Kiszivattyúzták az üvegburát,
a lelkemet.
Nincs benne hang, csak meredtszemű ősz.
Csend és homály.
A hullt levelek ágya mély, puha,
selymes halom,
de nem zörög turkáló láb nyomán,
nem is zizeg.
A varjú se csárog a jegenyén,
csak tátogat.
Halálos-némán teljesedik el
a rendelés:
Aki elfáradt, nincs kinek köszönjön,
aludni megy.
Az álmos űrben úgy úszik-lebeg
sok furcsa vers,
mint az ökörnyál udvarunkon, otthon,
ősz elején.
Elemzések
A vers teológiai szempontból általánosabb témákat érint, mint a halál, az idő múlása és az emberi élet véges volta. A vers első sorában a "lelkemet" szimbolizálja az üvegbura, amely egyfajta tartályként funkcionál a lélek számára. Ezzel a képpel az emberi lélek földi létét és körülményeit jelöli.
A vers továbbá az "ősz" metaforájával a múlás és a halál jeleinek megjelenítésére utal, ami teológiai értelemben a teremtési rendnek is része. Az ősz az életkor későbbi szakaszát, az idő múlását mutatja be, és a "meredtszemű ősz" képe az idősödés és a halál elkerülhetetlenségét jelképezi.
A vers negatív hangulata és a természet objektív megfigyelése a skolasztika és a patrisztika teológiai nézőpontjának közelébe kerül. A skolasztika a racionalitásra és a filozófiai elemzésre összpontosított, ezért a vers racionális megfigyelésein keresztül bemutatható a teremtett világot érintő kérdések, mint például az emberi lélek, a halál és az idő jelensége.
Emellett a versben megjelenő természetközeli képek és a csendes, visszafogott hangulat a bibliatudomány és a patrisztika teológiai irányzatára utalhat. A bibliatudomány a Biblia szövegének és tanításának elemzésével foglalkozik, és a versben megjelenő halál és idő témái összefüggésbe hozhatók az emberi teremtés és az idő előrehaladása bibliai tanításaival.
Végül, a vers reflektál az emberi halandóságra és a múlásra, amelyek mindhárom teológiai nézőpontban központi kérdések. A teológiai szempontokon kívül a vers alkalmas arra is, hogy azonosítsuk és értelmezzük az emberi lét és az idő múlásának általánosabb témáit, és hogy megfontoljuk ezeknek az életünkben és az egyetemes rendben betöltött szerepét.
A vers első sorában szereplő "kiszivattyúzták az üvegburát" kifejezés kapcsolatba hozható a modern tudomány által végzett kutatásokkal és technikai fejlesztésekkel, például a csővezetékekkel és kémiai folyamatokkal, amelyek segítségével anyagokat távolítanak el egy adott rendszerből.
A "meredtszemű ősz" leírásánál figyelembe vehetjük a neurológia és az agykutatás területét, amelyek megérthetik a látásunkat és a színeket befolyásoló folyamatokat.
A "hullt levelek ágya mély, puha, selymes halom" rész a biológiához kapcsolódhat, amikor a falevelek lehullanak és a talajon puha réteget képeznek, ami táplálékot és menedéket nyújthat az élőlényeknek.
A "zörög turkáló láb nyomán" kifejezés a hang fizikai tulajdonságait és a rezgések tanulmányozását vonhatja be a versbe. Ugyanez a feltételezés alkalmazható a "zizeg" és a "csárog" kifejezésekre is.
A "rendelés" szó használata lehetőséget ad az emberi rend és államszervezetek kutatására és tanulmányozására. Azt is figyelembe vehetjük, hogy a rendben tartásnak pszichológiai és szociológiai aspektusai is lehetnek.
A "álmos űrben" felhasználható az űrkutatás és az asztronómia kutatásaiban, amikor az űr és az űrutazás izgalma és felfedezése leírható. Ugyanígy a "sok furcsa vers" kifejezés az élőlényekről és a természetben található rejtélyekről való kutatásra utalhat.
Összességében a vers számos olyan elemet és képet alkalmaz, amelyek a mai természettudományos kutatásokhoz és felfedezésekhez kapcsolódhatnak, például az anyagmozgatás és -eltávolítás, a neurológia, az agykutatás, a biológia, a hangtan, a fizika, a pszichológia, a szociológia és az asztronómia területein.
A vers Dsida Jenő Meredtszemű ősz címmel a következő összefüggésekre utalhat irodalomtudományi szempontból:
1. Témaválasztás: A versben bemutatott ősz a költő hangulatát és érzéseit tükrözi. Az ősz az idő múlását, a hanyatlást, az elmúlást szimbolizálja. Ez egy gyakran előforduló témakör mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban, hiszen az emberiség sok kultúrájában és művészeti alkotásában szerepel az ősz mint allegória.
2. Szimbolizmus: Az üvegbura és a lelkek kiszivattyúzása szimbolikus képet fest az emberi lélek bezártságáról, s az ezzel járó ürességről és némaságról. Ez a szimbolikus kép a magyar irodalomban is megtalálható több alkotásban, például Babits Mihály és József Attila verseiben, de nemzetközi szinten is gyakori motívum, amelyet számos költő használt már műveiben.
3. Hangulatkifejezés: A versben átható csend és homály jelenik meg, ami általános hangulatot teremt az elmúlást és a magányt ábrázolva. Ez a hangulatkifejezés jellemző lehet a modernista irodalomra, ahol a költők a formai kísérletek során a hangulatot és a pszichológiát helyezték előtérbe.
4. Akusztikus elemek: A versben többször is megjelennek hangutánzó szavak, mint pl. "zörög", "zizeg", "csárog", "tátogat". Ezek a hangulatot fokozzák és a versek zeneisége miatt a hangképek hangos olvasásra, felolvasásra is alkalmasak. Ez a vers azonban inkább tartalmi, mondanivalóbeli elemekre koncentrál, mintsem formai kísérletekre.
5. Nyelvi megformálás: A versben megtalálhatóak szépészeti eszközök, mint a rím, a metaforák és az alliterációk. Ezek a nyelvi megformálási eszközök a magyar irodalomban is gyakoriak, de az eltérő nyelvi és kulturális hagyományok miatt más nyelvek irodalmában is megtalálhatók.
6. Az egyén és a világ viszonya: A versben bemutatott ősz motívuma az ember és a természet viszonyát jeleníti meg. Az emberi lét, a múlás és az elmúlás a magyar és a nemzetközi irodalomban is gyakori témakör, hiszen az ember és a természet viszonya minden kultúrában jelen van. Ezek az alkotások a létfilozófia és az emberi tapasztalat mélyebb értelmezésére törekednek.