Híres falu Gömörben Jolsva,
Még híresebbé tette jósa,
Kiről bár még nem zönge ének,
Hét ország vet határt nevének.

Jövendül egyre, télen-nyáron,
Túltesz a százéves naptáron:
Mikor lesz szél, eső, zimankó,
Mikor kell bunda, vagy szürkankó.

Hol az okosság mécse rögtön
Kialszik, őt vezérli ösztön,
Mint a kaszáspókot vezérli,...
Vagy ami a szelet megérzi.

Mint egy garaboncás, legottan
Vihart csinál, ha kedve szottyan;
S mit szája mond - probátum! - meglesz
Nyáron meleg, télben hideg lesz.

Ha ő egyszer kimondja, várhadd:
Lesz jégeső, a víz megárad,
Gyümölcskertünk hernyó emészti,
Betegek a szőllő gerézdi.

"Csitt! - közbevág - csitt!" és az apró
Naptárak ajkán elhal a szó;
Vagy azt se tudják, mit beszélnek:
Derűt, borút össze-izélnek.

A Győri, Váci, s több efféle
Mind hosszu orral búnak félre;
S a Lőcsei (oly nagy korábban!)
Meg-megfordul halott porában.

Az üstökös feljőni sem mer,
Csúffá tevé egy földi ember:
Ide s tova lesz (ő ha rest is)
Lesz háború, éhség, vagy pestis.

Örüljetek, szegény parasztok!
Többé ne halljam egy panasztok:
Mit zúgolódtok az időre?
Azért papoljuk mi előre?

Nem! - féltse más, hogy magva vesszen,
A babonát: korántse'! dejszen!
Ha egyszer mi, tanultak, űzzük,
S mint tudományt, rendszerbe fűzzük.

A véges ember mit se tudna,
Ha olykor nincs egy Jolsva, Rudna,
Mely e hitetlen, vak sötétség
Korában szítsa Veszta mécsét.

(1855 jún.)

Elemzések

A vers teológiai szempontból vizsgálva több aspektusra is rámutat. Először is, a versben megjelenik a "jósa" szerepe, aki jövendöl és előre látja az időjárás jellemzőit. Ez a jós képviselheti a bibliai próféták szerepét, akik ösztönösen érzékelték Isten üzenetét és előre tudtak mondani bizonyos eseményeket.

Ezenkívül a versben megjelenik a babona és a tudomány ellentéte. A vers elején a jósa képviseli a babonás hiedelmeket, amelyek az időjárásra és más eseményekre gyakorolt hatását hangsúlyozza. Azonban a verse előrehaladtával Arany a tudomány és az okosság mellé áll, amikor azt mondja, hogy a "tanultak" előre tudják jelezni az eseményeket és tudománnyá szervezik a tudásukat.

A bibliatudomány szempontjából a versben nem jelenik meg túlságosan erőteljesen, azonban a próféták és a jövendölés motívuma utalhat az Ószövetség szerepére, ahol a próféták az Isten üzenetét közvetítik és jövendölnek.

A patrisztikai nézőpont szerint a vers maga a babonás hiedelmek és a tudomány közötti konfliktust szimbolizálja. A babonák mellett a versek is hangsúlyozzák a hiedelmek és a butaság elleni küzdelmet, valamint a hit és az okosság összefüggését.

A skolasztika szempontjából vizsgálva a versben megjelenik a tudomány és a logikus gondolkodás jelentősége. Az, hogy a jósa jövendöléseinek meg kell felelniük a próbának, arra utal, hogy a tudomány hitelességét és igazságát el kell ismerni.

Összességében a vers több aspektusból is teológiai jelentéssel bír, amelyek közül a bibliai próféták szerepe, a babonás hiedelmek és a tudomány, illetve a hit és az okosság összefüggése kiemelkedik. A versben megjelenő ellentétek és összefüggések a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjainak megvilágítása mellett a babonák és a tudomány közötti konfliktust is szimbolizálják.

A versben található kifejezések, képek és utalások alapján megfogalmazhatók olyan észlelések és felfedezések a természettudomány terén, amelyek a mai ismeretekkel összefüggésbe hozhatók:

- A versben említett falu, Jolsva, valószínűleg egy helyspecifikus jelenséget vagy jellemzőt reprezentál, ami azóta természettudományosan magyarázható lehet, például földrajzi, geológiai vagy klimatikus sajátosságokra utalhat.

- A jósnak tulajdonított képesség, hogy előre látja a időjárási változásokat, akár a szél, eső vagy hideg idő bekövetkezését, általánosabb természettudományos megfigyelésekre és megértésekre utalhat. Az időjárás előrejelzés ma komplex meteorológiai módszerekkel és adatelemzéssel történik.

- A kaszáspók említése arra utalhat, hogy a természeti jelenségek, mint például a viharok, különböző élőlények viselkedésével összefüggésben lehetnek megfigyelhetők. A modern etológia és ökológia hasonló összefüggéseket kutat.

- A jósnak tulajdonított képesség, hogy előre látja a jégesőt vagy árvizeket, összefüggésben állhat a természeti katasztrófák megelőzésére és előrejelzésére irányuló modern kutatásokkal.

- A naptárakban és időjárásjelentéseknél bonyolultabb megfigyelések, észlelések és előrejelzések utalhatnak a mai adatelemzési technikákra és a mesterséges intelligenciára alapozott prediktív modellek használatára.

- Az üstökös említése rámutathat a modern asztrofizika és csillagászat előrehaladott ismereteire, valamint a Naprendszerünkben történő jelenségek időszaki előrejelzésére.

- A vers utolsó részében a tudomány szerepére utalnak, mint a babonák és hiedelmek leküzdésére, és a tudományos módszer alkalmazására a felfedezések és ismeretek rendszerezésében és továbbfejlesztésében. Ez kapcsolódhat a mai tudásalapú társadalmakhoz és az örökségünket képező történeti és tudományos eredmények fontosságához.

Arany János "Népnevelés" című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet vizsgálni, mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Először is, Arany János magyar romantikus költők közé tartozik, és a "Népnevelés" is tipikus romantikus jellegzetességeket mutat. A versben megjelenik az idealizáció, a természetben keresendő igazság, az érzelmek kifejezése és az egyéni én kifejezése. A természeti jelenségek és a népi hiedelmek központi szerepet kapnak, amelyek a romantikus költészet egyik gyakori motívuma.

A versben megjelenő Jolsva népmondásokban, hiedelmekben és jósi tradíciókban gyökerezik. Ez a hagyományos folklór és népmondák felhasználása az irodalomban tipikus elem a romantikus szépirodalomban, amely erősíti a versek autentikusságát és kötődését a nép szellemiségéhez.

A versben felfedezhetők a népi nyelv és a népi hagyományok iránti tisztelet is, amelyeket Arany János a magyar romantikus költészet egyik nagy alakjaként méltányol. Az autentikus népi nyelvhasználat, a népmesei motívumok és a nép hangulata mind azt a célt szolgálják, hogy a nép számára közvetlenül hozzáférhetővé és emészthetővé tegye a költészetet.

Arany János a versben a híres gömöri falut, Jolsvát állítja középpontba, és ennek a falunak a jósa lesz a hőse. A helyszín és a karakterek lokalizálása fontos elem a városi és vidéki közösségek kulturális és társadalmi különbségeinek bemutatásában. Arany János a falu világát és népi hiedelmeit elemzi és méltatja a versben, ami a magyar irodalomnak egyedi hangulatot és egyedi folklorisztikus jellemzőket kölcsönöz.

Az "Népnevelés" vers összehasonlítható más nemzetközi romantikus versekkel és költők munkáival is. A romantikus irodalom egyetemes témákra és érzésekre összpontosít, és a természet, a nép és az egyéni élmények központi szerepet játszanak benne. A romantikus versekben gyakran előfordulnak természeti motívumok, a jósi és a hiedelem fontos szerepet játszik, és a hangulat és a hang érzékenysége is központi elemek.

Az Arany János "Népnevelés" című versét tehát irodalomtudományi szempontból a romantikus irodalomhoz sorolhatjuk mind a magyar, mind a nemzetközi kontextusban. A versben a magyar romantikus költészet elemeit találjuk meg, amelyek gyökereznek a népi hagyományokban és folklórban. Ugyanakkor a verseken általános romantikus jellegzetességek is megtalálhatók, amelyek nemzetközi romantikus művekben is fellelhetők.