetnek - például a saját boldogságát, a saját családi igazságát, amelyben hisz, ha közben látja, hogy a szeretett férj hátrányosan változik meg.
A vers tehát többféle szempontból értelmezhető, és számos teológiai és filozófiai aspektusról beszélhetünk benne.