Duna vizén lefelé úsz a ladik,
   A ladik,
Róla muzsikaszó, muzsikaszó, csimpolyaszó
   Hallatik;
Juhaj! viszik a piros almát, barackot,
Juhaj: Kevibe Szent-Endréről menyasszont!

Piros almát eladják a budapesti
   Piacon,
Abbul cifrálkodik Kevibe' a piros arcu
   Menyasszony:
Juhaj! de derék ruha ez a fejkötő:
Megfér ezalatt akármennyi szerető!

Kevi csárda reggel óta tele van,
   Teli van:
Ott járja a kolót egy éles késsel, véres késsel
   A Jovan:
Juhaj! piros volt, de csak férges alma volt,
Asszony, csinos volt, de azért csak r--a volt.

Duna vizén lefele úsz a ladik,
   A ladik,
Róla hejjehujja, szitok-átok, dávoria
   Hallatik:
"Juhaj! közel már Alexinác, Knyazevác:
Engem Kevi-Rác, többet ugyan sose látsz!"

(1877 aug. 28)


Elemzések

Arany János Népdal című verse az irodalomtörténetben a romantikus népies költészet képviselőjeként említhető. A vers nyelvezete és hangulata is ezt az irányzatot követi, ahol a természetközeli, népi életet és hangulatot tükrözi.

A magyar irodalom területén a vers jelentősége az, hogy Arany János az akkori társadalmi és politikai helyzetet narratívaként használva alkotott, miközben a népi hagyományokat és a köznyelvet felhasználva megidézi a népmese világát. Az alkotó a néphagyományokat és népköltészetet ötvözte a kortárs valósággal, ezáltal egyedülálló művet hozott létre.

Nemzetközi szépirodalmi összefüggések tekintetében a vers a romantika időszakában, a népies és természeti motívumok iránti érdeklődés jellemző. A romantikában a természet tisztelete, a népi életben rejlő egyszerűség és az érzelmek kifejezése fontos elemek voltak. Ezen kívül a versben megjelenő szerelmi és társadalmi konfliktusok, a természet és társadalom ellentéte is olyan témák, melyek a romantika időszakában gyakran felbukkantak.

Összességében Arany János Népdal című verse a magyar irodalom romantikus népies költészetének jelentős alkotása, amely nemzetközi összefüggésekben a romantika időszakában fontos témákat és motívumokat tükröz.

Arany János "Népdal" című verse teológiai szempontból is értelmezhető, annak ellenére, hogy első sorban a vidéki élet és szerelmi szálakat mutatja be. A versben megjelenő elemek és motívumok többféle teológiai aspektust képviselnek.

A bibliai szempontból a versben megjelenő Duna és a ladik (hajó) az Ószövetségből ismert vízi képzetekre utalhatnak. A víz többek között a megújulás, a megtisztulás, a megváltás jelképe lehet, amit a keresztelés szentsége is megtestesít. A ladik pedig az Újszövetségben gyakran használt hajó képzetet idézheti fel, amelyben az emberek haladnak életük útján a háromszövetségesen Isten felé.

Az almák és a barackok szintén bibliai szimbólumok lehetnek, utalva az Édenkertre és az emberiség bukására. Emellett a Kevibe' -re mint menyasszonyra vonatkozó megjegyzés is utalhat az Ádám és Éva történetére és a női szexualitásra vonatkozó bibliai elképzelésekre.

A patrisztika (Ókeresztény egyházi írók) szempontból a versben megjelenő Kevibe' képhez kapcsolható a patrisztikus valláserkölcs, amely erkölcsi tisztaságot és szentséget követel az egyének szexualitását illetően.

A skolasztika (A középkori katolikus filozófiai és teológiai irányzat) képviselőinek szempontjából a versben megjelenő kolot (vidéki embert) és annak viselkedése is érdekes lehet. A skolasztikus gondolkodásban a házasságokra és a szexuális törvények betartására nagy hangsúlyt fektettek.

A versben megjelenő vallásos motívumok és szimbólumok segítenek megérteni a vidéki élet és a szerelmi viszonyok teológiai hátterét. A különböző teológiai nézőpontok segíthetnek nyilvánvalóvá tenni az értelmezésben rejlő mélyebb jelentéseket és összefüggéseket.

A vers első sorában megjelenik a Duna, ami az egyik legismertebb és legnagyobb folyó Európában. A Duna természeti jelenség, amely további tanulmányozásra ösztönözheti a természettudósokat, különösen a vízi élővilág és az ökológia területén.

A második sorban említett "muzsikaszó, muzsikaszó, csimpolyaszó" arra utalhat, hogy a versekben megjelenő zene és ritmus fontos szerepet játszhatnak a mentális és érzelmi egészségben. Az idegtudomány és a pszichológia területén folyó kutatások arra utalnak, hogy a zenehallgatás pozitív hatással van az agyra és az emberi hangulatra.

A harmadik versszakban a budapesti piac említése az élelmiszeripar és az agrártudomány területére utalhat, amelyben gyakran alkalmaznak innovatív technológiákat az élelmiszerek termesztése, feldolgozása és szállítása során.

Az ötödik versszakban megjelenik egy csárda, ami egy hagyományos magyar vendéglátóhely. A vendéglátás területén végzett kutatások lehetővé teszik a jobb és hatékonyabb szolgáltatások nyújtását az ételek és italok minőségének javítása, valamint a vendégek elégedettségének növelése érdekében.

A versben gyakran előforduló "juhaj!" kiáltás a hagyományos pásztorkodás és a juhok gondozásának témájára utalhat, amely a mezőgazdasági tudományágban fontos téma lehet a legfrissebb megoldások és módszerek kidolgozása céljából.

A versben megjelenő zamatos gyümölcsfajták (piros alma, barack) az élelmiszeripar és a biológia területén végzett kutatásokra utalhatnak, amelyek célja a növények termesztésének és genetikai módosításának fejlesztése.

Összességében a vers számos olyan témára utal, amelyek kapcsolatban állnak a természettudományos kutatásokkal és felfedezésekkel, például a vízökológiával, az agrártudománnyal, az élelmiszeriparral, a biológiával és az élettudománnyal többek között. Az ilyen jellegű versek elemzése lehetővé teszi az irodalom és a természettudományos ismeretek összehasonlítását és kapcsolódási pontok felismerését.