Ó, virrasztások évszaka!
Vastagon fog a tinta, zordul.
A rozsdalevü éjszaka
már hatkor a kertekre csordul:
Reves fák nyirka folydogál
s te arra gondolsz: mennyi éved
van hátra még? Jaj meg-megáll
a láb, mert fél, hogy sírba téved.
...Mondd, kissé mártottál-e már
hófehér cukrot barna lébe,
egy feketekávés pohár
keserű, nyirkos éjjelébe?
S figyelted-e: a sűrü lé
mily biztosan, mily sunyi-resten
szivárog, kúszik fölfelé
a kristálytiszta kockatestben?
Így szivódik az éjszaka
beléd is, fölfelé eredve,
az éjszaka, a sír szaga
minden rostodba és eredbe,
mígnem egy lucskos, barna esten
az olvadásig itat át,
hogy édesítsd valamely isten
sötét keserű italát.
Stílusok
Ó, kikériülő időszak!
Tus mozog sötét árnyban,
A rozsmállú éjszaka
idetör kertekre már éneklendő.
Nyesedező fák aranyló kanyarog,
S te gondolkodsz: hány nap játszik még
a végzetem? Jaj, megtorpan,
Láb félve balladáz sírba sosem megy.
...Mondd, kóstoltál-e már
Tiszta cukrot süteménybe meríttetve,
Egy fekete kávéból készült csészéből
Keserű, nyirkos éjbe?
Figyelted-e: a dús lét
Mily biztosan, mily ravasz nyugodtsággal
Szivárog, kúszik felfele
A tiszta kristálykockába?
Így hatsz bele az éjbe,
Bele is indulva,
Az éjbe, a sír illatába,
Minden sejtedbe és rostodba,
Amíg egy vad esőzéses, barna estén
Az olvadásig átitat,
Hogy édesíts valamely isten
Sötét keserű italát.
Elemzések
A vers első sorai egy évszakot, a virrasztások évszakát említik. Ez természettudományos szempontból kapcsolódhat a bioritmus kutatásokhoz, ahol az éjszakai ébrenlét és a nappali alvás fontosságát vizsgálják. A versben említést kap az éjszaka (rozsdalevü éjszaka), amely áramlik és terjed (csordul) a kertekre. Ez kapcsolódhat azon kutatásokhoz, amelyek a városi ökoszisztémák és a városlakók természetes környezethez való viszonyát vizsgálják.
A vers további sorai olyan érzelmeket ábrázolnak, mint a félelem, az aggodalom és a halál közelsége. Ezek a pszichológia és a neuropszichológia területéhez kapcsolódhatnak, ahol vizsgálják, hogy az érzelmi reakcióinkat és a halálhoz való viszonyunkat hogyan influálják a környezeti és genetikai tényezők.
A versben említésre kerül a hófehér cukor színe és a barna lé. Ez kapcsolódhat az élelmiszeriparban folyó kutatásokhoz, amelyek az élelmiszerek színeinek jelentőségét vizsgálják az étvágy és a táplálkozási szokások tekintetében.
A vers utolsó sorai egy sötét, keserű italt említenek, amelyet valamely isten italának neveznek. Ez kapcsolódhat a kémia és a farmakológia területén folyó kutatásokhoz, amelyek az alkohol és más pszichoaktív anyagok hatásait vizsgálják az emberi testre és az agyra.
Összességében a vers több természettudományos szempontból is értelmezhető. A bioritmus, a pszichológia, a neuropszichológia, az élelmiszeripar, a kémia és a farmakológia területeinek legfrissebb felfedezései mind kapcsolódhatnak a versben megjelenő motívumokhoz és érzelmekhez.
A Dsida Jenő által írt "A sötétség verse" című vers irodalomtudományi szempontból több összefüggésre is utal mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az alábbiakban ezekre térnék ki részletesebben.
1. Tematika: A vers a sötétség és az éjszaka motívumára épül. Az éjszaka, mint motívum széles körben elterjedt a világirodalomban, és számos irodalmi alkotásban központi szerepet kap. Az éjszaka, mint a sötétség időszaka, gyakran a titkok, rejtélyek, álomvilág és a halál szimbóluma is egyben. A versben is fellelhető ez a tematika, különös hangsúlyt fektetve az éjszaka sötétségére és az ahhoz kapcsolódó érzelmekre.
2. Hangulat: A vers hangulata borongós, melankolikus. Ennek a hangulatnak, melyet fokoz a sötétség és az éjszaka ábrázolása, számos alkotásban lehetünk tanúi, például Edvard Munch "Az üvöltés" című képén, vagy Edgar Allan Poe "Sötét. Mint a lelkem" című versében. A hangulati jegyek között található fájdalom, szomorúság és reménytelenség is, melyek nagy szerepet játszanak az irodalomban általában.
3. Szimbolizmus: A versben gyakran találkozhatunk szimbolikus képekkel, amelyek az éjszaka és a sötétség mélyebb jelentését hordozzák. A rozsdás levél, a fagyos éjszaka és a sűrű lé mind olyan képek, amelyek az élet múlására, a halál közeledtére utalnak. Az éjszaka maga egy szimbólum lehet a titkos vágyaknak, a vágyakozásnak és az elmélyülésnek is.
4. Forma és szerkezet: A vers alkotója a rímekkel és az ütemmel is játszik a versben, ami szintén számos más irodalmi alkotásban megtalálható. Az ütemhangsúly szerepet játszik az adott sorok nehézkességében és a sötétség atmoszférájának kialakításában.
Összességében elmondható, hogy a "A sötétség verse" című vers számos magyar és nemzetközi szépirodalmi szempontból fontos motívumot, hangulati elemet és formai megoldást tartalmaz. Az éjszaka és a sötétség témája, a hangulat és a szimbolikus képek mind olyan irodalmi elemek, amelyek számos alkotásban visszaköszönnek, és ezáltal a vers is kapcsolódik a világirodalmi hagyományokhoz.
A "A sötétség verse" című vers Dsida Jenő tollából teológiai szempontból is értelmezhető. A versben a sötétség és az éjszaka motívumai kerülnek előtérbe, amelyek elgondolkodtatóan kapcsolódhatnak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaihoz is.
A bibliatudomány szempontjából fontos kiemelni, hogy az éjszaka és a sötétség a Biblia több helyen is jelképezik. A Szentírásban az éjszaka gyakran utal a kísértések, a gonoszság és a bűn birodalmára. Az első versszakban például az éjszakai "rozsdalevü éjszaka" képe azt sugallhatja, hogy a bűn és a sötétség eluralkodik a világon. A vers további részében az éjszaka és a sötétség a megtörtént vagy a várható halállal is összefüggésbe hozható, amely szintén a bűn és a bűnhödés tematikájához köthető.
A patrisztikához kapcsolódóan figyelmet érdemel az a gondolatsor, amely a versek harmadik és negyedik sorában jelenik meg. A "Reves fák nyirka folydogál" kép kapcsolódhat az Isten teremtéséhez és az ember bűnéhez. Az ember bűne miatt került be a sötétség a világba, a teremtett világ is "rozsdalevü" lett, ami szenvedést, gyilkosságokat és rombolást hozott magával. Az emberi bűnök hatására a világ beszennyeződött és eltorzult.
A skolasztikához kapcsolódóan érdekes az a sor, amely a kukoricaszem metaforáját használja: "Így szivódik az éjszaka, beléd is, fölfelé eredve, az éjszaka, a sír szaga minden rostodba és eredbe". Ebben a képben az éjszaka sötét, roskatag, élelmet adni képtelen entitásként jelenik meg, amely a sírra utal. Ez a gondolat kapcsolódhat az akkoriban elterjedt gondolathoz, amely szerint az emberi testben méreganyagok halmozódnak fel, és ezeket mentesíteni kell ahhoz, hogy a lélek eljuthasson az üdvösség állapotára. Ez a gondolat jól illeszkedik a skolasztika dualisztikus nézőpontjához, amely a test és a lélek szétválasztódására összpontosít. Az éjszaka sötét szaga ebben az értelemben a bűn és a bűnhödés következményeit jeleníti meg.
Más gondolattérként pedig a vers a reménytelenség, a szenvedés és az elszigeteltség érzését is ábrázolja. Az éjszaka, a sötétség és a sír képeivel megjelenik egyfajta kilátástalanság és elfojtottság érzése, amelyet csak a "keserű, nyirkos éjjelébe" mártott cukorral és az isten sötét keserű italával lehet elviselhetővé tenni.
Összességében tehát a "A sötétség verse" teológiai szempontból is gazdag, hiszen a sötétség, az éjszaka, a bűn és a halál motívumai kapcsolatba hozhatóak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika gondolkodásmódjával. A vers tehát arra is sarkallhat minket, hogy gondolkodjunk el a bűn és a sötétség kapcsolatáról, valamint az emberi szenvedés és elszigeteltség okairól és lehetséges megoldásairól.