Lengyel József senior úr nevenapján

Már tán nem is vártál magadhoz bennünket?
     Vélvén, hogy elhagytuk kötelességünket?
De tudd meg, hogy a délelőtt tett tisztelet
     A kántorok előtt nem érne egy felet.
Csak a kontyhoz illik az oly salve s ávé,
     Melynek a jutalma rosólis és kávé.
Magad adtál okot ilyen gondolatra,
     Lám, sohasem hívtál délelőtt zsinatra.
Úgy víg egy poéta és egy cantor deák,
     Ha a lagénákból folynak az ideák,
És ha igazságot mutatnak a borok,
     Úgy tehetnek törvényt contrák, seniorok;
Úgy mutat majestást minden primarius,
     Ha az orra előtt áll a bicongius.
Ki csudálhatja már, hogy az éneklő kar
     Délelőtt tisztelni tégedet nem akar.
Mi igazán akkor tartjuk József napját,
     Mikor megnyitotta József már a csapját,
Melyből minden versre egy-egy icce csordúl
     Az özön áldásra özön liquor fordúl.
Mikor a seniort és a contrascribát
     Tiszteljük, együtt jár a vivát és bibát!
Most hát tisztelettel nézvén a kancsóba,
     A köszöntést eképp fűzzük egycsomóba:
Senior s praeses úr! ki, mihelyt születtél,
     József nevet szent keresztségben vettél,
Hogy ezt elhozta az esztendő tavassza,
     Tapsolva örvendünk mind in tota massa.
Amely örömünket ezzel jelentjük ki,
     Hogy minden poharad még ma ürítjük ki.
Oly érzékeny szívvel leszünk ma irántad,
     Amilyennel eddig magad is kívántad,
Sok érdemeidért még a Tisza mellett,
     Szőllős városában Péro[1] is kedvellett;
Ki sokáig tartván hajdan ductorának,
     Itten Debrecenben tett alumnusának.
Mikor Maróthi a Harmonicust írta,
     Már akkor a bassust lejjebb egy sem bírta,
Ahonnan scholánkban taktust addig vertél,
     Míg hajlott idődben praesességet nyertél,
Minthogy nem volt már itt tenálad senior,
     Bátyádurad[2] után lettél már senior,
Így az unokádnak[3] alkalmatosságot
     Adtál, hogy érhessen contrascribaságot.
Feljebb bocsátottad ennek atyjaurát,[4]
     Hogy őltözzön első jurátus purpurát.
Mi tehát kívánjuk mind egyező hanggal,
     Hogy élj vígan az új seniori ranggal.
Semmi hiányosság rajtad meg ne essen,
     Melyet a megpirúlt irígység nevessen.
Így menj ki, mikor elvégzed e tisztséget,
     A szükséges könyvek megszerzése végett.
Minden magyarságtól koppasszon meg Jena,
     Midőn krumpli mellett lesz seres lagena;
A melledre tévén patyolatból taréjt,
     Antecessoroddal egyél spárgát, paréjt;
Akkor lábatokra vonván bőr fischledert,
     Látogassátok meg púderesen Federt.
Ha letipegsz onnét a magyar hazába,
     Légy Esdrás Szerepen az Úrnak házába.
Itt conventióban adnak egy kúp nádat,
     Melynél szipákolod vén tajtékpipádat.
De minthogy csakugyan ember kell a gátra,
     Kóród el fog vinni innen Tiszahátra,
Hol biennisséged siratván a patkán,
     Magad tivornyázol tiszaháti Vatkán.
Addig manualis orgona helyében
     Zeng öt s hat kicsinyed kuckód üregében;
Kiket ide renddel hordván oskolába,
     Cantusra hitvesed jön kurta gubába.
Így érvén házaddal egy szerencsés sábest,
     Míg egyszer vénséggel felűlmúlod Jábest,
Mikor a huszonnégy vének seregében
     Cantus praeses leszel az egek egében.

*

[1] Pethő

[2] Jenei

[3] Lukács

[4] Szikszai


Elemzések

A vers alapvetően egy köszöntő szöveg, amely a költő barátjának, Lengyel Józsefnek a nevenapján hangzik el. A szövegben nem találhatók konkrét utalások a mai természettudományos felfedezésekre. Azonban, ha a mai természettudományos ismeretekre és felfedezésekre gondolunk, néhány kapcsolatot találhatunk a versben.

Például, a versben található utalások a "lagénákból folynak az ideák" és az "özön áldásra özön liquor fordúl" részekre arra utalnak, hogy a jó hangulat és a borfogyasztás közvetlen hatással lehet a kreativitásra és a gondolatok áramlására. Ezt a mai kutatások is megerősítik, miszerint a mérsékelt alkoholfogyasztás segíthet az agyi működésben és a kreativitásban.

Továbbá, a versben található utalás a "Scholánkban taktust addig vertél, míg hajlott idődben praesességet nyertél" rész arra utal, hogy a köszöntött személy életútjában volt egy olyan időszak, amikor tanított. A mai természettudományos kutatások és felfedezések arra összpontosítanak, hogy a tanítás és az oktatás hogyan befolyásolja az emberek gondolkodását és képességeit.

Összességében, bár a vers nem tartalmaz direkt utalásokat a mai természettudományos felfedezésekre, azért megtalálhatók benne olyan részek, amelyek kapcsolódhatnak az agyi működéshez és a tanuláshoz. Ezekre az összefüggésekre a korabeli természettudományos ismeretekre és tapasztalatokra alapozva is lehet gondolni.

A versben a költő Csokonai Vitéz Mihály Lengyel Józsefnek ír egy köszöntő verset a nevétartó ünnepére. A vers a teológiai szempontból megközelíthető, különös tekintettel a bibliatudományra, patrisztikára és skolasztikára.

Bibliatudományi szempontból a versben található utalások Józsefre a Bibliában mint a fiatalabb testvérek által elhagyott fivérre utalnak. József bibliai története a testvérek féltékenységét és József elárulását meséli el, ami nagy hatással van a versben is megjelenő hangulatra és költői célra.

Patrisztikai szempontból a versben említi Csokonai, hogy József nevet keresztségben kapta, ez utalhat a keresztény hittel és a keresztségi szertartással való kapcsolatára. Emellett a versben megjelenik az egyházi hierarchia és az egyházi tisztségek fontossága is. Ez a patrisztikus gondolkodásra utal, ahol az egyház és a keresztény közösség hierarchikus szerkezetét hangsúlyozzák.

Skolasztikus szempontból a versben a tudás és a tanulás előtérbe kerül. A költő beszél a könyvek megszerzéséről és a tudás fontosságáról, valamint az alumnus (a diákok) szerepéről a versben. A skolasztika az intellektuális és tudományos gondolkodásra helyezi a hangsúlyt a középkori Európában, és hangsúlyozza az oktatás és az intellektuális fejlődés fontosságát.

Azonban a versben a teológiai szempontok mellett vannak más tematikus elemek is. A költő egyéni véleménye és humora is megjelenik a versben, amely kiegészíti a teológiai megközelítést. A költő a versben játékosan használ rímes és humoros kifejezéseket ("Az özön áldásra özön liquor fordúl" és "Tiszteljük, együtt jár a vivát és bibát!"). Ez a költői stílus megjelenítheti az elragadtatottságot és a szeretetet a köszöntési vers iránt.

Összességében, a vers teológiai szempontból értelmezhető a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika kontextusában. A versben megjelennek bibliai, egyházi és intellektuális témák, amelyek a költő üzenetét, köszöntőjét és stílusát kiegészítik.

A vers, amely Csokonai Vitéz Mihály "Köszöntő" címmel látott napvilágot, az irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést tartalmaz mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers Csokonai barátjának, Lengyel Józsefnek a nevenapjára íródott, és egyfajta köszöntésnek tekinthető. A versekben megfigyelhetjük a líraiság és a hangulatkeltés megjelenését, amelyek a romantikus irodalomra jellemzőek. Emellett, a hangvétel és a versforma (váltakozó sorhosszak, idézőjelek használata) is hozzájárulnak a romantikus hatás erősödéséhez.

A versben megtalálhatóak humoros elemek és kifejezések (pl. "sényörik" a "senior" helyett), amelyek a korai romantikus irodalmat jellemzik. Ezek a humoros fordulatok a művet tetszetősebbé és emlékezetesebbé teszik.

Csokonai versében gyakran találkozhatunk utalásokkal, párhuzamokkal és idézetekkel más irodalmi művekből. Például, megemlíti Maróthit, aki a Harmonicust írta, és utalást tesz Jézus apostolára, Jábest-re is. Ez az intertextualitás és az idézetek használata szintén a romantikus irodalom jellemzője.

A versben használt nyelvi fordulatok meglehetősen sokszínűek. A képek és a szimbólumok, mint például a bicongius, são, vagy a kávé és a rosólis, hozzájárulnak a vers gazdag és meglepő nyelvi világához. Ezek a nyelvi eszközök a romantikus irodalom esztétikai jellemzőivel egyeznek.

Csokonai verse hagyományos formájú, és rímsémezetet használ. A rímek ritmizálják a verset és segítenek a ritmus fenntartásában. A versben rendszeresen használ zsengészt, alakzatokat, például párhuzamokat és metaforákat. Ezek a stilisztikai eszközök javítják a vers olvasásának folyamatát és befolyásolják a versek hangulatát.

A vers továbbá abszurditásokat és ellentmondásokat is tartalmaz, amelyek a modern irodalomra jellemzőek. Ez a modern tendencia a romantikus szellemiséggel és a versek lírájával egyesül, ami a mű komplexitását és sokoldalúságát erősíti.

Összességében láthatjuk, hogy a Csokonai Vitéz Mihály "Köszöntő" című verse számos irodalomtörténeti jelenséget és hatást fedez fel mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom területén. Az intertextualitás, a romantikus szellemiség és a humoros fordulatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vers gazdag és érdekes legyen irodalmi jellemzőke k respektálva.