- Tessitori Nóra asszonynak -

Halljátok ím, hogy mi nem történt mára!
Este még hűvös, friss harmattól verten
csillogott minden a csillagsugárban -
Éjjel gyilkosság történt lent a kertben.

Gyilkosság, s ami nagyobb, öngyilkosság.
Mikor éjszaka kisértetek járnak,
önakaratból, fegyver nélkül, szépen
jött halála az öreg szilvafának.

Ága nehéz volt: önmaga termette
gyümölcstől roskadt - mindmegannyi érett -
Leszakadt, letört, s belehalt szegény
és körülötte minden csupa vér lett.

Tompa dörgéssel hördült fel az ég, -
kormos, nagy felhők nagy-komoran úsztak
és elsírta egy csöndes éjji zápor
rekviemét a termő géniusznak.

...Reám gondoló én testvéreim,
történt-e ilyen már felétek, távol? -
Én csak sírtam és imádkoztam reggel,
s verset írtam az üreg szilvafáról.

Nagybánya, 1925. aug. 9-én

Elemzések

A vers teológiai szempontból inkább a halál, a kétségbeesés és az emberi szenvedés témájára fókuszál, mintsem a vallásos tanításokra vagy teológiai nézetekre. Az alábbiakban azonban kifejtem a vers néhány aspektusát a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is tekintettel.

Bibliatudomány: A versben megjelenő öngyilkosság kérdése a bibliatudomány szempontjából érdekes. A bibliai tanítások szerint az öngyilkosság bűnnek számít, mivel az emberi élet Isten ajándéka és csak Istennek van joga az élet felette. Az öngyilkosság elkövetése nem csak az önmagától megtagadást jelenti, hanem kegyetlenséget is a teremtővel szemben. A versben megjelenő kétségbeesés és a halál közelsége azonban nem feltétlenül egyeztethető össze a bibliai tanításokkal, amelyek az élet értékét hangsúlyozzák.

Patrisztika: A patrisztika időszakban a keresztény gondolkodók a vallásos irodalmat és a teológiai kérdéseket vizsgálták. A versben megjelenő öngyilkosság és a kétségbeesett érzések problémák, amelyekre a patrisztikus teológusok gyakran válaszokat kerestek a keresztény tanítások és a filozófia segítségével. Például Szent Ágoston a kétségbeesett emberi lélekkel foglalkozott a Confessions című művében. A versben is megjelenő kétségbeesés és szenvedés tehát fontos kérdések voltak a patrisztikus teológusok számára.

Skolasztika: A skolasztika a középkori teológiai és filozófiai irányzat volt, amely a racionális érvelés és az értelem alkalmazásán alapul. A versben megjelenő kérdések, mint az öngyilkosság és a szenvedés, a skolasztikus gondolkodók számára érdekfeszítő problémákat jelentettek. A skolasztika arra törekedett, hogy az értelem és a logika segítségével megértsék és megválaszolják ezeket a kérdéseket. Ezeknek a gondolkodóknak fontos volt az emberi szabad akarat és a testi halhatatlanság koncepciója, amelyekhez a versben is kapcsolódó problémákat vizsgálták.

Az öngyilkosság és a szenvedés témája tehát számos teológiai irányzatban és tanításban felmerül. A vers ezen témákat kifejezős módon dolgozza fel, még ha a teológiai aspektusok nem is vannak közvetlenül jelen benne.

Dsida Jenő "Öngyilkosság" című verse irodalomtudományi szempontból sokféle összefüggést hordoz mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az elsődleges összefüggés a magyar irodalommal az, hogy a vers szerzője magyar költő, Dsida Jenő. Dsida Jenő irodalmi művei jelentős helyet foglalnak el a 20. századi magyar lírában, és számos jelentős verse ismert tőle.

Ezen kívül azonban a vers több összefüggést is hordoz a nemzetközi szépirodalmi hagyományokkal. Az öngyilkosság témája nagyon gyakran megjelenik a világirodalomban, és számos híres műben feldolgozásra került. Ez a témaválasztás kapcsolatba hozható például Fjodor Dosztojevszkij "Bűn és bűnhődés" című regényével, melynek főhőse is öngyilkosságot tervez.

A természet és az évszakok motívuma is általánosan használt elem a világirodalomban. A versekben és regényekben gyakran jelenik meg a természet leírása és az éghajlat változásainak bemutatása. A "Öngyilkosság" versben is a jellemző elemek közé tartozik, hogy a történet egy kertben játszódik, és a természeti képekkel történő megfestésével ábrázolja az eseményeket.

A versben megjelenő költői képek, szimbólumok és hangulati ábrázolások komplexitása és gazdagsága a szimbolizmus művészi irányzatához köthető. A szimbolizmus a francia irodalomban és művészetben elterjedt irányzat volt a 19. század végétől a 20. század elejéig. A vers hangulatától és jelentésétől függően a szilvafa lehet a sebzett szerelem szimbóluma vagy az öngyilkosság képét hordozza.

A "Öngyilkosság" című vers drámai hangvételű és a halálhoz, öngyilkossághoz kapcsolódik, amely egyáltalán nem szokatlan a világirodalomban. Számos híres műben, például William Shakespeare "Romeo és Júlia" darabjában is megtalálhatók ezen témák.

Az időhelyi kontextusra való utalás, hogy a vers Nagybányán íródott, ahol Dsida Jenő hosszabb ideig élt és alkotott, hozzájárul a helyi irodalmi hagyományokhoz, hiszen Nagybánya a 20. század elején az erdélyi magyar irodalom egyik központja volt.

Összességében Dsida Jenő "Öngyilkosság" című verse számos kapcsolódási pontot mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi hagyományokkal. A verse a magyar irodalom kimeríthetetlen része, ugyanakkor a világirodalmi kontextusban is számos párhuzamot vonhatunk más híres művekkel és művészeti irányzatokkal.

A vers első sorában a friss harmat és a csillagsugár említése a természeti jelenségek felhasználását mutatja. Ezek természetből származó elemek, amelyekkel a természettudomány foglalkozik.

Az "este még hűvös" kifejezés arra utal, hogy az időjárás változhat, és a hőmérséklet csökkenése az éjszakával jellemző természeti folyamat. A "gyilkosság történt lent a kertben" említése érdekes, mert kitűnik a vers többi részéből. A gyilkosság és az öngyilkosság természetfeletti, misztikus jelenségeket idézhet elő, amelyek emberi történések, de nem a természeti világhoz tartoznak.

A "kisértetek járnak" kifejezés azt sugallja, hogy a verseben szereplő események paranormális jellegűek lehetnek. Ez kapcsolódik a termeszettudomány aktuális kutatási területeihez, mint például az asztronómia, ahol a kozmikus jelenségek vizsgálatával foglalkoznak.

Az "önakaratból, fegyver nélkül, szépen" sor utalhat az emberi elme és viselkedés rejtélyeire. A modern pszichológia és neurológia kutatásai rámutathatnak arra, hogy miért választ bárki is az öngyilkosságra, és miért lehet valaki mentálisan instabil. Ezek a területek szorosan kapcsolódnak a természettudományhoz, és az elmét és az agyat kutatják.

Az "öreg szilvafának" élettelen objektum, egy fa, amelyet a versben megölt az öngyilkos. Ez a tárgyi elem elengedhetetlen a természettudományhoz, mivel a biológia és az ökológia szakterületei a növények és az élőlények közötti kapcsolatokat tanulmányozzák.

A "vér" szó a versben előfordul, mint az öreg szilvafának a szétaprózódása utáni jelenség. Az emberi testben a vér a keringési rendszer része, a biológia szempontjából pedig a vérkeringés egyik fő területét kutatják.

Az "ég" és a "felhők" szavak a meteorológiával kapcsolatosak, amely a természete jelenségek, például az időjárás és az éghajlat vizsgálatával foglalkozik. Az "égi dörgés" a villámlással és a mennydörgéssel hozható összefüggésbe, ami további természetes eseményeket jelent.

A számítógépes technológia fejlődése lehetővé tette a művészet és a tudomány egyre szorosabb kapcsolatát. A versírás ismertebb műfajai között szerepel a természettudományos irodalom, amely a tudományos ismereteket és jelenségeket közvetíti a költészeten keresztül. Ez a vers is példa erre, mivel a természeti jelenségek és az emberi érzelmek kombinációjával kísérletez.

Mint látható, a versben számos elem található, amely a természettudományos kutatás területeivel összefüggésben áll. A modern természettudomány felfedezései és kutatási területei inspirálhatják a költőket és művészeket, hogy új megközelítéseket alkalmazzanak a verseikben.