Valahonnan a lenti síkról még füstölnek az emberi
szívek.
Mi már kioltottuk a magunkét,
kék tóba mártottuk, a kormot is lemostuk.
Lám, húszegypár évesek vagyunk s máris lehetünk
bűn nélkül pajkosak,
szállunk,
mint Isten lapdái a halavány csillagok közt.
A szegfűket itt nektárral locsolták.
Az utakat itt felhőkkel vattázták.
Amint megyünk, dúsillatú piros rózsákkal csiklandozzuk
az alvó angyalok arcát,
s íme, ébredezik az egész mennyország.
- Jó reggelt, Leonardo da Vinci,
köszönjük,
hogy megfestetted a mosolyunkat.
Elemzések
A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és több aspektusból is kapcsolódik a bibliatudományhoz, patrisztikához és skolasztikához. Először is, a versben felvetődik az emberi szívek állapota és a bűn kérdése. A sorok arról szólnak, hogy az emberi szívek a lenti síkon még mindig füstölnek, vagyis bűnösek. Azonban, ahogy a vers szerzője és társai a maguk szívét már kioltották és megtisztították a bűntől, így lehetnek bűn nélkül pajkosak. Ezt a gondolatot a bibliai megtérés és a bűnbocsánat fogalmai kapcsán lehet értelmezni. Az emberek a bűnt meghaladják, és megváltozik a szívük állapota.
A versben említett "mi" lehet az egyéni hívők csakúgy, mint az egyház közössége. A megtisztulás és a bűntől való megszabadulás lehet mindenkire vonatkozó jelenség, de a közösségben is megjelenhet, elvégezhet magának a közösségnek kötelező életgyakorlatokat és vallási cselekedeteket.
A versben megjelenik a vallásos és isteni dimenzió is. A "mint Isten lapdái a halavány csillagok közt" kifejezés azt sugallja, hogy az emberek isteni kapcsolatban vannak és részt vesznek a teremtett világban. A szegfűk itatása nektárral pedig arra utalhat, hogy az emberek közvetlen kapcsolatban vannak az isteni igazsággal és az isteni útmutatással, és ezek táplálják és befolyásolják őket.
A versben megjelenik Leonardo da Vinci neve, aki az egyik legnagyobb reneszánsz művész volt. A hozzá intézett üdvözlés azt sugallhatja, hogy a művészet, a szépség és a kreativitás isteni ajándékok, és az emberiségnek köszönhetőek. Ebből a szempontból a vers összekapcsolódik a művészet és a vallás vonatkozásában a bibliatudománnyal, mivel Leonardo da Vinci is vallási festményeket és témákat választott.
A patrisztika és skolasztika szemszögéből a versben megjelenik a lelkiismeret megtisztításának, a bűnbánatnak és a jámborságnak a témája. Ezen filozófiai és teológiai áramlatok szerint az embereknek tisztességes életet kell élniük, a bűntől és a világi kísértésektől el kell vonatkozniuk, és a közösségüknek és Istennek kötelességeikkel kell szolgálniuk.
A vers tehát több nézőpontból is értelmezhető a teológia, a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika vonatkozásában. Átfogó képet nyújt az emberi szívek állapotáról, a megtérés lehetőségéről és az isteni kapcsolat fontosságáról. Egyaránt hangsúlyozza a megtisztulás jelentőségét és azt, hogy az emberek aktív szerepet játszanak ebben a folyamatban.
A vers elemzése irodalomtudományi szempontból a következőképpen történhet:
1. Stílus és hangvétel: A vers meglehetősen könnyed hangvételű és játékos stílusban íródott. A költő játékos nyelvi megoldásokat használ, például az "Isten lapdái a halavány csillagok közt" képes kifejezést, amely meghökkentő és meglepő képet teremt a költői képzelet erejével.
2. Téma és motivációk: A vers fő témája az újjászületés, a megújulás és a természet szépségének ünnepélyes bemutatása. A költő azt sugallja, hogy bár az emberi szívek gyakran "füstölnek" és elnyomják az érzéseket, a természet és az isteni szépség segítségével újra megélhetjük a gyermeki játékosságot és az ártatlan boldogságot.
3. Szimbolikus elemek: A versben található szimbolikus elemek, például a kék tó, a rózsák és az alvó angyalok, az újjászületés és a megújulás jelképei lehetnek. A kék tó a tisztaság és a tisztulás szimbóluma, míg a rózsák az élet és a szépség szimbólumai lehetnek.
4. Intertextualitás: A versben található utalás Leonardo da Vinci művészetére - kifejezetten a mosoly megfestésére - a nemzetközi szépirodalom területén ismert művészeti elemeket idézheti. Az intertextualitás ebben az esetben a költői megnyilvánulásban a művészettel való kapcsolatot mutatja, és a költő tiszteletét és megbecsülését fejezi ki Leonardo da Vinci iránt.
5. Formai elemek: A verset szabadvers formájában írták, ahol a sorok hossza és ritmusa szabadon változik. Ez a forma lehetőséget ad a költőnek a kifejezőképesség különböző eszközeinek alkalmazására, és segít a vers dinamikájának és könnyedségének fenntartásában.
6. Nyelvi eszközök és képek: A költemény gazdag nyelvi eszközöket és képeket használ, amelyek segítenek a vers megértésében és a hangulat átadásában. Az ilyen képek mint például a "szállunk, mint Isten lapdái a halavány csillagok közt" vagy a "dúsillatú piros rózsákkal csiklandozzuk az alvó angyalok arcát" megjelenítik a költő fantáziáját és képzelőerejét. Ezek a képek a természet szépségét és az emberi érzelmek újjáélesztését szimbolizálják.
Ezen elemzés során tehát számos lehetséges összefüggést és értelmezést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Fontos felismerni a szöveg rejtett jelentéseit és azokat a művészeti és nyelvi eszközöket, amelyeket a költő használt a kifejezéséhez. Ezáltal megismerhetjük a költészet sokszínűségét és gazdagságát, és elmélyülhetünk a vers világában.
A vers első sorában található "füstölnek az emberi szívek" kifejezés hallatán természettudományos környezetben az emberi érzelmek és szívritmus vizsgálata juthat eszünkbe. A legfrissebb kutatások alapján tudjuk, hogy az emberi szívverés és az érzelmek között összefüggés van. Az idegrendszer és a hormonok szerepe is fontos ebben a folyamatban.
Az emberiség a valóságban nem képes megoltani és megtisztítani a szívét, ezt a költő metaforikusan fejezi ki a versben. Az emberi testet szimbolizáló "kék tó" és a kormot jelképező "lemostuk" kifejezések kapcsolatba hozhatók a legújabb víz- és levegőszennyezés kutatással. A környezetszennyezés jelentős hatással van az emberi egészségre és az ökoszisztémára.
A következő sorokban a költő a kortárs emberek fiatalosságára utal, ami természettudományos szempontból a genetikai kutatásokhoz és az öregedés mechanizmusainak feltárásához kapcsolható. Az elmúlt években számos fontos felfedezés történt az öregedési folyamatokkal kapcsolatban, és lehetséges, hogy a jövőben új módszerekkel lehet meghosszabbítani az emberi élettartamot.
A költő az "Isten lapdái a halavány csillagok közt" képével a csillagok és az univerzum iránti érdeklődésre és a csillagkutatás legújabb eredményeire utal. A modern asztrofizika és csillagászat területén számos felfedezés történt, amelyek révén folyamatosan bővül a tudásunk az űrből.
A "szegfűket nektárral locsolták" és "utakat felhőkkel vattázták" sorok a növényekkel és az időjárással kapcsolatos kutatásokra utalhatnak. A növények szaporodása, virágzása és a pollinátorok szerepe a környezetvédelemben kiemelt kutatási terület. Az időjárás folyamatos vizsgálata és előrejelzése is fontos a mezőgazdaság, a természetvédelem és a katasztrófa-előrejelzés szempontjából.
A vers záró sorai Leonardo da Vincihoz kapcsolódnak, aki a reneszánsz korban élt sokrétű tudós volt. Ezzel a sorral a költő az emberi kreativitás és tudományos fejlődés iránti háláját fejezi ki. Da Vinci ismert festményei, mint például a Mona Lisa, örök érvényű és jelentős művészi és tudományos értéket képviselnek.
Összességében a vers természettudományos szempontból különböző témákat érint, a környezetszennyezéstől és az öregedésről az asztrofizikáig és a biológiáig. A költő képekkel és metaforákkal fejezi ki az ember és a természet kapcsolatát, valamint az emberi kreativitás és a tudományos fejlődés fontosságát.