Az én dalom a bérci hegynek
Vidáman csörtető patakja,
Madárka, mely a boldogságát
Minden fán, bokron eldalolja.
Az én dalom az őszi lombok
Borús, sejtelmes suttogása,
Hulló levelek zizegése,
Hollószárnyaknak csattogása.
Az én dalom földet megrázó
Dörgése a haragvó mennynek
Amelyre a zúgó visszhangok
Vad rettegéssel jaj-t felelnek.
Az én dalom egy halk imádság,
- Rebegik lázas, haló ajkak, -
Egy-egy utolsó kondulása
Szívemnek, e repedt harangnak.
1923. december 11.
A "Az én dalom" című vers első sorában említett bérci hegy és a vidáman csörtető patak természeti elemek, amelyeket a verselemzők a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatnak. A modern geológia és földtudományok kutatásai lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük a hegyek és patakok kialakulását és jellemző tulajdonságait.
A második versszakban a őszi lombok borús és sejtelmes suttogása, valamint a hulló levelek zizegése szerepel. Ezek a természeti jelenségek a falevelek elhalt részeire és az időjárási körülményekre utalnak. A botanika és az ökológia területén végzett tanulmányok segítségével megérthetjük az őszi lombhullás folyamatát és annak okait.
A harmadik versszakban a dörgés és a zúgó visszhangok jelennek meg, amelyek a természet erejét és hangjait ábrázolják. Az időjárási jelenségek, például a viharok és a mennydörgések, a modern meteorológiai és fizikai kutatások témái lehetnek. A hangok és rezgések tulajdonságainak megértése fontos a hangtan és a fizika területén.
A negyedik versszakban a halk imádság és a repedt harang megemlítése izgalmas kérdéseket vet fel a tudomány szempontjából. Az akusztika és a hangtan tudományával foglalkozó kutatások segíthetnek megérteni a hangok fizikai tulajdonságait és terjedését. A hangoknak vallási és spirituális jelentősége is van, és ezeket a témákat az antropológia és a történelem tudományával is összekapcsolhatjuk.
Összességében a "Az én dalom" című vers természettudományos szempontból sok különböző területhez kapcsolódik. A geológia, a botanika, az ökológia, a meteorológia, a fizika, az akusztika, az antropológia és a történelem tudománya mind olyan területek, amelyek hozzájárulhatnak a természeti jelenségek és a versben megjelenő elemek megértéséhez.
A vers teológiai szempontból is értelmezhető, hiszen számos bibliai és vallásos motívumot felvonultat. Az alábbiakban részletesen kifejtem a vers szövegét és kapcsolódási pontjait a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira.
A vers első négy sora a természet képeivel indul. A "bérci hegy" és a "vidáman csörtető patak" motívuma az isteni teremtésre utal, ahol az élővilág örömét fejezi ki. A "madárka" jelképezi a boldogságot és azt, ahogy a természet dalol. Itt a természet egyfajta isteni megnyilvánulásnak van jelen, ami az egyik központi elem a bibliatudományban és a teológiában általában.
A következő sorokban az "őszi lombok" és a "hulló levelek" motívumával találkozunk. Ebből a részből az évszakok váltakozásának és az idő múlásának motívuma olvasható ki. A suttogó levelek és a hollószárnyak csattogása a múlandóság és a halál képeit jelenítik meg.
Ezután következik a természetet megrázó "Dörgése a haragvó mennynek". Ebben az időszakban a versben az isteni harag motívuma jelenik meg, amelyre a "zúgó visszhangok" az emberek vad rettegésével reagálnak. Ez a rész a bibliai istenkép egyik alapvető eleme, amely a bibliatudományban és a teológiában is vizsgálat tárgya.
A vers zárása egy "halk imádság"-ra vonatkozik, amelyet a "lázas, haló ajkak" rebegnek. Ez a rész az emberi lelkiállapotot és a vallásosságot jeleníti meg. Az ima kulcsfontosságú motívum mind a bibliatudományban, mind a patrisztikában és a skolasztikában.
A bibliatudomány az Ó- és Újszövetség elemzésére fókuszál, és a versekben is az isteni és emberi kapcsolatot vizsgálja. A versben megtalálható motívumok, mint például az isteni teremtés, az idő múlása és az isteni harag mind relevánsak a bibliatudomány szempontjából.
A patrisztika az első évszázadtól a 8. századig terjedő időszakra összpontosít, és a kereszténység korai gondolkodóit vizsgálja. Ebbe a korszakba tartozik az apostoli atyák, az egyetemes atyák és a nagy keresztény gondolkodók. A versben megtalálható szentek, az isteni teremtés és az imádság motívumai valószínűleg vonatkoznak a patrisztikára, amely számukra központi jelentőségű volt.
A skolasztika a középkori filozófia és teológia irányzata, amelyet a 11. és 15. század között fejlesztettek ki. Ez az időszak a teológiai és filozófiai vitákról, az isteni és világi kérdésekről szól. A versben található isteni harag, imádság és emberi lelkiállapot motívumai relevánsak lehetnek a skolasztika kontextusában is.
Összességében a vers teológiai szempontból értelmezhető, és összefüggéseket mutat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is. A motívumok, mint például az isteni teremtés, az idő múlása, az isteni harag és az imádság mind relevánsak az egyes teológiai irányzatokban.
Dsida Jenő Az én dalom című versének elemzése irodalomtudományi szempontból lehetőséget ad a magyar és a nemzetközi szépirodalmi kontextusban való értelmezésre. A következőkben bemutatkoznak a vers magyar irodalmi összefüggései, majd pedig a nemzetközi irodalommal való kapcsolatai.
A magyar irodalomban Dsida Jenő Az én dalom verse egyik fontos irodalmi mozgalomhoz, a szimbolizmushoz kapcsolódik. A szimbolista költészet jellemzője a szimbólumok, allegóriák, metaforák intenzív használata, amelyek révén az érzelmek és a belső világ megjelenítése a cél. Az én dalomban a természeti elemek, mint a patak, a fák, a levelek és a haragos égbolt, szimbolikus jelentéssel bírnak. Ezek az elemek az emberi érzelmek, hangulatok és az idő múlásának ábrázolásához használatosak. A vers visszhangzik Dsida Jenő korábbi műveivel, amelyekben hasonló motívumok és képek fordulnak elő.
A nemzetközi irodalomban Dsida Jenő Az én dalom versének összefüggéseit lehet találni a romantika és a szimbolizmus mozgalmaival. A romantika korában a természet és az érzelmi világ fontos szerepet játszik. A versben található motívumok és a természeti elemek használata emlékeztethet az angol romantikus költészet nagy alakjaira, mint William Wordsworth vagy John Keats. A szimbolizmus idején az érzékelhető valóság megidézése és átalakítása volt a cél. Az én dalom hasonlóságot mutathat olyan szimbolista költők munkáival, mint Paul Verlaine vagy Arthur Rimbaud, akik hasonló módon alkalmazták a szimbolikus képeket és allegóriákat a verseikben.
Dsida Jenő Az én dalom című verse tehát kapcsolatba hozható a magyar szimbolista költészet és a nemzetközi romantikus és szimbolista áramlatokkal. A versben megtalálható képek, szimbólumok és metaforák révén Dsida Jenő az emberi érzelmek és a természet párhuzamait jeleníti meg, amelyek a magyar és nemzetközi szépirodalom nagy alakjaihoz kapcsolhatóak.