Felesége kéri
- Beteg vagy, fiam,
ne menj ma hivatalba! -
Két fia kéri:
- Láza van, apám,
ne menjen hivatalba! -
Dermedt madarak riadoznak:
- Nagyon hideg van,
ne menj ma hivatalba -
Zuzmarás fák közt
bömböl a szél:
- Maradj az ágyban!
Ne menj a hivatalba!

Ő pedig feleli nékik:
- Nem lehet, fiaim,
be kell fejeznem a zárszámadást.

És fölkel az ágyból,
Míg dideregve mosdik,
régi latin szók jutnak eszébe:
Officium, officii = munka, tisztség, hivatal.
Debitum, debiti = adósság, kötelesség.
És titkolja, hogy reszket
és búcsút vesz és elindul a húszfokos hidegben.

Nem lelkesedik, nem rajong,
Nem hajtja feszülő féktelenség,
nem fűti forró fanatizmus.
Hírnév, dicsőség, győzelem hármas-igéjét
nem lengeti rőt lobogón.
Egyszerű józan és kérlelhetetlen,
mint a kenyér,
mint a zárszámadás,
mint a kötelesség.

Nézz utána, barátom,
amint köhögve lép ki az északisarki hidegbe:
Kishivatalnok.
Kissé hajlott és deresedő.
Ötvenéves.
Amundsen kortársa.
Hős.
Az én apám s a te apád, barátom.


Elemzések

A vers irodalomtudományi szempontból több összefüggést is felvet.
- Először is, a vers az irodalomtörténeti kontextusban is megérthető. Dsida Jenő, a költő, a 20. század elején és közepén tevékenykedett, így kortársa volt Roald Amundsen norvég felfedezőnek is, aki 1911-ben érte el elsőként a Déli-sarkot. Az eredeti cím is utal erre a kapcsolatra.
- A vers alkotásának idejében az avantgárd művészeti irányzatok terjedtek el a világban, amelyek a hagyományos műfaji határokat feszegették. Ez a vers azonban a hagyományos versformákat követi, a rímes, ritmikus szerkezeteket.
- A versben szerepel a kötelesség és az adósság fogalma is, amelyek morális és társadalmi elvárásokra utalnak. Ez a kötelességérzet a hazával, a családdal és a munkával való kapcsolatban is megjelenik. Ez a témakör az irodalomtörténetben is visszaköszön, például a 19. századi realizmus irányzatának, vagy az existencializmusnak a műveiben.
- A versben említésre kerül az "officium" és a "debitum" latin kifejezés is, amelyek a munkát és a kötelességet jelentik. Ez a kulturális és nyelvi kapcsolódás Európában és a világ más részein is fellelhető, például a latin nyelvű szövegek és művek, vagy a jogi és bürokratikus szférában használt idegen szavak és kifejezések terén.
- A versben jelen van az emberi erőfeszítés és a hősiesség motívuma is, amelyeken keresztül Dsida Jenő a mindennapi hétköznapi hősöket ünnepli. Ez a témakör visszaköszönhet az irodalomban is, például a művészeti ágak elismerésének folyamatában, vagy az élet nehézségeiért küzdő karakterek bemutatásában.
- Az irodalom nagy része többnyire az egyéni és társadalmi érzéseket, tapasztalatokat és gondolatokat fejezi ki. Ez a vers is erre a témára fókuszál, ahol az emberi kötelesség és hűség egyéni és közösségi szinten felmerül.

Ezen összefüggések alapján láthatjuk, hogy a vers több irodalomtudományi kontextust is magában hordoz, és kapcsolódik mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomhoz.

A vers elején láthatjuk, hogy a főszereplőnek, a hivatalban dolgozó férfinek betegek családtagjai kérnek, hogy ma ne menjen dolgozni. Ez a szituáció korunk természettudományos ismereteivel összefüggésbe hozható, hiszen ha valaki beteg, akkor érdemes otthon maradnia, hogy megelőzze a betegség terjedését. Ez az egészségtudatos szemlélet a modern orvostudomány eredménye, amely az egészségmegőrzésre és a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.

A versben említett "dermedt madarak" és a "bömbölő szél" pedig a hideg időjárással kapcsolatos jelenségekre utalnak. A modern meteorológia és klímakutatás révén ma már pontosan tudjuk, hogy az időjárás hogyan befolyásolhatja a madarak viselkedését, valamint hogy a hideg idő hogyan hat az emberek egészségére.

A főszereplő azt mondja, hogy be kell fejeznie a "zárszámadást". Ez a kifejezés a költségvetési munkálatokkal, a számvitellel és az anyagiak kezelésével kapcsolatos. A modern gazdaságtudomány és pénzügyi szektor fejlődése révén ma már sokkal hatékonyabb eszközök és módszerek állnak rendelkezésre a gazdasági folyamatok nyomon követéséhez és a pénzügyi helyzet elemzéséhez.

A főszereplő pedig, bár nem lelkesedik és nem rajong, mégis elindul a hidegben. Ez a tette a kötelességéhez való hűségét és elszántságát jelképezi. Ma már tudjuk, hogy a fokozott kötelességtudat és a munkába való elhivatottság pozitív hatással lehet az egyén mentális és fizikai egészségére.

Végül, a vers utolsó sorai rámutatnak arra, hogy a főszereplő hős volt. Amundsen kortársa volt, tehát egy olyan korszakban élt, amikor a tudomány és a felfedezés fontos szerepet játszottak. Amundsen maga is híres felfedező volt, aki elérte a déli sark és az északi sark pontjait. Ezen felfedezések a kutatás és a technológia fejlődésével voltak lehetségesek, amelyek kihívásokat jelentettek az ember és a természet számára egyaránt.

Összességében tehát a versben számos olyan elem található, amelyek a természettudományos felfedezésekkel és ismeretekkel kapcsolatosak. Ezek révén megérthetjük, hogy a modern természettudomány miként befolyásolja mindennapi életünket és hogyan segít megoldani az egyéni és társadalmi problémákat.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, különösen a kötelesség, hivatal és adósság fogalmak köré épülő bibliai kifejezések révén. A versben a férfi, aki beteg és hideg van, mégis úgy dönt, hogy elmegy a hivatalba, hogy befejezze a zárszámadást.

A bibliai és teológiai nézőpontból a kötelesség és a hivatal fontos fogalmak. A hivatalnak mindig is nagy jelentősége volt a keresztény közösségben, és a hivatás is szorosan összekapcsolódik a hit és a vallásosság fogalmaival. A bibliai kifejezések, mint például az "officium, officii" és a "debitum, debiti", amik a munkát, tisztséget, hivatalt és a kötelességet, adósságot jelentik, rávilágítanak a verselemzésre.

A bibliatudomány szempontjából a vers általában a hétköznapi életben található vallásossággal és kötelességtudattal kapcsolódik össze. A verselemzés során figyelembe kell venni azt a kontextust, amelyben a hivatal és a kötelesség szerepel. A patrisztika, vagyis a korai keresztény írások, valamint az egyházi atyák és szentek gondolatköreinek elemzésekor figyelembe vehetjük a kötelesség és a hivatal fontosságát a keresztény életben. A patrisztikai írásokban gyakran hangsúlyozzák a kötelesség szent jellegét, és a hivatalok betöltése közbeni Istenhozzádás és alázat fontosságát.

A skolasztika, vagyis a középkori filozófia és teológia irányzata is érdekes lehet a vers teológiai olvasatában. A skolasztika időszakában a kötelesség és a hivatal általánosabb szinten kerültek elemzésre, és a moralitás és erények kapcsolatával foglalkoznak. Az emberi kötelességek és erkölcsi értékek, valamint a hivatal betöltése közbeni morális döntések fontossága volt a szkolasztikus gondolkodásban.

Más ötletek közé tartozhat a vers analízise a vallási tapasztalatokról és a vallásos emberek mindennapi küzdelmeiről. A versben a férfi megmutatja kötelességtudatát és hűségét a munkájához, még akkor is, ha fizikailag és környezetileg nehéz körülmények között kell ezt megtennie. Ez a hit és elkötelezettség megmutatkozik azáltal, hogy nem lelkesedik, nem rajong, de kitartóan, egyszerűen és kötelességtudóan teszi a dolgát. Ez a vallási tapasztalatokban gyökerező hit és tartósság értéket közvetíti.

Összességében tehát a vers teológiai szempontból kifejezi a kötelesség, hivatal és adósság fogalmait, és ezekhez kapcsolódva bemutatja a hit és elkötelezettség jelentőségét. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai segíthetnek a részletes elemzésben és az összefüggések felismerésében.