Hát a szerelem szent lángja
     Csak ily mulandó?
S Nelli is, mint minden lyányka,
     Csak változandó?

Hív szeretőt az ég alatt
     Ne kérj, kebelem!
Ha a szelíd Nelli csalhat,
     Hol a szerelem?

A kép angyalvonásai,
     A kegyes szemek
Nem a lélek tolmácsai:
     Csak csalfa szerek!

A szerelem esküvését
     A hagymáz teszi:
A szív forró döbögését
     A vértől veszi.

Egy pillanat tüneménye
     Múló örömünk;
Csalatásunk szüleménye
     Játszadoz velünk.

Jaj, de hát én mért epedek?
     Lelkem miért ég?
Szünet nélkül mért szeretek,
     Ha nincsen hívség?

Kínomat mért nem olthatja
     Sem idő, sem ész?
Sőt sebeimet faggatja
     Minden orvos kéz.

Éjjelimen őtet látják
     Beteg álmaim,
Nappal ő nevét kiáltják
     Sohajtásaim.

Philomele panaszai
     Nevét zokogják,
A csillagok fénysorai
     Nevét rajzolják.

Valamerre járok-kelek,
     Üldöz árnyéka,
Meg nem menthet a tengerek
     Végső tájéka.

Van igaz, van hív szerető,
     Érzem keblemben:
Csak te vagy, Nelli, hitszegő!
     Csak te kegyetlen!

[1800-1804 között]


Elemzések

A vers irodalomtudományi szempontból több összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Egyik érdekes összefüggés a romantika irányzatával. A romantikus irodalom jellemzője a szenvedélyes érzelmek ábrázolása, az érzelmi hullámvasutak bemutatása. A versben is látható ez a romantikus vonás, hiszen a költő szenvedélyesen énekel a változó és mulandó szerelemről, fájdalmáról és reménytelenségéről.

A versekben használt toposzok és képek szintén kapcsolódhatnak a romantikához. Az angyalvonások, kegyes szemek, az éjszakai álmokban és nappali sóhajtásokban megjelenő szeretett személy mind olyan motívumok, amelyek tipikusan romantikus versekben fordulnak elő. Ezek a képek erős érzelmi hatást keltve hozzák át a szerző érzéseit és gondolatait.

A versben megjelenő lírai én szerepének és érzéseinek vizsgálata a modern irodalomelmélet és pszichoanalízis szempontjából is releváns lehet. A lírai én a versben megjelenő fájdalom és szerelmi csalódások közepette folyamatosan keresi a megértést és az érzelmi kielégülést. Az érzelmek intenzitása és a szerelmi csalódások ismétlődése arra utalhat, hogy a lírai én érzelmi kielégülést keres a szerelemben, és hogy ezek az érzések mélyen gyökereznek az ősi emberi pszichében.

A vers szövegi és formai elemzése is fontos lehet ahhoz, hogy megértsük a költő szándékát és a versek mögött rejlő üzenetet. Az alliteráció, rímek és ritmus használata a versben a költemény hangulatának és érzelmi hatásának megteremtéséhez járul hozzá.

A vers stílusa és nyelvezete is hatással van az irodalomtörténetre. A vers a korabeli magyar irodalomhoz kapcsolódik, érzékeny lírai hangulattal és az akkori költészeti konvenciókhoz igazodó rímelésekkel és ritmussal. Berzsenyi Dániel költészete a reformkor jellemzőinek egyik példája, amely az akkori nemzeti érzelmeket és politikai eseményeket tükrözte.

A versben megjelenő szerelem, szerelmi fájdalom és elvágyódás universalitása lehetővé teszi, hogy a verseket a nemzetközi szépirodalomban is megértsük és értékeljük. A szerelem és a szeretet témái egységesek az emberi tapasztalatban, és számos más világirodalmi műben is gyakran előfordulnak. A költő által megfogalmazott érzelmek és gondolatok széles körben érthetőek és empatikusak lehetnek a nemzetközi olvasók számára is.

Berzsenyi Dániel Nelli című versét teológiai szempontból is elemezhetjük. A vers első pillantásra egy szerelmes érzésekről szóló dallamos szerelmes versnek tűnik, azonban további elemzés során rájöhetünk, hogy a vers az elmúlás, a csalás, és a szenvedés témáit boncolgatja.

A Biblia tudomány szempontjából a versben megjelenő szeretet és érzelmek általában az Ige eszközei, melyekkel Isten az emberek felé fordul. A vers azt sugallhatja, hogy az emberi szeretet mulandó, és csak az isteni szeretet az, ami maradandó és megbízható. Az Ige arra tanítja az embereket, hogy bízzanak az Isteni szeretetben és ne hagyják, hogy az emberi érzelmek megtévesszék őket.

A patrisztika (az első évszázadtól a 8. századig terjedő időszak), valamint a skolasztika (a 11. és 14. század közötti időszak) teológusainak szemüvegén keresztül nézve a versben megjelenő szerelem és hűség téma szintén vizsgálható. Az ő nézőpontjukból azt láthatjuk, hogy az emberi szeretetnek és hűségnek a testen túlmutató, spirituális dimenziója is van. Az embernek úgy kell szeretnie és hűségesnek lennie, ahogyan Isten szereti és hűséges az emberhez. Az emberi szeretetnek és hűségnek Isteni példát kell követnie, mert csak azon a módon lehet maradandó és megtartó ereje.

A versben megjelenő csalás motívuma a patrisztikus és skolasztikus teológusok szerint az emberi bűn és megtévesztés témájához kapcsolódik. Az emberi természet megtévesztésre való hajlamossága, valamint a bűnbeesés által elveszett hűség és igazság fogalom megjelenik a versben. Az ő nézőpontjukból azt láthatjuk, hogy az emberi hűségnek Isteni hűséggel kell párosulnia ahhoz, hogy valóban igaz és eredeti legyen.

Az 1800-1804 között íródott versben az író a saját érzelmeit és szenvedését írja le. Az embert megkísértik a mulandósággal, a csalódással és az elmúlással szemben. A vers az emberi szeretet és hűség buktatóit és árnyoldalait mutatja be, amelyek végső soron az érzelmi fájdalomhoz vezethetnek.

Ezenkívül a versben megjelenik a verseket Nelli nevében író szerzői poétika is. Az író azt fejezi ki, hogy a szerelem csalfa és mulandó, de mégis vágyik rá és eped érte. Ez a belső konfliktus a versekben megjelenő patika és skolasztika nézőpontokhoz kapcsolódik, az emberi hűség és isteni szeretet feszültségének érzéki ábrázolása.

Általánosságban elmondható, hogy Berzsenyi Dániel Nelli című verse teológiai elemzése lehetőséget nyújt a különböző teológiai irányzatok nézőpontjainak megértésére és összefüggéseinek feltárására.

A vers alapvetően a szerelem és hűség kérdéseit feszegeti, azonban a természettudományos szempontból való elemzés során különböző összefüggéseket találhatunk a napjainkban történt legfrissebb felfedezésekkel.

Először is, a versben megjelenik a kérdés, hogy a szerelem és a szerető lángja csak mulandó és változékony-e. Kutatók által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a szerelem és vonzalom érzéséért felelős agyi kémiai folyamatok valóban idővel változnak. Az agyban található vegyületek, például a dopamin szintje a szerelem kezdetén a legmagasabb, majd idővel csökken. Ez a folyamat hozzájárulhat ahhoz, hogy a szeretet és szerelem érzése változékony lehet.

A versben szereplő Nelli neve és képe csak csalfa szerek a szerelem és vonzódás kifejezésére. A mai tudomány már kimutatta, hogy az arc és képesség alapján történő minősítések és vonzódások valójában biológiai reakciók eredményei. Az agy olyan területein, mint az amygdala és orbitofrontális kéreg, történő aktiválódásnak köszönhetően alakulnak ki az érzelmi válaszok. Az érzelmeket kiváltó arckifejezések és vonások kémiai jeleket küldenek az agyban, amelyek a vonzódást és vonzerőt alakítják ki.

A versben megjelenik a szív forró döbögése és az intenzív érzelmek leírása, amelyeket a vérmozgás okoz. Az érdeklődők között már régóta ismert, hogy az érzelmi reakciók hatással vannak a szívritmusra és a vér áramlására. Az érzelmek hatására az agyműködés változik, ami befolyásolja az autonóm idegrendszer működését, amely a szívritmust, vérnyomást és vérkeringést szabályozza. Ezért érzelmi pillanatokban a szív ritmusa felgyorsulhat és megnövekedhet a vérmozgás intenzitása is.

A versben a szerző kérdőre vonja a szerelem hívségét és azt, hogy miért érzünk fájdalmat, ha nincsen hűség. A modern tudomány megállapította, hogy az emberek hűsége és a kapcsolatok stabilitása összefüggésben van az emberi agyban bekövetkező hormonális változásokkal, például az oxytocin és a vasopressin szintjével. Ez a két hormon kulcsfontosságú a társas kötődés, a megbízhatóság és a hűség kialakulásában.

A versben megjelenik az álomban és ébren való gondolatokban történő megjelenés is, amelyekben Nelli nevét kiáltják vagy panaszkodnak a szerelmesek. A természettudomány ma már kimutatta, hogy az agy ébrenléti állapotában és álmodás közben is aktív marad, folyamatosan feldolgozza a külvilágtól és belső élményektől érkező ingereket. Az álmodás során az agy továbbra is aktív és az emlékezeti folyamatokkal és érzelmi válaszokkal foglalkozik. Ezért a szerelmesek az ébrenléti állapotban és az álmokban is gyakran az áhított szeretett személyre gondolnak és panaszkodnak.

Végül, a versben a szerző elmondja, hogy Nelli az egyetlen igaz és hű szerető, de ő maga kegyetlen. A modern tudomány új felfedezései azt mutatják, hogy a kapcsolatokban a hűtlenség és a fájdalomérzet kialakulása nem csak egyoldalú, hanem számos tényezőtől függ. Az öröklött és tanult tulajdonságok, a személyiség, a társadalmi és kulturális tényezők mind szerepet játszanak a hűség és a viselkedés kialakulásában.

Összességében a vers természettudományos elemzése rámutat arra, hogy a szerelem és a hűség, amelyek évezredek óta komplex érzelmek és kérdések, számos olyan felfedezéssel és kutatással kapcsolatos, amelyeket csak a legújabb időkben végeztek a természettudományok területén. Ez a felfedezések és az elméletekből származó új ismeretek további elméleteket és magyarázatokat kínálnak a szerelmi és érzelmi kapcsolatok kialakulásáról és működéséről.