A vers teológiai vonatkozásait elemezve megérthetjük, hogy Dsida Jenő az emberi szenvedést és nyomorúságot ábrázolja, valamint a hit és remény megpróbáltatásait megjeleníti. A versben található pistakiaszerű motívumkör azaz a fehér, haldokló koldusok és Azrael (az angyal a halál angyala) jelenléte szimbolizálja a halált és a szenvedést. Az angyal megjelenése a versben arra utal, hogy a halál mindent maga alá temet, és senki sem tud kitérni előle. Az azraeli szárny sajátosan jelenik meg a versben, hiszen suhogása hallható, de maga Azrael nem látszik, csak nyomába foly egy puha, meleg bagoly. Ez a jelenség a halál és az angyalok misztikus jelenlétét sugallja. Az árnyék, amit Azrael vet a haldokló koldusokra, a halál átka és fenyegetése, amely mindenkire rávetülhet, és senki sem menekülhet előle.
A Bibliatudomány szempontjából a vers vallásos jellegű utalásokkal és képekkel van tele. Az idézett isteni szavak, a húsvéti felkészülés, a bibliára emlékezés mind a vallási hagyományokra és hitre utalnak. A részletek bibliai motívumai, mint az ecetet iszom és a lándzsa átszúrása az oldalban, Jézus Krisztus szenvedésére, keresztre feszítésére és halálára utalnak. Ezek a motívumok arra is utalnak, hogy a szenvedés és a halál, amit az emberi életben tapasztal, a kereszthalál és a megváltás misztériumához kapcsolódik.
A patrisztika nézőpontja a korai keresztény gondolkodásra utal, amikor a keresztény hagyományok még fejlődésben voltak. Az emberi szenvedés és halandóság bemutatása, valamint a hit és remény megpróbáltatásai a patrisztika gondolkodásának központi témái voltak. Az Azrael árnyékában megjelenő haldokló koldusok a korabeli keresztényeket és az emberi szenvedést, valamint a halált jelképezhetik.
A skolasztika, vagyis a középkori teológia perspektívájából a versben megjelenő vallásos képek és utalások illeszkednek a korabeli teológiai és filozófiai gondolkodáshoz. Az Azrael szárnya és a halálra utaló motívumok az emberi szenvedés és nyomorúság problémáját helyezik központba, amelyek a skolasztikában is fontos kérdések voltak. A versben a hit és remény megpróbáltatásai a teológiai és filozófiai kérdéseket felvető problémákat és dilemmákat is felvetik.
Összességében a vers teológiai vonatkozásai az emberi szenvedés, halandóság és halál misztériumával, valamint a hit és remény megpróbáltatásaival foglalkoznak. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjából elemezve a versben található motívumok és képek megfelelnek a korabeli vallásos és teológiai gondolkodásnak, amelyek az emberi lét mélyebb kérdéseit és dilemmáit boncolgatják.