Punctum finale
Sebtében eddig irtam;
Két hóra nem kevés;
Most, ím, erőt vesz rajtam
A régi csüggedés.
Hisz' szép a nagy önérzet,
Kivált ha igaz is,
S merészen győzi röptét
A szárnyas Pegaz is.
Az én ágaskodásom
Nem ér egy fakovát:
Csak a cigány vagyok, ki
"Biztatja a lovát!"
(1877 szept. 11)
Az adott vers Arany János "Végpont" című műve. Írása közben felfedezhető néhány természettudományos témakör, amelyekkel összekapcsolhatóak a mai természettudomány legfrissebb felfedezései.
Az első sorban a "Sebtében eddig irtam" fejezet arra utal, hogy a költő gyorsan és kapkodva ír. Ez a sebesség és a gyorsaság kapcsolható a ma természettudományában alkalmazott gyorsított mérésekhez és kutatási folyamatokhoz. Például a részecskegyorsítók használatával szintén nagysebességű folyamatokat tudnak megfigyelni és tanulmányozni.
A következő sorokban a "régi csüggedés" visszatérő érzése látható. Ez a rész a lelkiállapotok és a mentális egészség témájához kapcsolódik. A mentális egészség területén is számos kutatás történik ma, és egyre jobban megértik, hogy a pszichológiai tényezők hogyan kapcsolódnak a neurobiológiához és az agyműködéshez.
A következő sorokban szerepel a "nagy önérzet" ötlete, amely a költő szerint szép, még akkor is, ha igaz lehet. Ez a sor összehasonlítható a modern önbizalom és önelfogadás kutatásaival. Az emberek megértik, hogy az önbizalom és az önelfogadás fontos szerepet játszik az egyén életminőségében és jólétében.
Az utolsó sorok egy metaforára utalnak, melyben a költő saját magát nevezi "cigánynak", aki "biztatja a lovát". Ez a sor összekapcsolható a modern genetikai kutatásokkal, amelyek számos kultúra és nép eredetét, kapcsolatát és diverzitását tanulmányozzák. A népek közötti kapcsolatok és az emberi genom összetettsége lenyűgöző felfedezéseket eredményez, amelyek a "cigány" metaforával fedezhetők fel.
Ezenkívül az időpont, 1877. szeptember 11., az akkori időszakban történt természettudományos felfedezésekkel is összekapcsolható. Ez az időszak az ipari forradalom és a tudományos fejlődés időszaka volt, amely jelentős előrelépéseket hozott az elektromosság, a gépek és más területek terén.
Ezek az észrevételek csak néhány példa a mai természettudományos kutatásokkal való összekapcsolásra a "Végpont" című versben. A természettudomány és a költészet kapcsolata izgalmas lehetőségeket rejt magában a művelődés és az emberiség megértése szempontjából.
Arany János "Végpont" című versében teológiai szempontból is érdekes elemek találhatók. A vers első részében Arany a saját lelkierőtlenségét fogalmazza meg, amely az idő múlásával erősödik fel benne. Ezt a csüggedést az öregedő emberre jellemző erejének hiányaként is értelmezhetjük, ami szemben áll az önérzetes, erős hittel.
A vers második részében Arany a "szárnyas Pegaz" isteni erejére utal. A Pegaz egy mitológiai ló, amely képes szárnyain repülni, és isteni erőt is képvisel. Arany a Pegazhoz hasonlítva saját erejének porszemének érzi magát.
A vers harmadik részében Arany a "cigány" szerepébe bújik, aki biztatja a lovat. Ez az utalás a Szentírásokban gyakran használt kép lehet, ahol az ember Isten teremtett lények fölötti hatalmát és felelősségét jelképezi. A "biztatni" szó itt az ember isteni feladatára is célozhat, hogy segítsen az Isten művének előrehaladásában.
Bibliatudományi szempontból a versben található összefüggések olyan témákkal kapcsolódnak, mint az emberi lélek értéke és gyengesége, és annak kapcsolata az isteni hatalommal. A vers által bemutatott lelki állapotok az emberi élet természetes részei, és a bibliai tanítások is foglalkoznak ezekkel a témákkal.
Patrisztika nézőpontjából a versben található összefüggéseket az emberi gyengeség és Isten ereje, valamint az önfeláldozás és az isteni feladatok kapcsolata jeleníti meg. A patrisztika időszakában nagy hangsúlyt fektettek az ember isteni képére és hasonlatosságára, valamint a hívők felelősségére az isteni művelődésben.
Skolasztika nézőpontjából a vers fókuszában álló önmagunk felismerése és valóságunk elfogadása jelenik meg. A skolasztika időszakában az elmét és az értelemet tették előtérbe, és az emberi lélek és a test kapcsolatának tanulmányozása szintén fontos téma volt. A versben látható lelki erőtlenségnek, illetve a Pegazhoz képesti gyengeség érzetének megértése és elfogadása az emberi lélek teljességének része lehet.
A fenti elemzéseken túl a versben található vallási képek és képek az isteni erővel, valamint az emberi törékenység és erőtlenség örök témákat jelentenek a vallási irodalomban. Ezen túlmenően a vers társadalmi kontextusban is értelmezhető, ahol az alacsony társadalmi státusszal rendelkezők, például a cigányok, rádöbbenthetnek erejük igazi természetére és szerepükre a világban.
Arany János "Végpont" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból lehetővé teszi a költemény számos összefüggésének vizsgálatát mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.
Elsőként érdemes megvizsgálni a verselemeket és az alkotás stílusát. Az "Végpont" egy rövid, négy versszakos költemény, amelyben Arany János az írással kapcsolatos gondolatait fejezi ki. Az ellentétben álló képek alkalmazása, mint például a "sebtében írtam" és "két hóra nem kevés", vagy a "régi csüggedés" és "szép önérzet" hozzájárulnak a vers belső drámájához.
A magyar irodalomban az "Végpont" kapcsolódik Arany János életművéhez, ami erőteljesen kapcsolódik a történelmi és nemzeti témákhoz. Az alkotás kétségtelenül reflektál Arany János önéletrajzi elemeket tartalmazó verseire, például a "Családi kör" vagy a "Gróf Toldi" című művekre.
Nemzetközi szempontból az "Végpont" Oscar Wilde-nak és az "estetika kultuszának" irányzatára utalhat, amelyben a művészet központi szerepet játszik. Arany János szerelme az íráshoz és a szépségbe vetett hitéhez hasonlóan Wilde és a dekadens irodalom képviselői is romantikus önértelmezést adtak műveiknek. A "Pegaz" említése az ókori mitológiára is utal, ami szintén része lehet a nemzetközi összefüggéseknek.
Az 1877-es időpont, amikor a vers íródott, része a mű magyar irodalmi kontextusának. Arany János ekkor már a művészet és a szépség iránti vonzódás időszakába ért, amikor a pesti fiatal költőkkel találkozott és kapcsolatot alakított ki velük. Ezt a társadalmi és szellemi környezetet is figyelembe lehet venni az elemzés során.
Az "Végpont" elemzése további összefüggéseket kutathat, például a cigányság vagy roma identitás és kultúra kérdéseivel. A költeményben megjelenő "cigány vagyok, ki "biztatja a lovát!"" kifejezés fontosan kapcsolódik a cigány kultúra és az identitás kérdéséhez, ami akár szélesebb összefüggésekkel, mint például a társadalmi megkülönböztetés, diszkrimináció és integráció, is kapcsolható.
Az "Végpont" irodalomtudományi elemzése tehát több szempontból kiemelkedő érzékenységet és szélesebb kontextust igényel. Az alkotás kapcsolódásait felfedezve az elemző rámutathat a magyar és nemzetközi szépirodalom fontos motívumaira és témáira, valamint az irodalom és az időszak közötti kapcsolatokra.