Gyóni Géza

A vers Gábor költőről szól, aki dalolva sétál a szőlőskertek mellett. A vers összefüggést teremt a természettel és a szőlőszürettel. Az első szakaszban láthatjuk, hogy szeptember van, és Gábor megfigyeli, ahogy a venyigén pirul és duzzad a szőlő. Ez a jelenség a természeti összefüggéseket mutatja, hogy az évszakok változásával a szőlő is érik és kész a szüretelésre.

A második szakaszban Gábor beszél a lányokkal. Megfigyeli a telt tőkék alján guggoló vidám, erős lányokat, akiknek szájuk pirosra van festve. Ebben a versszakban nincs közvetlen kapcsolat a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel.

A következő versszakban Gábor a lányoknak szól, hogy adjanak neki egy fürtöt a venyigéről. Ez természeti kapcsolódást mutat, hogy a venyigéről származó szőlőt elhozhatják és megoszthatják egymással.

A következő versszakban Gábor megjegyzi a lányoknak, hogy puha nyakukat horzsolja a paraszt anyák durván szövött inge, és hogy a városi lányoknak más tapintása, más anyag érinti a nyakukat. Ez a versszak felfedezésekre utal a textilekkel és anyagokkal kapcsolatban, valamint arra is utal, hogy a szőlőskertben eltöltött idő más anyagokkal érintkezik, mint a palotás városban.

A következő versszakban Gábor megjegyzi, hogy az esőben ázik a lányok hófehér bokája, és hogy az ezüst csatokkal vannak takarózva. Ez a versszak a természetjárás és az időjárás kapcsolatát mutatja, és arra utal, hogy a palotás városon kívül a természeti elemek befolyásolják a lányok öltözködését és védelmét.

A következő versszakban Gábor a palotás városra utal, amely csábító aranyokkal és selymekkel vár. Ebben a versszakban nincs közvetlen kapcsolat a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel.

Az utolsó versszakban Gábor továbbmegy, és természeti jelenségeket megfigyel a venyige-sorokban, valamint azt is megjegyzi, hogy a piros, szűz lányok csizmáik kopogtatását hallhatja a poros kövezeten. Ez a rész a természeti környezettel való közvetlen kapcsolatot mutatja a lányok és a szőlőskert között.

A vers teológiai szempontból több értelmezést is kaphat a következőképpen:

1. Az ember és a természet kapcsolata: A versben megjelenik a szőlőskert, a szüret és az őszi időjárás, ami a természet és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatást mutatja be. A szőlőskert a teremtett világot képviseli, amelyet az ember munkájával formál és a természet adottságainak kihasználásával teremtő módon alakít. Ez a teológiai nézőpontból azt mutatja, hogy az ember a természet gondozója és együttműködője az Isten által teremtett világgal.

2. Az emberi test és az erkölcstan viszonya: A versben megjelenik a lányok testi vonzereje, a szépség és az erotika kérdése. A költő figyelmezteti a lányokat az erkölcsi normák betartására, amikor beszél az anya durva ingéről és a "palotás" városban tapasztalt csábításokról. Ez a teológiai értelmezés arról szól, hogy az emberi test szépsége és vonzereje ajándék Istentől, de az erkölcsi normák betartása és a tisztaság megtartása fontos a spirituális növekedésben és az Istenhez való közeledésben.

3. A világi és szellemi értékek dilemmája: A versben megjelenik a költő vágya a városi, "palotás" életfelé hagyományozott, gazdag, anyagi értékek iránt, ugyanakkor vonzódik a vidéki, természethez kötődő, egyszerű életmódhoz is. Ez a dilemmája a költőnek a változó világi és szellemi értékek között. Ez a teológiai értelmezés azt sugallja, hogy a világi javak és értékek nem elegendőek a boldogsághoz és az élet szükségleteinek kielégítéséhez. Az igazi boldogság és érték a szellemi gazdagságban, a hitben és a lelki töltekezésben található.

A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai a vers értelmezésében a következőképpen kapcsolódnak:

- A bibliatudományban a természet és az ember kapcsolata sokszor megjelenik, mint az Isten teremtő és gondozó műve. Például az Ószövetségben a szőlő és a szőlőskert a föld természetes ajándékát jelképezik, amelyet az ember feldolgoz és gyümölcsöket terem belőle. A patrisztikában és a skolasztikában is hasonlóan gondolkodtak a természetről és az emberi tevékenységről.

- A bibliatudományban, patrisztikában és skolasztikában pedig hangsúlyozódik az erkölcsi normák betartása és az Istenhez való közeledés fontossága. Az erkölcsi normák megtartása, a cselekedetek tisztasága és az erények kifejlődése az ember szellemi növekedéséhez vezet. Ez a költő figyelmeztetése a lányoknak nagyon hasonlít ezekre a teológiai nézőpontokra.

- A skolasztikus teológia fókuszában az értelem és a hit harmonikus kapcsolatának kérdése áll. Az értelem felhasználása az igazság megismerésére, a logikus gondolkodás és a racionalitás fontosak a teológiai és vallási kérdések megértése és értelmezése szempontjából. Ebben a versben ez nem annyira hangsúlyos, de általánosságban kompatibilis lehet a skolasztikus teológiai nézőponttal az értelem és hit kapcsolatát illetően.

Ezenkívül más esztétikai, szociális és pszichológiai nézőpontok is lehetnek a vers értelmezéséhez, amelyek nem specifikusan teológiai jellegűek, de további kontextust és színt adhatnak a vers megértéséhez.