Régi friss reggeleim nem fogytak el egészen
még néha villan elém bús napjaim sorábul
egy nap mely mint aranyos kapú, vakítva tárul
s jövők nyílt csarnokait igérgeti nekem;

mikor, mint gyermek előtt az almát, tartja sorsom
a célt, és emeli, hogy ne érjem el, de lássam
s életem vonata áll veszteg únt állomáson:
egyszerre felsüt a nap, s megindul életem.

*

Ó jéggel béllett barlang! résed nyíl, szomoru szív,
melyen benéz a napfény, és lánggá csurran a jég!
Jön egy nemes tanítvány, és hozza ifju szivét; --
jön messze szeretetről levél, izenet; --

jön szomorú barátom, kit vigasztalni vigasz; --
jön Lánykó, nagy szemében hoz huncut örömöket
-- mily öröm énnekem hogy öröm vagyok én neked,
s elindítád a lankadt órát, szivemet!

*

S most úgy peregnek azon percek és másodpercek,
mint dobon a diadal! és életem vonatja
zúg boldog völgyeken át, mert mámor gőze hajtja
és izzó drága szivek fűtik; és fut merészen,

és kattog és kanyarog vígan, ütemre, mintha
nem is tátongana mély se balrul ott, se jobbrul,
amelybe belezuhan talán egyszer, ha fordul...
Régi friss reggeleim nem fogytak el egészen.

 


Elemzések

A "Régi friss reggeleim" című vers első része a reggel és az új kezdetek témáját boncolgatja. Az első versszakban a napfelkeltét hasonlítja egy aranyos kapúhoz, amely a jövők ígéretét és lehetőségeit hozza magával. Ebben a részben a természettudományos szempontból előjövő elem a Nap, amelyet a mai tudomány a legfrissebb felfedezésekkel kapcsolatban a következőképpen elemez.

Az elmúlt években a Nap felfedezéseiben jelentős előrelépések történtek. A tudósok képesek voltak pontosabb előrejelzést adni a Napfelszíni aktivitásra és az erős napkitörésekre vonatkozóan. Továbbá, a Napfelszíni aktivitás következtében megjelenő napfoltok és napkitörések hatásaira vonatkozó tanulmányok is egyre pontosabbak. Ezek a felfedezések segítik az űrkutatásban való előrelépéseket, mivel a napkitörések hatása a Földre és a bolygókra is komoly károkat okozhat.

A második részben a barlang és a benne rejlő napfény szimbolikáját használja a költő a megnyíló lehetőségek és a szeretet bemutatására. Ebben a részben a természettudományos szempontból előjövő elem a fény és a hő. A modern tudományban a fény és a hő kezelése nagy jelentőséggel bír, például az optikai technológiák, a napelemek és a hőelvezetés területén.

A harmadik részben a költő a futó vonat képzetét használja, amely boldogságot és merészséget sugall. A vonatot a mámor és a lángoló szívek hajtják előre. Ebben a részben a természettudományos szempontból előjövő elem a mozgás és a hő. A modern tudományban a mozgás és a hő jelenségeit tanulmányozzák és modellezik, például a járművek mozgását, a hőátadást és a termodinamikát.

Összességében a vers természettudományos szempontból kitekintést nyújt a Nap, a fény, a hő, a mozgás és az energiamenetek elemzésére. A természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggve a vers rámutat, hogy a természet és a tudomány folyamatosan új lehetőségeket és kezdeteket hoznak az emberiség számára.

Babits Mihály "Régi friss reggeleim" című versét irodalomtudományi szempontból értékelve több fontos összefüggést is ki lehet emelni.

Először is, az alkotás a magyar irodalomban helyet foglaló szerves költészet stiláris jegyeit viseli magán. Az archaikus kifejezések és a hangsúlyozott ritmus segítségével a vers erőteljes lírai hatást kelt. Emellett a vers szerkezetét tekintve is érdemes megemlíteni, mivel a négy egysoros epizódról és az középen közbeiktatott háromsoros epizódról komponálódik, ami egyfajta zeneiségben gazdag szerkezetet ad az alkotásnak.

A versben megjelenő képek és hasonlatok szintén fontosak az értelmezés szempontjából. Az aranyos kapú képe a jövőben rejlő lehetőségekre, az új kezdetre utal. Az ó jéggel béllett barlang része a természeti képeknek, ami a hidegséget és a bezártságot jelképezi. A versben megjelenő szereplők, mint a nemes tanítvány, a szeretetről szóló levél és a Lánykó, szintén érdekes szimbólumok, amelyek a verselemeknek tulajdonított jelentések által mélyebb érzelmi rétegeket hoznak létre.

A nemzetközi szépirodalommal való összefüggések terén is érdemes néhány párhuzamot említeni. Babits Mihály verse az ún. szubjektív lírába sorolható, ami a XIX. századi európai romantikus irodalom jellemzője volt. Az érzelmi feszültség és a lírai én központi szerepet játszik az alkotásban, ami a romantikus irodalom egyik alapkarakterisztikája.

Az alkotásban megjelenő természeti képek, mint a napfény, a jég és a völgyek, hasonlóképpen megtalálhatók más nemzetközi lírai szövegekben is, ami a természet és az érzelmi állapotok közötti szoros kapcsolatot jelképezik.

Összességében Babits Mihály "Régi friss reggeleim" című verse számos olyan irodalmi összefüggést hoz létre, amelyeket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén megtalálhatunk. A verse lírai jellege, a hasonlatokkal és szimbólumokkal való gazdagítása, valamint a szerkezeti és stiláris eszközök sikeres használata mind hozzájárulnak az alkotás értékéhez és méltó helyet biztosítanak neki az irodalomtörténetben.

A vers megértéséhez érdemes először az alapvető tartalmi elemeket vizsgálni. A vers három szakaszra osztható, amelyek mindegyike különböző állapotot vagy élethelyzetet ír le. Az első szakaszban a költő egy reggelet idéz fel, amely tele van frissességgel és reménnyel. Az aranyos kapú metaforával azt sugallja, hogy ezek a reggelek valódi ajtót nyitnak a jövő felé, ígéretet tartalmaznak. Az "életem vonata áll veszteg únt állomáson" rész arra utal, hogy a költőnek a céljai vannak, de még nem tudja elérni őket. Az első szakaszban tehát a remény és a vágyakozás dominálnak.

A második szakaszban a hangulat teljesen megváltozik. Itt egy jégbe zárt barlang képe jelenik meg, amelyen csak néha szivárog be a napfény. Ezzel arra utal, hogy valami szomorúság vagy bezártság jellemzi ezt az időszakot. Azonban itt is megjelennek pozitív elemek, mint például a szeretetről érkező levél vagy a barát vigasztalása. A Lánykó nevű személy pedig örömöket hoz a költőnek. A második szakaszban tehát a szomorúság és a bezártság mellett akadnak olyan apró örömök, amelyek felpezsdítik a költő életét.

A harmadik szakaszban a hangulat ismét megváltozik, és a költő boldogságról és merészségről beszél. Az idő múlása gyorsnak tűnik, az élet olyan, mintha diadalmasan és boldogan haladna előre. Az izzó szivek és a mámor gőze segíti a költőt ezen az úton. Ugyanakkor a költő tudatában van a mélységeknek, amelyekbe zuhanhat, de ez nem tántorítja el a boldogságától. A vers végén pedig megismétlődik az első szakaszban megjelenő gondolat, miszerint a régi friss reggelek nem teljesen múltak el.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető. A régi friss reggelek megelevenítése a remény, a hit és az áldás fogalmával kapcsolható össze. A reggel a megújulás, az újrakezdés és az újjászületés szimbóluma, amelyek a keresztény vallásban is fontos értékek. A kapu és az igéretek utalhatnak Isten ígéreteire és ajándékaira, amelyeket a hívő ember elnyerhet. Az "életem vonata" metaforája pedig azt fejezheti ki, hogy az ember élete előre vezeti, Isten irányítása alatt áll.

A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjából is érdekes elemek találhatóak a versben. A bibliatudomány, vagyis a Biblia tudományos vizsgálata során az idő és a remény motívumaival találkozhatunk. A Biblia sokszor beszél az idő múlásáról és az emberi élet véges természetéről, de ugyanakkor Isten ígéreteiről és a reményről is.

A patrisztika témái között szerepel az emberi élet időbelisége és az örökkévalóság. A versben megjelenő jégbe zárt barlang fizikai és lelki értelemben is bezártságot és időbeliségét is jelképezheti. A patrisztika fontos elemei közé tartozik továbbá a feltámadás és az újjászületés gondolata, amely a versben a régi friss reggelek témájában megjelenik.

A skolasztika idejében a filozófia és a teológia közötti kapcsolatot vizsgálták. A versben megjelenő kontrasztok és ellentétek (pl. a friss reggelek és a jégbe zárt barlang) skolasztikus gondolkodást tükrözhetnek. Emellett a versben megjelenő boldogságról és merészségről szóló részek összhangban vannak a skolasztika humanista eszméivel, amelyek a boldogság és a teljes értékű élet fontosságát hangsúlyozzák.

Összességében elmondható, hogy a vers teológiai szempontból különböző aspektusokat érint. A remény és a hit, az idő és az örökkévalóság, valamint az emberi élet és boldogság témái mind fontos elemek a keresztény vallás és teológia szempontjából. A verselemzés során pedig a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika gondolkodásmódja is gazdagítja a vers értelmezését.