Dalos kedvében volt Gábor, a költő,
Dalolva ment a szőlőskertek mellett.
A venyigén pirult, duzzadt a szőlő.
Szeptember volt. Ép szüretelni kezdtek.

Telt tőkék alján vidám, erős lányok
Guggoltak szerte. Piroslott a szájuk.
Szeptember szele felkapott egy szoknyát -
S Gábor, a költő igy beszélt hozzájuk:

»Hej, lányok, szűzek, vidámak, erősek,
Nótába illők, nótába kerültök!
Reszel a hangom, még máma nem ittam.
A venyigéről adjatok egy fürtöt!

»Igy, lányok, szűzek, szépek, jószivüek,
Fehérkarúak, mint a nyárfa béle...
Ilyen karokkal venyigét karoltok...
Pedig ölelni szeretnétek véle...

»Paraszt anyátok durván szövött inge
Horzsolja húsát puha nyakatoknak.
Hej, lányok, szűzek, palotás városban
Ilyen nyakakra habselymek tapadnak.

Esőben ázik hófehér bokátok,
Nem nézi más, csak a szőlő karója.
Hej, lányok, szűzek, gömbölyü bokáknak
Ezüst csatokkal van ott takarója...

Muzsikás élet, palotás város hív,
Várnak, suhognak az aranyok, selymek...
Hej, lányok, szűzek, bolondok, erősek
Ilyen piros szájjal oda gyertek!...«

S tovább ment Gábor... Durván szövött ingen
Hullámot vertek dagadó lány-mellek.
S palotás városról hej sokat álmodtak
Ott a telifürtös szőlőtövek mellett...

S mikorra dérben didergett a róna,
Levele hullt a venyige-soroknak -
Palotás város poros kövezetjén
Piros, szűz lányok csizmái kopogtak.


Elemzések

A vers első sorában már utalás történik arra, hogy a költő dalolva halad a szőlőskertek mellett, ami egy hagyományos motívum a magyar irodalomban. A szőlő és a szüretelés szintén gyakran előforduló témák a magyar irodalomban, amik gyakran a természeti motívumokkal és a vidéki élettel kapcsolódnak.

A versben a lányok leírása is fontos elem. A lányok fiatalak, erősek és szépek, ami a lírai költemények egyik állandó témája a magyar irodalomban. A költő beszédstílusa és a képek, amiket használ, szintén a magyar lírában gyakoriak. A venyige motívuma és a szüretelés hangulata régi, hagyományos motívumok a magyar irodalomban.

A versben található motívumok és képek nemzetközi szépirodalmi összefüggésekkel is rendelkeznek. A lírikus költő, aki egy természeti környezetben jár és dalol, olyan motívum, amely globális, a költészetben gyakran előfordul. Az erős és szép nők leírása, akiket a költő megszólít, szintén gyakori a világirodalomban.

Más nemzetközi költők munkáiban is lehet hasonló motívumokat találni, mint például a vidéki élet, a természeti környezet és a szép nők leírása. Ezen túlmenően, a versben lévő intim és lírai hangulat és a költői beszéd az egész világirodalomban is megtalálhatóak.

Összességében tehát a vers számos lehetséges összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban, különösen a lírikus költészet területén. A motívumok, képek és hangulatok révén kapcsolatot teremt más, hasonló témájú művekkel és irodalmi hagyományokkal.

A vers Gábor költőről szól, aki dalolva sétál a szőlőskertek mellett. A vers összefüggést teremt a természettel és a szőlőszürettel. Az első szakaszban láthatjuk, hogy szeptember van, és Gábor megfigyeli, ahogy a venyigén pirul és duzzad a szőlő. Ez a jelenség a természeti összefüggéseket mutatja, hogy az évszakok változásával a szőlő is érik és kész a szüretelésre.

A második szakaszban Gábor beszél a lányokkal. Megfigyeli a telt tőkék alján guggoló vidám, erős lányokat, akiknek szájuk pirosra van festve. Ebben a versszakban nincs közvetlen kapcsolat a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel.

A következő versszakban Gábor a lányoknak szól, hogy adjanak neki egy fürtöt a venyigéről. Ez természeti kapcsolódást mutat, hogy a venyigéről származó szőlőt elhozhatják és megoszthatják egymással.

A következő versszakban Gábor megjegyzi a lányoknak, hogy puha nyakukat horzsolja a paraszt anyák durván szövött inge, és hogy a városi lányoknak más tapintása, más anyag érinti a nyakukat. Ez a versszak felfedezésekre utal a textilekkel és anyagokkal kapcsolatban, valamint arra is utal, hogy a szőlőskertben eltöltött idő más anyagokkal érintkezik, mint a palotás városban.

A következő versszakban Gábor megjegyzi, hogy az esőben ázik a lányok hófehér bokája, és hogy az ezüst csatokkal vannak takarózva. Ez a versszak a természetjárás és az időjárás kapcsolatát mutatja, és arra utal, hogy a palotás városon kívül a természeti elemek befolyásolják a lányok öltözködését és védelmét.

A következő versszakban Gábor a palotás városra utal, amely csábító aranyokkal és selymekkel vár. Ebben a versszakban nincs közvetlen kapcsolat a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel.

Az utolsó versszakban Gábor továbbmegy, és természeti jelenségeket megfigyel a venyige-sorokban, valamint azt is megjegyzi, hogy a piros, szűz lányok csizmáik kopogtatását hallhatja a poros kövezeten. Ez a rész a természeti környezettel való közvetlen kapcsolatot mutatja a lányok és a szőlőskert között.

A vers teológiai szempontból több értelmezést is kaphat a következőképpen:

1. Az ember és a természet kapcsolata: A versben megjelenik a szőlőskert, a szüret és az őszi időjárás, ami a természet és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatást mutatja be. A szőlőskert a teremtett világot képviseli, amelyet az ember munkájával formál és a természet adottságainak kihasználásával teremtő módon alakít. Ez a teológiai nézőpontból azt mutatja, hogy az ember a természet gondozója és együttműködője az Isten által teremtett világgal.

2. Az emberi test és az erkölcstan viszonya: A versben megjelenik a lányok testi vonzereje, a szépség és az erotika kérdése. A költő figyelmezteti a lányokat az erkölcsi normák betartására, amikor beszél az anya durva ingéről és a "palotás" városban tapasztalt csábításokról. Ez a teológiai értelmezés arról szól, hogy az emberi test szépsége és vonzereje ajándék Istentől, de az erkölcsi normák betartása és a tisztaság megtartása fontos a spirituális növekedésben és az Istenhez való közeledésben.

3. A világi és szellemi értékek dilemmája: A versben megjelenik a költő vágya a városi, "palotás" életfelé hagyományozott, gazdag, anyagi értékek iránt, ugyanakkor vonzódik a vidéki, természethez kötődő, egyszerű életmódhoz is. Ez a dilemmája a költőnek a változó világi és szellemi értékek között. Ez a teológiai értelmezés azt sugallja, hogy a világi javak és értékek nem elegendőek a boldogsághoz és az élet szükségleteinek kielégítéséhez. Az igazi boldogság és érték a szellemi gazdagságban, a hitben és a lelki töltekezésben található.

A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai a vers értelmezésében a következőképpen kapcsolódnak:

- A bibliatudományban a természet és az ember kapcsolata sokszor megjelenik, mint az Isten teremtő és gondozó műve. Például az Ószövetségben a szőlő és a szőlőskert a föld természetes ajándékát jelképezik, amelyet az ember feldolgoz és gyümölcsöket terem belőle. A patrisztikában és a skolasztikában is hasonlóan gondolkodtak a természetről és az emberi tevékenységről.

- A bibliatudományban, patrisztikában és skolasztikában pedig hangsúlyozódik az erkölcsi normák betartása és az Istenhez való közeledés fontossága. Az erkölcsi normák megtartása, a cselekedetek tisztasága és az erények kifejlődése az ember szellemi növekedéséhez vezet. Ez a költő figyelmeztetése a lányoknak nagyon hasonlít ezekre a teológiai nézőpontokra.

- A skolasztikus teológia fókuszában az értelem és a hit harmonikus kapcsolatának kérdése áll. Az értelem felhasználása az igazság megismerésére, a logikus gondolkodás és a racionalitás fontosak a teológiai és vallási kérdések megértése és értelmezése szempontjából. Ebben a versben ez nem annyira hangsúlyos, de általánosságban kompatibilis lehet a skolasztikus teológiai nézőponttal az értelem és hit kapcsolatát illetően.

Ezenkívül más esztétikai, szociális és pszichológiai nézőpontok is lehetnek a vers értelmezéséhez, amelyek nem specifikusan teológiai jellegűek, de további kontextust és színt adhatnak a vers megértéséhez.