Hogy melyik arcképem választom rajzai közzől?
Fényképíró úr! a botos és kalapost.
Mint maradó vendég űl s áll a többi nyugodtan,
Menni csak egy készül: útja van: ez leszek
én!
(1880 márc. 30)
Elemzések
A vers első szemléletmódja teológiai értelemben azt fejezi ki, hogy az embernek választania kell az életútját: az öröklétet vagy a halhatatlanságot. Az arcképek metaforikusan képviselik az ember mögött hagyott múltat és a választás előtt álló jövőt. A fényképíró úr szerepe, aki a botos és kalapos arcképek közül választást kell tennie, a döntéshozatal szimbóluma lehet.
A bibliatudományi szempontból nézve az ember választásának fontosságára utal a "menni csak egy készül: útja van" sor. Az Újszövetségben Jézus arra buzdítja az embereket, hogy kövessék őt és válasszanak az örök élet útjának. Ebben a kontextusban az "én" személyes azonosításra utalhat a hívő emberrel vagy Jézussal.
A patrisztika, azaz az első évszázadok keresztény gondolkodóinak nézőpontjából az arcképek mögött hagyott múlt a bűnök, a romlás és a halandóság jelképe lehet. Az ember választást tinhet arra, hogy elhagyja ezt a múltat és a kegyelem révén részesedjen az örök életben és a feltámadásban.
A skolasztika nézőpontjából a vers arra utalhat, hogy az ember szabad akaratára van bízva a választás lehetősége. Az ember képes a döntéshozatalra és a megtérésre, hogy valóban követhesse Isten akaratát és részesedhessen az örök életben.
Természetesen más nézőpontok alapján is lehet értelmezni a verset. A versek általában többféle értelmezésre nyitottak, és itt csak néhány lehetséges aspektusra hívtuk fel a figyelmet a teológiai értelmezési kontextusban.
A vers elején szereplő "fényképíró úr" utalhat a fotográfia tudományának fejlődésére, amely az 1800-as években zajlott. A fotográfiával lehetőség nyílt arra, hogy valaki több arcképét is elkészítsék, és ezek közül választhasson. Ez a fejlesztés tehát a technológiai fejlődéssel hozható összefüggésbe.
A "botos és kalapos" arckép kiválasztása utalhat arra, hogy Arany János egy olyan képet választ, ahol ő maga botot és kalapot visel. Ez lehet arra utal, hogy Arany János ebben az időszakban akár 'felvértezve' készült, mint egy kirándulásra induló utazó.
A versben szereplő "maradó vendég" kifejezés arra utalhat, hogy Arany János tudja, hogy a többi fotó azután is megmarad, miközben az idő múlik, és ő választást hoz, hogy melyik képével akarja reprezentálni önmagát. Ezzel összefüggésben megfigyelhető az ember és az idő viszonyának reflektálása, ami a mai kori tudományos kutatásokban is központi téma.
Mivel a vers dátumából is kiolvasható, hogy Arany János 1880 márciusában írta ezt a verset, elképzelhető, hogy az idő fogalmával kapcsolatos gondolatokat a frissen felfedezett relativitáselmélet is inspirálta. Albert Einstein 1905-ben tette közzé ezt az elméletet, amelyben a tér és idő fogalma összefonódik egymással. Ezért az idő múlása és a tudatosság jelentősége az emberi tapasztalatban a tudományos fejlődéssel is összefüggésbe hozható.
A vers záró részében szereplő "útja van: ez leszek én!" kifejezés arra utalhat, hogy Arany János készül valamilyen utazásra vagy útra, és kiválasztja az arcképét, hogy képviselje önmagát ezen az úton. Ez összefüggésben lehet az utazásokkal kapcsolatos modern tudományos kutatásokkal és felfedezésekkel, mint például az űrkutatás vagy az új technológiák, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy új környezeteket fedezzenek fel és új tapasztalatokat szerezzenek.
Arany János "Melyik talál" című versét irodalomtudományi szempontból értelmezve számos összefüggésre bukkanhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.
1. Arany János versei: Az "Melyik talál" című vers az egyik legismertebb Arany János verseként említhető. Megjelenésének idején már ismert és elismert költő volt. Az alkotásban megjelenő lírai hangvétel, az érzelmek kifejezése és az emberi vágyakozások megjelenítése jól illeszkedik a többi Arany János költemény tematikájához és stílusához.
2. Más magyar költők versei: Az "Melyik talál" című vers a magyar irodalom hagyományos lírai műfajába tartozik, amelyben sok egyéb, hasonló témájú vers található. A választás, az öröklét és az identitás kérdéseivel foglalkozó versek a magyar költészetben gyakran megjelenő témák.
3. Európai romantika: A vers romantikus lírai hangulatú, amely a 19. századi európai irodalomra is jellemző. Az én-líra megszólítói és megszólítottai kapcsolatának vizsgálata, a választás és a döntések témaköre a romantikus irodalom egyik fő témája.
4. Választás motívuma: Az "Melyik talál" című versben megjelenő választás motívuma az irodalomban széles körben elterjedt. A választás általában az emberi életben megismételhetetlen lehetőségek és döntések témájához kapcsolódik. Az irodalomban gyakran jelenik meg a választások következményeinek bemutatása, az önmegismerés és életút meghatározásával kapcsolatos problémák ábrázolása.
5. Személyes identitás: Az "Melyik talál" című versben megjelenő választás és az arcépítő motívummi a személyes identitással és az önmeghatározással kapcsolatos irodalmi témákat érinti. Az "én" megtalálásának kérdése, saját arculat és az önszemélyiség megteremtése gyakran előforduló témák a szépirodalomban.
6. Szimbolikus jelentések: Az "Melyik talál" című versben megjelenő emberi arc megválasztásának motívuma szimbolikusan értelmezhető. Az arc több rétegű jelentéssel bírhet az irodalomban, például a valódi önmagunk, az igazság, az identitás és a személyes lényeg megjelenítésére szolgáló metaforaként.
7. Vizualitás: Az "Melyik talál" című vers megjelenő képi elemekkel rendelkezik, például az arckép és a fénykép motívumoknak köszönhetően. Az irodalomban a vizuális elemek sokszor játsszák a művekben a szimbolikus és lélektani funkciókat, a fénykép mint az emlékek vagy a múlt képe gyakran előforduló motívum a modern irodalomban.
Ezek csak néhány példa az "Melyik talál" című vers irodalomtörténeti összefüggéseire mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén, de hangsúlyoznunk kell, hogy egy vers vagy költemény többféle szempontból is elemzhető, és a fenti példák csak néhány irányvonalat mutatnak fel.