Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak...
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.
Stílusok
Nem volt sorban állás. Hat óra késés,
morajló homályban üldögéltem,
a kocsárdi váróteremben ütött hajnal,
Nagycsütörtök húsvét előtt.
Törött test és nehéz lélek,
mint sötétben titkos útra kelő,
a csillagok szava hatalmas földön,
a sors elől menekülve, de a sors ellen,
finoman idegi reakcióval érezve távolról,
az ellenségek lopakodó jelenlétét.
Az ablak alatt zörögtek a mozdonyok,
a sűrű füst, mint egy óriási denevér szárnya,
megint arcomra csapódott. Halvány
borzongással fogott el, mély,
állatias félelem az érzéseimben.
Körbenéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nedves éjszaka volt és hideg sötétség,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak...
Hajan
Nem járult megfáradt jövő intő jel,
Jeget szakít a vágytól szívek folytatag szöveg.
Egy óra csúszás felhőtlen sötétben,
Nagy Csütörtökön, lengett bús előttem.
Testem sérült, nehéz lett a lelkem,
Ahogyan sötétben léptem utamon,
Titkos útnak indultam a végzet szavaival,
S előlem menekülve a sors sodrásával.
Finom idegeim ébredeztek távolról,
Lopódzó ellenségeket vélek mögöttünk.
Az ablak mögött mozdonyok dübörögtek,
A denevérszárny sűrű füstöt köpött elém.
Elkapott egy tompa, állati rettenet,
Nyirkos éj hidege járt rám, kegyetlen.
Péter aludt, János aludt, Jakab is aludt,
Máté is mély álomba merült, üdítően.
Kövér könnyeim csöppenek homlokomra,
Gyűrött arcomon csurogtak a könnyek tova.
Nem jött a csatlakozás. Késéssel hexa órát,
Fullatok sötétjében helyben maradtam,
Kocsárdi váróteremben, Nagycsütörtökön,
Hat órát gubbasztva, küszködve a súlyos testtel,
Mint egy titkos útra tévedett az éjszakában,
Föld bevésettjén, csillagok égi szavára,
Éppen a sors elől menekülve, mégis vele szembefordulva,
Finom ingerrel érezve messziről
Az ellenség lopózó nyomait.
Az ablakon kívül fürgén zúgtak a mozdonyok,
A sűrű füst, mint óriási denevérszárny,
Arcomba csapódott. Merev horror töltött el,
Mélyen emberen túli, állati rémület.
Körülnéztem: szívesen cseréltem volna pár szót
Jó, meghitt emberekkel,
De nyirkos éjszaka volt és jeges sötétség volt körülöttünk,
Péter aludt, János aludt, Jakab aludt,
Máté is aludt, és mind aludtak...
Dagályos cseppek indultak homlokomról,
Végigfolyták gyűrött arcomat.
Elemzések
A vers természettudományos szempontból nem hozható összefüggésbe a mai legfrissebb felfedezésekkel, mivel inkább egy személyes élményt és hangulatot tükröz. Azonban a természettudomány általános témáit érinti, mint például az időjárás, a fizikai érzékek, és az emberi test.
A versben megjelenik az időjárás is, amely a mai napban is tanulmányozott terület a meteorológia révén. A sűrű füst és a roppant denevérszárny képeivel utal az emberi tevékenységgel kapcsolatos légköri hatásokra, például a légszennyezésre és a klímaváltozásra.
A testi érzékek fontossága is megjelenik a versben. Az első sorokban a jelekkel és a sötéttel kapcsolatos érzékszervek, mint a hallás és a látás, fontos szerepet játszanak. A "Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem" rész szintén a fizikai érzékekhez köthető, mint például a félelem által kiváltott testi reakciók.
Emellett a vers hangsúlyozza az emberi lélek állapotát, amely mentális és emocionális aspektusa a tudománynak. A lelki nehézségek és a küzdelem az élet kihívásaival is kapcsolatosak, ami a pszichológia és a neurológia területére utalhat.
Összességében tehát a vers legtöbb eleme inkább az emberi tapasztalatokra és emocionális reakciókra fókuszál, mintsem a természettudományos felfedezésekre.
A vers irodalomtudományi szempontból a következő összefüggésekre hívhatja fel a figyelmet, mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:
1. Tematikai összefüggések:
- Az éjszakai várakozás, magány és bezártság témája visszaköszön a modernista irodalomban is, például T.S. Eliot "Az üres tér" című művében.
- A test és lélek sérültsége, az emberi sors és végzet kérdése olyan lírai művekben is megjelenik, mint például Baudelaire "Virágok Maladive" című költeménye.
2. Stilisztikai összefüggések:
- A versben megjelenő metaforák és szimbólumok (pl. a fullatag sötét, a roppant denevérszárny) a szürrealizmus és az avantgárd művészeti irányzatokra utalhatnak, amelyek a 20. században terjedtek el nemzetközi szinten is.
- A rövid, tömör sorok és a megszakított, nyers hangvétel a modernizmusra jellemző költészeti stílusokra utalhat.
3. Nyelvi összefüggések:
- A versben megjelenő költői képek, hasonlatok és szóképek a szimbolizmus és a modern költészet jellemző nyelvi eszközeit használhatják, amelyek a francia és az angol költészetben is előfordultak.
4. Műfaji összefüggések:
- A vers témája és stílusa alapján a költő könnyen kapcsolódhat a modern líra és a költészeti avantgárd irányzatokhoz, amelyek nemzetközileg is megfigyelhetőek a 20. század irodalmában.
Összességében, Dsida Jenő "Nagycsütörtök" című verse irodalomtudományi szempontból kapcsolatba hozható a magyar és a nemzetközi szépirodalomban megfigyelhető tematikai, stilisztikai, nyelvi és műfaji összefüggésekkel.
Dsida Jenő Nagycsütörtök című versében teológiai szempontból számos érdekes összefüggést találhatunk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira vonatkozóan.
A versben megjelenik a sötétség és a késés motívuma, amelynek teológiai értelmezése az emberi bűnt és az idő elhaladását is jelképezheti. A hat óra késést jelezve a vers szereplője váróteremben üldögél, ami a reménytelenséget és a kilátástalanságot képviselheti. Ez a helyzet hasonlóvá válik Jézus Jézus kereszthalálához, amikor ő is a reménytelenség állapotában volt a Kálvarián.
A versben található testi sérülés és nehézség, valamint a titkos útnak indulás, a végzetes földön való járás motívumai a keresztény vallási tapasztalásokra és a szenvedésre utalhatnak, amelyek fontos szerepet játszanak a Bibliában. A sors elől való menekülés és a szembe szállás a sorsával szintén megjelenítheti Jézus szenvedéseit és a szabad akaratot vagy az emberi teremtett világ elleni lázadást.
A patrisztika nézőpontjából vizsgálva a versben megjelenő bibliai idézetek, mint például a csillagok szavának meghallása, a Jézushoz való hasonlóságra való utalások és az apostolok alvása mind a Biblia fontos szereplőihez kapcsolódnak. A patrisztikák rámutatnak arra, hogy ezek a motívumok a keresztény vallási tapasztalásokat és az emberi kapcsolatot Istenhez jelképezik.
A skolasztika szemlélet pedig a mélyebb filozófiai elemzést fókuszba helyezi. A versben megjelenő sötétség, a félelem és a szavakkal való kommunikáció hiánya szimbolikusan utalhat az emberi értelem korlátaira és a világ megértésének nehézségeire. Ez a megközelítés arra figyelmeztet, hogy az emberi értelmünk véges és korlátozott, és érzékeléseink nem mindig adnak teljes képet a valóságról.
Ezen kívül a verseknek még számos más teológiai aspektusa is lehet, például a halál, a kiengesztelődés vagy a megváltás. Ezek a témák pedig további kapcsolódási pontokat kínálnak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika teológiai nézőpontjaira vonatkozóan.