(Zólyomi László)

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

1929


Elemzések

A vers első néhány versszaka az ételek és az étkezés örömére helyezi a hangsúlyt. Az ember örömeit és a boldogságot a karácsonyban találja meg, amikor finom ételeken keresztül családja körében ünnepelhet. Ezt a szempontot összekapcsolhatjuk a modern élelmiszeriparral és annak fejlődésével, amely lehetővé teszi számunkra, hogy változatos élelmiszereket fogyasszunk és örömet találjunk az étkezésben.

A karácsonyfa ágaira és a csillogására vonatkozó utalásokat kapcsolhatjuk a modern világítástechnikához és az LED technológiához, amelyek lehetővé teszik az energiatakarékos és sokszínű fények használatát karácsonyi dekorációkban.

A pásztorjátszókról szóló rész arra utal, hogy a karácsony ünnepével együtt járnak hagyományos népszokások és kulturális események. Ezt össze lehet kapcsolni a néprajzkutatással és az immateriális kulturális örökség megőrzésével.

A vers befejező versszakában megemlített "harangjáték" és az "éjféli üzenet" utalhatnak a karácsonyi énekhangversenyekre és vallásos ünnepek alkalmával megszólaló harangokra. Ezt a részt össze lehet kapcsolni a zenei tudománnyal és a hangkutatással, amelyek lehetővé teszik, hogy hangokat és zenét alkossunk, amelyek mély érzelmi hatást gyakorolnak az emberekre.

Összességében a versben megjelenő elemeket összekapcsolhatjuk a modern életünkhöz és a természettudomány mai legfrissebb felfedezéseivel. Ez a megközelítés arra emlékeztet bennünket, hogy a természettudomány és a kultúra egymást egészítik ki, és mindkettő hozzájárul az emberi élmények és örömök gazdagításához.

A vers az irodalomtudomány szempontjából több összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Karácsonyi motívum és jelképek: A vers központi témája a karácsony és az ehhez kapcsolódó motívumok és jelképek. A karácsonyfa, a Jézuska, az aranymese és a pásztorjátékok mind hagyományos karácsonyi elemek, amelyek nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi irodalomban is gyakran megjelennek. Ez a motívumrendszert a karácsonyhoz kapcsolódó érzelmek és hangulat köré építi fel.

2. Lírai vallomás és érzelmek: A vers lírikus gondolatai és érzései spiralizálódnak. A lírai én felfedező jellegű kérdéseket tesz fel, például arra kérve a verset olvasóját, hogy "Kicsi szíved remeg-e?". Az érzések és gondolatok intenzitása, valamint az emberi szívben felizzó tiszta öröm és áhítat mind a magyar, mind a nemzetközi líra szerves elemei.

3. Helyszín és idő: A vers a karácsony szent ünnepét idézi meg, ahol a gyermekek és a családok együtt vannak. Az idő kereteit nem határozza meg pontosan, de a verssor száma és a dátum ("1929") utal arra, hogy a verse a 20. század elején íródott. Ez a helyszín és idő kontextus az adott kor és társadalom vallásos és kulturális hagyományait tükrözi, amelyeket más irodalmi alkotásokban is megtalálhatunk.

4. Nyelvi eszközök és rímes forma: A vers gazdag nyelvi képekkel, például az élünk dión, friss kalácson metaforával, a csillog-villog kifejezéssel és az éjféli üzenet jelzőkkel gazdagon használ képi és zenei hatásokat. A vers az AABA rímes forma szerint épül fel, amely hagyományos formája a lírai költeményeknek mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban.

Összességében, a "Itt van a szép karácsony" vers több összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A karácsonyi motívumok és jelképek, a lírai vallomás és érzelmek, a helyszín és idő kontextus, valamint a nyelvi eszközök és rímes forma szereplése mind olyan elemek, amelyek a magyar és nemzetközi irodalmi alkotásokban is gyakran előfordulnak.

A vers teológiai szempontból a karácsonyi üzenetről szól, amelynek központi eleme Krisztus születése. A versben megjelenik a karácsony tradicionális képe, a szép, víg ünnep, amikor az emberek dióval és friss kaláccsal kényeztetik magukat. A vers arra kérdezi a olvasót, hogy kis szíved remeg-e, ami arra utal, hogy az ünnepnek van egy belső, spirituális dimenziója is, amelyben az ember szíve megremegett Krisztus születése hallatán.

A vers második része a karácsonyfa motívumát hozza elő, amelyben a karácsonyi díszek és a fenyőfa ágai csillognak és világítanak. Ez a rész a mennyei üzenetre, azaz Krisztus születésére utal, és az ágak csupa drága díszei a mennyei üzenetet hirdetik. Ezzel összhangban van a Kislé Jézus képe, aki ebben a versben egy kis Jézuskaként jelenik meg, aki születik az ünnepen.

A következő részben a jó gyermekek örülnek karácsonykor, a kályha mellett gyűltek össze. Ez a rész az aranymese és áhitat motívumát hozza elő, amelyek mindnyájunkat átitatnak. Az aranymese a karácsonyi történetet jelenti, amely tele van misztikummal és szentséggel. Az áhitat pedig a vallási odaadást és tiszteletet jelenti az ünnep iránt.

A vers utolsó része a pásztorjátszók bejövetelével kezdődik, akik énekelve köszöntenek a családra. Ez a rész a karácsonyi énekek és énekelt imák motívumára utal, amelyek gyönyörűek és lélekemelőek. A vers utolsó soraiban megjelenik a tiszta öröm tüze, amely átégeti az emberek szemét, és a harangok szólása, ami az éjféli üzenetet jelenti. Itt a vers újra megemlíti, hogy Kis Jézus született, és ezzel zárja le az üzenetét.

A bibliai kontextusban a vers tükrözi a karácsonyi ünnep jelentőségét, és az üzenetét, miszerint Krisztus megszületett és vele a remény és üdvösség is elérhetővé vált az emberiség számára.

A patrisztika szempontjából a vers a karácsonyi üzenetet megjelenítő hagyományokat és szimbólumokat hozza elő, amelyek fontosak az ünnep megélésében és a hívők vallási életében.

A skolasztika szempontjából a versben megjelenik a hit és misztika egybekapcsolódása, valamint az üzenet átadása egy egyszerű és könnyen megérthető formában.

Ezen kívül a versben megjelenik a vallási szakrális tér érzékelése és a vallási gyakorlatok, mint az éneklés és imádkozás fontossága.

Összességében a vers teológiai szempontból egy karácsonyi élményt és megtapasztalást tár elénk, amelyben a külső ünnepi tradíciók és szépségek mélyebb vallási jelentéssel és üzenettel is rendelkeznek.