Gyöngyházcseppekre bomlik a levegő,
részegen kacagnak az emberek.
Senki se gondol a sötét Szoborra,
álmában se látta senki még.

Napsütötte ősz; fecseg a korzó,
katonazene harsan a házak között,
cintányér csattan, pereg a dob -
Az óriás előtt senki se tiszteleg.

Szerelmes párok, gerjedt szívűek,
bizsergő ínaik unszolására
a ködfekete talpazatra kúsznak:
ott csap lihegve szájra a száj.

... De valahányszor hanyatlik a nap,
a sose sejtett, láthatatlan,
gigászi szobor hideg árnya
végigfekszik a balgák városán,

s ha fellobbantak a lámpa-lángok,
a suhogó, nagy lovas árnyék
leléptet halkan a házak közé
s minden tizedik kapura keresztet ír.

Elemzések

A vers elsősorban a városi élet és az emberek közönye, valamint az emberi kapcsolatokban rejlő szenvedélyes erő megjelenítése körül forog. A verselemzés során a következő pontokra lehet koncentrálni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban:

1. Témák és motívumok: A városi élet és annak szürke hétköznapjai általános témák irodalomban, például a modernizáció hatása, az emberek közönye vagy éppen a város és a természet kontrasztja. A városi létet jelképezheti a sötét szobor és annak árnyéka, amely a város felett terül el. A szobornak nincs kiemelkedő jelentősége vagy tiszteletben állása a városlakók szemében, ami jelzi az emberek közönyét és a modern világban való elveszettségüket.

2. Nyelvezet és stílus: A vers nyelvezete könnyed és lírai, ugyanakkor nagyon képekkel teli, ami a versalakzatából adódik. Ez a stílus az irodalmi irányzatoktól függően változhat. A versben található képek, mint a "gyöngyházcseppek", az "óriás előtt senki se tiszteleg" vagy "a ködfekete talpazatra kúsznak" az emberi érzelmeket és a városi környezetet szimbolizálhatják.

3. Szerkezet és verselés: A vers szabadvers formájú, nincs rím vagy ritmus. Az egyszerű struktúra és a rímtelenség a modern versek jellemzője lehet, ami a 20. században kialakult irodalmi irányzatokhoz kapcsolódik.

4. Konklúzió: A vers önreflexívan foglalkozik a városi élet és a modern korban lévő ember viszonyával. Kritikát fogalmaz meg az emberi kapcsolatok közönye, az érzelmek felületes volta és a városi élet általános közömbössége ellen. Ugyanakkor képes a városi környezetben rejlő szenvedélyes erőt és emberi kapcsolatokat megjeleníteni. A vers lényegét és jelentőségét a magyar és a nemzetközi szépirodalomban lévő korábbi és kortárs művekkel lehet összehasonlítani.

A versben szereplő sötét szobor teológiai szempontból többek között a keresztény vallási hagyományokban és a bibliai jelképekben gyökerezik. Ezekhez kapcsolódva értelmezhető a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontokon keresztül is.

A bibliai hagyományokban a szobor képviselheti a bálványimádást és a hitetlenek számára elcsábító erővel bírhat. Például az Ószövetségben található történetekben többször megemlítik az Isten ellen szobrokat emelő népeket, akiknek ezáltal elpártolnak az igaz Istentől. Ez a kép együtt járhat a városi hatalommal és annak elveszített lelkiséggel.

A patrisztika, vagyis az egyházi atyák nézőpontjából nézve a sötét szobor a bűn és az istenkáromlás jelképe lehet. Az atyák hangsúlyozták a megtisztulás szükségességét és az emberi elutasítást a bálványimádással és a világi vágyakkal szemben. A versben szereplő emberek közönye és a sötét szoborra való közvetlen nem tekintés, illetve annak látásának hiánya is kifejezi ezen nézőpontot.

A skolasztika, vagyis a középkori egyházi filozófia szemszögéből a sötét szobor az emberi bűnösséget és az Istenhez való visszatérés lehetőségét ábrázolhatja. A sötét szobor arányaival, a versben megjelenő gigászi lényeivel, valamint a város szimbólumaival ellentétben a láthatatlan és látható közötti kontrasztot hordozza. Egyfajta szembeállítása a városi élet káprázatával és az igazi értékek megtalálásával.

Ezen nézőpontokon kívül a versben megjelenő sötét szobor teológiai szempontból más problémákat és témákat is felvethet. Például az emberi gyarlóság, a szembenézés hiánya, a fogyasztói kultúra hatása és a városi élet iránti közöny. Ezeket a kérdéseket a vallási hagyományok és a teológiai gondolkodás mögötti értékrendekkel összekapcsolva további értelmezésekre adhat lehetőséget.

A versenek természettudományos tartalommal kapcsolatos elemek kiemelése és elemzése:

1. Gyöngyházcseppekre bomlik a levegő: Ez a kép a levegőben található apró vízcseppekről beszél, amelyek a fényt megtörve fényes fénytörési jelenségeket (gyöngyözőt) eredményeznek. A modern fizika része a fénytörés és a fény terjedési tulajdonságainak tanulmányozása.

2. Senki se gondol a sötét Szoborra: Ez utalhat a modern fizikában felfedezett sötét anyagra és sötét energiára, amelyeket nem lehet közvetlenül megfigyelni, de hatásukat észlelhetjük a galaxisok mozgásában és az univerzum tágulásában.

3. A ködfekete talpazatra kúsznak: Ez a vonatkozhat a modern ökológiához és környezettudományhoz, amelyekben a talajok és a talajlakó szervezetek fontos kutatási területek. A ködös fekete talaj további utalás lehet a talajokban található szerves anyagokra vagy szénmegkötésre.

4. A sose sejtett, láthatatlan, gigászi szobor hideg árnya: Ez a sor utalhat a tudomány által felfedezett, de korábban nem ismert vagy nem látható jelenségekre. Például az általában láthatatlan árnyékokra vagy az ősrobbanás előtti univerzum mintázatára utalhat.

5. A suhogó, nagy lovas árnyék: Ez az utalás lehet a modern fizikában kutatott árnyékokra és az árnyékokban megjelenő különböző optikai jelenségekre. A suhogó árnyék utalhat a hanghullámok vagy más mozgási jelenségek okozta zajokra.

6. Minden tizedik kapura keresztet ír: Ebben a sorban a vallás és a természettudomány találkozása látható. Az univerzum rendjének és struktúrájának felfedezése és megértése mellett ez a rész azt az emberi hagyományt is jelzi, miszerint vallási jelekkel, mint a kereszt, védelmet vagy áldást kívánunk a lakóhelyünknek vagy a környező területeknek.

Természettudományosan vizsgálva a verset megfigyelhetjük, hogy a természeti jelenségek leírása és a természettudományos felfedezések nyomokban megtalálhatóak. A vers azonban elsősorban a városi élet és az emberi viselkedés ábrázolására koncentrál, kevésbé terjed ki a legfrissebb természettudományos felfedezésekre.