Sűrű setét az éj,
Dühöng a déli szél,
Jó Budavár magas
Tornyán az érckakas
     Csikorog élesen.

"Ki az? mi az? vagy úgy -"
"Fordulj be és alugy
Uram László király:
A zápor majd eláll,
     Az veri ablakod."

A felhő megszakad,
Nyilása tűz, patak;
Zúgó sebes özönt
A rézcsatorna önt
     Budának tornyiról.

"Miért zúg a tömeg?
Kivánja eskümet?"
"A nép, uram király,
Csendes, mint a halál,
     Csupán a menny dörög."

Megcsörren a bilincs,
Lehull, gazdája nincs:
Buda falán a rab
- Egy-egy felhődarab -
     Ereszkedik alá.

"Hah! láncát tépi a
Hunyadi két fia -"
"Uram, uram, ne félj!
László, tudod, nem él
     S a gyermek, az fogoly."

Mélyen a vár alatt
Vonúl egy kis csapat;
Olyan rettegve lép,
Most lopja életét...
     Kanizsa, Rozgonyi.

"Kettőzni kell az őrt,
Kivált Mátyás előtt!"
"Mátyás, az itt maradt,
Hanem a többi rab -
     Nincsen, uram, sehol."

A felhő kimerült,
A szélvihar elült,
Lágyan zsongó habok
Ezer kis csillagot
     Rengetnek a Dunán.

"El! míg lehet s szabad!
Cseh-földön biztosabb."
"Miért e félelem?
Hallgat minden elem
     Ég s föld határa közt."

Az alvó aluszik,
A bujdosó buvik;
Ha zörren egy levél,
Poroszlót jőni vél
     Kanizsa, Rozgonyi.

"Messze még a határ?
Minden perc egy halál!"
"Legitten átkelünk,
Ne félj uram: velünk
     A gyermek, a fogoly."

Az alvó felvirad,
A bujdosó riad;
Szellő sincsen, de zúg,
Felhő sincsen, de búg
     S villámlik messziről.

"Oh adj, oh adj nekem
Hűs cseppet, hű csehem!"
"Itt a kehely, igyál,
Uram, László király,
     Enyhít... mikép a sír!"

Állj meg, bosszú, megállj:
Cseh földön ül a rab;
Cseh földben a király,
Mindég is ott marad,
     De visszajő a rab...!

(1853)

Elemzések

A versében Arany János László király bujdosását és a hozzá kapcsolódó félelmeket és reményeket írja le. Teológiai szempontból a következő elemek jelennek meg a versben:

- A felhők és az eső az ég jelei, amelyeknek bibliai jelentősége van. A bibliatudományban az égi jelek és a természeti elemek fontos szerepet játszanak Isten jelenlétének és akaratának kinyilvánításában.

- A nép hittel fordul Istenhez és esküjét kéri, amely a bibliatudományban és a patrisztikában az isteni ígéretekhez és szövetségekhez kapcsolódik.

- Az eső és a vihar lecsendesedése utáni nyugalom és béke Isten jelenlétének és kegyelmének megnyilvánulása lehet. Ez az összefüggés a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika gondolkodásában jelenik meg, ahol a természet ereje és a világ rendje Isten akaratának megnyilvánulása.

- A gyermek foglya a verselem, ami azt sugallja, hogy a gyermeki személy Isten megtartó kegyelmének szimbóluma lehet. Ez összekapcsolható a biblikus gondolkodással, ahol Jézus Krisztus is a gyermeki személyekhez szól, és azt tanítja, hogy az ilyeneké a mennyek országa.

- A rab és a király közötti kontraszt a patrisztikus és skolasztikus gondolkodásban szereplő dualitásra utalhat, ahol a bűn és a kegyelem, a földi és a mennyei valóság, a gyötrődés és a megszabadulás ellentétben állnak egymással.

- A versben szereplő elemek összekapcsolhatók a középkori vallásos és teológiai gondolkodással, ahol Isten iránti bizalom és hittel való megbékélés vezethet a megnyugváshoz és a békéhez, akkor is, ha külső körülmények fenyegetőek.

Ezenkívül a versben megjelenő történeti hátteret és a nemzeti identitást is lehet elemzésre venni, például a magyar történelem és a nemzeti katasztrófák és harcok hatásáról szóló elemzések keretében.

A versben található elemek természettudományos összefüggésbe hozhatóak a következőkkel:

1. Setét éj és déli szél: A vers elején említett sűrű setét éj és dühöngő déli szél a meteorológia területével kapcsolatos lehet. Az időjárási jelenségek, például a sötét éjszaka és a erős szél megfigyelhető jelenségek, amelyeket a mai meteorológiai tudomány is tanulmányoz.

2. Felhők és zápor: A versben a felhő megnyílása és a zápor említése is a meteorológiahoz kapcsolódik. A modern meteorológiai kutatásoknak köszönhetően ma már részletesebben tudjuk, hogy hogyan alakulnak ki a felhők és miért fordulnak elő csapadékot eredményező esőzések.

3. Az érckakas csikorgása: Az érckakas csikorgása talán utalhat a mechanikai zavarokra, a korrózióra vagy a kopásra. A modern anyagtudomány segít megérteni és kezelni ezeket a folyamatokat, például az anyagok strapabíróbbá tételét vagy a kopásmentes bevonatok fejlesztését.

4. Rézcsatorna: A rézcsatorna megemlítése a hőtanhoz kapcsolódhat. A modern hőtan segít megérteni a hővezetés, hőátadás és hőáramlás folyamatait, ami fontos a hőszigetelés és hűtés területén.

5. A tömeg zúgása és a menny dörgése: A tömeg zúgása, valamint a menny hangjának említése hozható kapcsolatba a hangtan és a hanghullámok területével. A modern akusztika segít megérteni, hogyan terjednek a hanghullámok és tudományos alapokon szolgál a hangtechnológiák, például a hangszórók, mikrofonok fejlesztéséhez.

6. Villámok és zsongó habok a Dunán: A villámok és a zsongó habok a versben utalhatnak a villamosságtan és az áramlástan területeire. A modern villamosságtan segít megérteni az elektromos folyamatokat, például a villámok kialakulását. Az áramlástan pedig a hidrodinamika területe, melynek segítségével jobban megérthetjük a vízmozgás jelenségeit, például a habképződést és az áramlásokat a folyókban.

7. A vár alatt vonuló kis csapat: A vár alatt vonuló kis csapat utalhat a földalatti folyamatokra, például a földmozgásokra vagy a barlangkutatásra. A modern földtudományok lehetővé teszik, hogy mélyebben megértsük a föld belső szerkezetét és annak mozgásait.

8. A felviradó nap és villámlik messziről: A nap felviradása és a messziről látható villámok a napenergia és a villamos energia területével kapcsolatosak. A napenergia kutatásoknak köszönhetően ma már hatékonyan hasznosíthatjuk a napenergiát, míg a villamos energia részben a villamosmérnöki tudomány területéhez tartozik.

Ezek az elméletek és összefüggések csak spekulatívak és nem lehetnek biztosak, mivel a vers nem ad elegendő információt a pontos értelmezéshez. Azonban a természettudomány dinamikájából és a modern kutatási eredmények felhasználásából kiindulva ezek a területek kapcsolódhatnak a vers elemi jelentéseivel.

A vers Arany János V. László címet viseli. A vers egy középkori történelmi eseményt dolgoz fel, László V. cseh király bukását és rabláncba vetett állapotát. Az alábbiakban az irodalomtudományi szempontokat soroljuk fel mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:

1. Témaválasztás és események leképezése: A vers egy középkori történelmi eseményt mutat be, amely időben és térben meghatározott. Az események azonban a költő által megformáltak és költeménnyé alakítottak.

2. Verselési forma: A vers hagyományos formájú, négytagú, szabadvers-szerű váltakozó rímsorokkal rendelkezik.

3. Hangulat és atmoszféra: Az éjszaka és a viharos időjárás leírása sűrűsetét, dühöngő széllé és sete-hangulatával teremt misztikus és feszült hangulatot.

4. Szimbolikus elemek: Az érckakas, a felhő, a bilincs és a rab láncok szimbolikus jelentéseket hordoznak. Az érckakas a hajnalt jelentheti, ami a változás és újjászületés szimbóluma, míg a felhő, a bilincs és a rabláncok a szabadság hiányát és a szenvedést jelképezik.

5. Karakterek és szereplők: A versben több karakter és szereplő található, mint például László V. király, a nép, a Hunyadi testvérek és a csapat. Ezek a karakterek és szereplők történelmi személyek vagy legendák alapján létrehozott személyek lehetnek.

6. Nyelvhasználat és stílus: Arany János a versben gazdag, képekkel és szimbólumokkal teli nyelvezetet alkalmaz. A szavak hangutánzó hatása, például a "csikorog" és a "dörög", hozzájárulnak a hangulat és az atmoszféra megteremtéséhez.

7. Intertextualitás és intermedialitás: A versben utalás található más irodalmi művekre és művészeti formákra, mint például a Kanizsa és Rozgonyi megemlítése, amelyek történelmi személyek vagy események lehetnek.

Az említett irodalmi szempontok mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén fontosak és jellemzők lehetnek.