1809

Kevély örömmel kérkedik a magyar
A Festetics név tölgykoszorúival;
     Kevély örömmel látja rajtad
          Híres atyád deli lelke mívét,

Nagyságos Ifjú! Bölcs nevelőd keze
Bélyegzi, látjuk, már feselő korod;
     S méltó remekkel gazdagítja
          Benned örök neve Pantheonját.

Dicső előkép várja figyelmedet.
Nagyságra hívnak minden előjelek,
     S nem kétli Pannon, hogy te léssz majd
          Legnemesebb fia, híve, dísze:

Akár szilaj mén vért s hadi port dagaszt
Alattad a megtört csatarend előtt,
     Akár mosolygó Keszthelyedben
          Élj az igaz nagyok enyhelyében.

Megnyilt előtted fényes Olympiád,
Indúlj vezéred zöld koszorús nyomán,
     A nem halandók pályabérét
          A haza szent keziből kinyemi.

A nagyra termett áldozatokban él.
Felmúlja bézárt léte határait,
     A századok bús omladékin
          Állva marad, s az örök tünésnek

Fennyen parancsol, s megtöri a halált.
Közlelkeket fojt a buta semmiség
     A Tartarus mély tengerébe,
          S híröket és nevöket kitörli.

A kincs ha bájol pórcsapodárokat,
Büszkén körülnéz a sybaríta kény.
     Mint egy aranyborjút, imádják
          A cudarok, de kacagja a bölcs.

A nagy csak a jók tiszteletére vágy,
Mellyet nem a fény bábja szerez, hanem
     A virtus, amely nagy nemének
          Címjeihez magasítja lelkét.

Ezt áldja méltán, s hirdeti a világ.
Minerva gyémánt aegise béfedi,
     Mely Jupiter villáma mérgét,
          Mint valamely buta zajt, elosztja.

[1809]

Elemzések

A vers a Festetics családhoz szól, és a költő hódolatát fejezi ki a család történelmi és kulturális jelentősége előtt. Az alábbiakban bemutatjuk az irodalomtudományi szempontból lehetséges összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Magyar szépirodalom:
- Az első költői sorokban látható a magyarok büszkesége és öröme a Festetics név felett, ami a magyar irodalomban és történelemben is fontos szerepet játszik.
- A vers hangsúlyozza a családi hagyományok és értékek fontosságát, amelyek az öröklétet és a nagyságot szimbolizálják.
- A versben szereplő nagy elődökre és előképekre való utalások a magyar szépirodalom híres alakjait idézik meg, akik inspirációt jelenthetnek a költő számára.

Nemzetközi szépirodalom:
- A vers általános érvényű értékeket és eszméket fejez ki, amelyek általánosan fontosak a nemzetközi szépirodalomban is.
- A versben említett hősök és nagyságok összehasonlíthatóak más nemzetközi művek hős alakjaival, akik ugyanazokat az értékeket és tulajdonságokat képviselik.
- A versben az öröklét és az örök értékek témája jelen van, amely a nemzetközi irodalomban is gyakran felmerül.

Összességében a vers a Festetics családhoz szól, de emellett olyan általános értékeket és eszméket hangsúlyoz, amelyek mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban fontosak.

A vers teológiai szempontból is elemzhető, különös tekintettel a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira.

A bibliatudomány a Biblia értelmezésével foglalkozik, és a versben keresztény jelképekre, motívumokra és isteni gondviselésre lehet utalás.

A patrisztika a keresztény egyházi írók munkásságával és tanításaival foglalkozik, és gyakran a szentek előképekre és példákra való utalásával mutatkozik meg. A versben a "híres atyád deli lelke", valamint a "dicső előkép", amit a költő figyelmeztet az előző nemzedékekre és vezetőkre, ezt az irányvonalat támogatják.

A skolasztika a középkori filozófia és teológia irányzata volt, amely a logikai érvelést és a filozófiai rendszerezést alkalmazta a teológiai kérdések megválaszolásához. A versben a "nem halandók pályabérét" és a "szent keziből kinyemi" utalás a skolasztikus gondolkodásra, amely a túlvilági jutalmak és a földi élet közötti kapcsolatra összpontosított.

A versben azonban mással is találkozhatunk, amelyek a költő egyéni gondolkodását vagy kortárs közéleti körülményekre való utalást tükrözik. Például a versben szereplő "Kevély örömmel kérkedik a magyar" és "Büszkén körülnéz a sybaríta kény" sorok általános emberi jellemvonásokat írnak le. Ezek a sorok inkább az emberi büszkeségre és önteltségre utalnak, nem pedig a teológiai vagy filozófiai szempontokra.

Összességében a vers teológiai értelmezése elég rejtett lehet, és inkább csak néhány szimbolikus motívumra és jelképre korlátozódhat. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika perspektívája csak néhány pontban érvényesülhet a versben, míg az egyéb gondolatok és motívumok inkább az emberi természetről és a társadalmi körülményekről szólnak.

A vers természettudományos szempontból való elemzéséhez először is érdemes kitérni a természet kapcsolatára. A versben többször szerepelnek természeti motívumok, mint például a "tölgykoszorú", a "zöld koszorús nyom" vagy a "Felmúlja bézárt léte határait". Ezek a motívumok az ember és a természet közötti kölcsönhatást jelenítik meg, és a természet erejét és időtlenségét hangsúlyozzák.

A versben többször utalás történik a halhatatlanságra és az örök életre, amelyek a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatosak. Például, a "nagyra termett áldozatokban" élő lények, a "Tartarus mély tengerébe" fojtott közlelkék vagy a "századok bús omladékin" álló léte mind olyan képek, amelyek a halhatatlanságot és az örök tünést szimbolizálják. Ez a halhatatlanság és öröklét lehetősége a ma is folyamatosan kutatott téma a természettudomány területén, ahol az öregedési folyamatok és a halálos betegségek leküzdése iránt érdeklődnek.

A versben megjelenő természeti motívumokon keresztül a természet megtartó és megújító erejében is találhatunk nyomokat. A megnyíló "fényes Olympiád" képe a természet áldásainak megköszönését jeleníti meg, ahol a vezérek újra megtalálják az erőt és az inspirációt. Ez a megújulás és az erőforrásokhoz való kapcsolódás a fenntartható fejlődés és környezettudatosság fontosságára utalhat, ami manapság egyre nagyobb hangsúllyal szerepel a természettudományban.

A versben több helyen is utalás történik a tudás és a bölcsesség fontosságára. Minerva, a bölcsesség és tudomány római istennője, megjelenik a versben és gyémánt aegisét ("védelmi pajzs") használja. Ez arra utal, hogy a tudás és a bölcsesség megvédheti és előre viszi az embert az életben. A tudomány jelenkorában is a legfrissebb felfedezésekre és kutatásokra épül, amelyek lehetővé teszik az emberiség számára, hogy megoldásokat találjon a kihívásokra és fejlődjön.

Végül, a versben megjelenő "Festetics" név és az "örök neve Pantheonját" említő sor is arra utal, hogy az ember és a természettudomány kapcsolata történelmi és kulturális kontextusban is fontos. A Festetics család tagjai, mint a versben szereplő gróf László, hozzájárultak a tudomány és a kultúra fejlődéséhez, és neveik, tetteik az örökkévalóságba kerültek. Ez azt demonstrálja, hogy a természettudomány valójában nem csak a legfrissebb felfedezésekről és kutatásokról szól, hanem a múlt, a jelen és a jövő összefonódásáról is, amelyek mind a természettudományos fejlődés részét képezik.