Mottó: Csilingiling, dalolni kell!
Sík Sándor
A bíboros nap felkel,
kiváncsin széttekint;
óráját tudja biztos
és lepihen megint.
A hold suhogva sétál
A fellegek között,
sarlója megsoványul,
míg árnyba öltözött.
A bokor kivirágzik,
gyarapszik egyre fel;
a madár fészket épít,
repül és énekel.
Csillagsugárba olvad
a halvány, esti pír,
az eső lefelé hull -
a költő verset ír.
1924. augusztus 13.