Úgy vágyna hozzád
ezer puha szó,
ezer csudaszó,
színes, szomorú
szerelemmel lázadozó.

Úgy beborítna,
mint földet az ég,
mint fénnyel az ég
a remegő rózsát,
mely lengve, lobogva ég.

S meghal mind, mire
kinyíló ajkamhoz ér,
mosolygó ajkamhoz ér,
csomóba alvad,
mint fagyban a földön a vér.

S megkopva lassan
megyek egy hűs gödörig,
megyek a sírgödörig
s a vallomás is
fakul és üszkösödik,

csak mélyül a csend
s őszibb lesz mind a vidék,
november lesz a vidék
s az egyetlen szép szerelemre
késik a bizonyiték.

...Míg aztán én leszek
fölötted a reggeli fény,
fürtödön alkonyi fény.
szó, ami néma
és mégis költemény,

minden magam leszek,
emlék és friss levegő,
szentség és tág levegő
s az édesbús öröm,
a testeden átremegő,

házad fölött a csillag,
mely álmaidba rezeg,
csillog és szívedbe rezeg,
szerelem, szerelem,
karácsonyfádon gyertya leszek.

Viharban dörgés,
mely lángoló csodákra hív,
háborgó csodákra hív
s egy világnak zengi, mire
kicsi volt s gyönge a szív.

Karom a földre cikázik
haragos villám gyanánt,
csattanó villám gyanánt
s lesujt körülötted
mindenkit, aki bánt...

Elemzések

A vers természettudományos szempontból nem tartalmaz konkrét tudományos felfedezésekre utaló elemeket. Azonban a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez kapcsolódó gondolatokat ébreszthet bennünk.

Az első néhány sor a szerelem és a szavak kapcsolatát fejezi ki. A szavaknak képesek lennének leírni és kifejezni a szerelem érzéseit, amelyek tökéletesen átjárnák a szerelmeseket. A mai kor technológiai fejlődése lehetővé teszi, hogy közvetítsünk és megoszthassunk érzelmeket, gondolatokat egymással, akár távoli társainkkal is.

Aztán a versben szerepelnek képek a természetről, mint az ég, a rózsa és a föld. A természettudósok folyamatosan tanulmányozzák a földet és az égitesteket, és egyre többet tudunk a különböző jelenségekről, mint például a fény, a gravitáció vagy a növények élete. A folyton változó természet, ahogyan a rózsa leng a szélben vagy ég a napfényben, újabb és újabb inspirációforrást jelent a kutatók számára.

A versben említeni valami, valamint a sírgödör és az őszi hangulat, amelyet november hoz magával. Az emberi test és az élettelen környezet közti kapcsolatok és kölcsönhatások a tudomány kutatási területei közé tartoznak. A szervezetek, a sejtek, a földfelszín és az éghajlat közötti kapcsolatok elemzése segít megérteni és előrejelzéseket tenni ezeknek a földi folyamatoknak az alakulásáról.

A vers következő részében az ég, a csillagok és a vihar hangját és erejét említik. A csillagászat és a meteorológia a tudományágak, amelyek a természet erejének és jelenségeinek kutatásával foglalkoznak. A világűrben és a földi légkörben történő események tanulmányozása révén megismerjük a viharok, villámok és más természeti jelenségek működését és hatásait.

Az utolsó sorokban a vers a szeretet erejét emeli ki. A szeretet energia és öröm, amely áthalad rajtunk és számunkra, mint a friss levegő. A tudomány területei egyre inkább felfedezik és magyarázzák ezeket az emberi érzelmeket és kölcsönhatásokat. A világegyetem lényegében összekapcsolódik mindennek és mindenkihez, és a szeretet ereje hatással van az emberekre és a környezetükre.

Összességében bár a vers nem tartalmaz konkrét tudományos felfedezésekre utaló elemeket, mégis számos olyan gondolatot és képet tartalmaz, amelyek kapcsolódhatnak a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez és kutatási területeihez.

A vers a vallomás hiányát és a szerelem vágyát fejezi ki. Teológiai szempontból a következő elemeket lehet kiemelni:

1. Az érzelmi aspektus: A vers expresszív nyelvezete és szimbolikája azt sugallja, hogy a szerelem valami szent és csodálatos erő, amely a versekben megfoghatatlan módon jelenik meg. Ez arra utalhat, hogy a szerelem isteni ajándék vagy isteni kegyelem.

2. A bukás és a megbocsátás: A versben szereplő csattanó villám és a harag jelei arra utalnak, hogy a versek szerzője megtörtént lelkileg vagy érzelmileg, talán valamilyen hibája vagy bűne miatt. Ugyanakkor a versben többször is utalnak a megbocsátásra és a megtisztulásra, amely lehetőséget ad a további növekedésre és fejlődésre.

3. Az isteni jelenlét: A versben megjelenő képek és szimbólumok (pl. csillag, költészet, karácsonyfa) azt sugallják, hogy az isteni jelenlét és befolyás jelen van a szerelemben és az emberi kapcsolatokban. Az isteni jelenlét lehetőséget ad a felemelő élményekre és a transzcendens kapcsolatokra.

Bibliai nézőpontból a szerelem mint isteni ajándék vagy kegyelem kifejeződése lehet a téma. A Biblia a szerelemről sokféleképpen beszél, például Isten és a népének kapcsolatának vagy Krisztus és az Egyház kapcsolatának szimbólumaként. Az isteni szeretet és kegyelem megvalósulása által a szerelem képes megtisztítani és elvezetni az embert Isten felé.

A patrisztika nézőpontjából a versekben megjelenő érzelmi és szimbolikus elemek összekapcsolódnak a szellemi és lelki elmélkedésekkel, és olyan útmutatást adnak, amely segít az embernek az isteni szeretet és kegyelem megtapasztalásában. A versek ábrázolása egyúttal szent és spirituális közeget is teremt, amelyben az ember közelebb kerül az isteni szférához.

A skolasztika nézőpontjából a szerelem metafizikailag fogalmazható meg, mint azzal az erővel történő összekapcsolás, amellyel a lélek a legbensőbb létezése felé törekszik. A skolasztika hangsúlyozza a logikai és racionális elemeket, így azt is vizsgálja, hogyan működnek ezek az erők és hogyan kapcsolódnak az isteni tervhez.

Egyéb ötletként az is megfontolandó, hogy a versben megjelenő szerelem és vallomás hiánya kapcsolatban lehet a teológiai szempontokkal, amelyek az isteni szeretet és kegyelem hiányát, a bűnt és a megbocsátást, valamint az emberi kapcsolatok mélységét és megbízhatóságát tárgyalják. A vers lehet egyfajta fájdalmas és spirituális tapasztalat, amely meghívást ad az embernek az isteni kegyelem és megbocsátás tapasztalására.

A vers irodalomtudományi szempontból több lehetséges összefüggést is megvizsgálhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Először is, Dsida Jenő Dal az elmaradt vallomásról című versének hangvétele és témája köszönőviszonyban lehet a romantika és a szimbolizmus stílusjegyeivel.

A romantika időszakára jellemző az érzelmi túlfolyás, a szerelemmel és az emberi szenvedéssel, valamint a természet szépségével kapcsolatos motívumok használata. Az első néhány sorban jól érzékelhető ez a romantikus elem: "ezer puha szó", "színes, szomorú/szerelemmel lázadozó". Vagyis a vers főszereplője a szerelem és a vágy gyönyörűségét és fájdalmát fejezi ki.

A szimbolizmusra jellemző az ábrázolás expresszív jellege és a jelképek használata. A vers egyes részeiben felfedezhetünk több ilyen jelképes elemet is. Például a "megyek a sírgödörig" és "november lesz a vidék" sorokban a sír és a november az elmúlás, az elhalálozás jelképei lehetnek. A "szerelem, szerelem,/karácsonyfádon gyertya leszek" sorokban pedig a karácsonyfa és a gyertya az élet és az ünnepi világosság szimbólumává válik.

A magyar irodalomban szintén találhatunk kapcsolódási pontokat más költőkhöz és írókhoz. Dsida Jenő versei a Nyugat című irodalmi folyóiratban jelentek meg, amely a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb irányzatának, a neoromantikának egyik központja volt. Várossy Ferenc és Füst Milán, akik szintén a Nyugatban publikáltak, hasonló témákat és hangvételt alkalmaztak verseikben.

Külföldön is találunk párhuzamokat. A romantikus szerelem és a természet motívumának használata az angol költészetben gyakran előfordul. William Wordsworth és John Keats olyan költők, akik hasonló érzéseket és hangulatokat fejeztek ki verseikben, amelyekben a szerelem, a vágy és a természet szépsége dominál.

A versben megjelenő motívumok és a stílusjegyek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy Dsida Jenő Dal az elmaradt vallomásról című verse egyszerre tartalmaz romantikus és szimbolista elemeket, amelyek kapcsolódnak a magyar és a nemzetközi irodalmi hagyományokhoz.