(Matthissonhoz)

Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt
Olly eleven színnel festéd, s Eratódnak ölében
A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél,
Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.
Itt meredek sziklák tetein sok régi erős vár
Omladozó falain lebeg a mult hajdani képe,
S elnyeli a döbbent elmét a fényes előkor;
Itt a századokat látott vadonok feketednek,
Mellyek ezer meg ezer gőbölt kényünkre nevelnek;
A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt,
S a kies estvéken nyögdécsel lassu furullya.
Itt a sárga mező s kiterült láp terjed előnkbe,
Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik,
S a barnult arató víg dal közt hosszu kepét rak.
Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted,
S a koszorus Tellus kosarit mosolyogva üríti;
És valamint boldog Helvetia népe örömmel
Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg;
A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság,
S a gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi.

[1799-1804 között]

Elemzések

A vers természettudományos szempontból kevés konkrét információt tartalmaz, inkább a Balaton természeti szépségeit és környezetét írja le. Azonban néhány részletet kiemelve és a mai természettudományi felfedezésekkel összehasonlítva az alábbiakat lehet megállapítani:

1. A vers elején említett genfi tavi virulmányok és színek festése ma úgynevezett spektroszkópia segítségével vizsgálható. A spektroszkópia a fény szétbontásával és vizsgálatával foglalkozik, segítve a tudósokat a távoli csillagok és galaxisok összetételének meghatározásában.

2. A versben említett hegyek és a Balaton környékén lévő várak felidézhetik a földi régmúlt erőviszonyokat. A geológia tudománya segítségével az őskor és az időszámítás előtti korok geológiai jelenségeit és azok hatását a tájra rekonstruálhatjuk.

3. A versben leírt vadonok és nyájak az ökológia és a biológia területére utalhatnak. A mai napig folyamatosan tanulmányozzuk a vadon élő állatok és a természetes ökoszisztémák működését és kapcsolatait.

4. A vers említést tesz a mezőkön növekvő búzakalászokról, amelyek a biotechnológia szempontjából is fontosak lehetnek. Ma már genetikailag módosított növényeket is termesztenek, amelyek ellenállóbbak a kártevőkkel és a környezeti tényezőkkel szemben.

Tehát bár a vers elsősorban a természeti környezet szépségeire koncentrál, a mai természettudományos felfedezések és kutatási területek is kapcsolódhatnak hozzá, mint például a spektroszkópia, geológia, ökológia és biotechnológia.

A vers a Balaton tó szépségéről és környezetéről szól, és teológiai szempontból is érdekes értelmezésekre adhat lehetőséget.

Bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő természeti képek és jelenségek, mint a nap, a hold és a hegyek, az Isten teremtő és alkotó művére utalnak. A természet által megcsodált látványosságok Isten dicsőségét és örömeit tükrözik, valamint nyomában hagyott emlékeket a múlt időkről.

Patrisztika szempontjából a versben megjelenő költői képek és epikai sorok a patrisztikus gondolkodás szépségére és részletességére utalnak. A természet szépsége és az ember öröme Isten jelenlétére és gondviselésére vezethető vissza.

Skolasztika szempontjából a versben megjelenő öröm, szabadság és törvény témái skolasztikus értelmezésekkel kapcsolatban állhatnak. A skolasztikus filozófia a tökéletes rendet és hierarchiát keresi a teremtett világban és az emberi cselekedetekben, és ezeket a fogalmakat a versben is fel lehet fedezni.

Más szempontból értelmezve a verset, a Balaton és környezete a magyar identitást, szabadságvágyat és örömöt szimbolizálhatja. A természet szépsége és a szabad magyar emberek boldogsága összekapcsolódik, és mindkettőt Isten jelenlétének és áldásának tulajdoníthatjuk.

Összességében a vers teológiai szempontból a teremtéssel, Isten dicsőségével és gondviselésével kapcsolatos gondolatokat, és a magyar identitással, szabadsággal és örömmel kapcsolatos érzéseket tükröz. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai kiegészítik egymást, és gazdagabb értelmezést adnak a versnek.

Berzsenyi Dániel A BALATON című versét irodalomtudományi szempontból elemezve számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Az elsődleges összefüggés a vers hangulata és stílusa alapján a romantikus irodalomhoz kapcsolódik. A reggeli láng és a hold fénye alatt égő Balaton romantikus képet fest, amelyben a természet szépsége és romantikája jelentős szerepet játszik. Az élénk, érzelmes nyelvezet és a versekben megjelenő lírai én a romantikus költészet sajátosságai közé tartozik.

A versben megjelenő tájleírások határozottan összevethetők a nemzetközi szépirodalom tájleíró verseivel is. A hegyek, a várak és a vadonok rajzolása a természeti környezet méltóságára és az emberi élet múlására utal, amit például a brit költő William Wordsworth vagy a német költő Johann Wolfgang von Goethe is kifejezett műveiben.

A vers több helyen is utal a svájci irodalomra, például a genfi tóra és Bernhard fara jogának említésére. A svájci táj és kultúra, valamint a svájci függetlenség és szabadság témái és motívumai gyakran szerepelnek a svájci irodalomban, például Johann Heinrich Pestalozzi és Albrecht von Haller műveiben.

A versben ismertetett társadalmi viszonyok - a szabadság és törvények védelme, a gazdagok és a szegények együttélése - többek között utalhatnak a francia irodalomban olyan írók műveire, mint Jean-Jacques Rousseau és Victor Hugo, akik politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkoztak.

A művet az időszakában teljesen újszerű alkotói hozzáállás jellemezte, megelőlegezve a későbbi irodalmi irányzatokat, mint az impresszionizmus vagy a szimbolizmus. Berzsenyi Dániel A BALATON című versének elemzése tehát nem csak a magyar irodalom története és műfaji sajátosságai alapján történik, hanem összekötéseket és párhuzamokat is találhatunk az európai szépirodalommal.