A szívem hoztam el. Csinálj vele
Amit akarsz. Én nem tudok mást tenni
És nem fáj nekem semmi, semmi, semmi,
Csak a karom, mert nem öleltelek.

Oly fényes az még, mint uj lakkcipő
És lábod biggyedt vonalára szabták,
De ruganyos, mint fürge gummi-lapdák
És mint a spongya, mely tengerbe' nő.

Két fájó karral nyujtom mostan néked
És fáradt barna szóval arra kérlek:
Ha eltiporsz is füvet, harmatost,

Ha elkopott a lakktopánka egyszer
S ki megfoltozza, nem terem oly mester,
Az uccasárba akkor se taposd.

1921

Elemzések

A József Attila "Az én ajándékom" című versét természettudományos szempontból vizsgálva számos összefüggést találhatunk a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A vers első sorában a költő a szívét említi ajándékként, ami már önmagában is érdekes a szív és a szívvizsgálatok technológiájának fejlődése tükrében. A modern orvostudomány megtanított minket arra, hogy a szív egy erőteljes és bonyolult szerv, amely számos funkciót lát el. Az elektrokardiogram (EKG) és az ultrahang segítségével ma már részletes képet kaphatunk a szívről és a szívritmusról.

A következő sorokban a költő utal egy igazán modern tárgy, a lakkcipő, fényességére és rugalmasságára, amely egyre fontosabb tényezővé válik az anyagtudomány és a textilipar területén. Az új technológiák segítségével ma már kifejleszthetők olyan cipők, amelyek ellenállnak a különböző hatásoknak, mint például a kopás, és egyidejűleg kényelmesek is.

A következő versszakban a költő megemlíti a gummi-lapdákat és a spongyát, amelyek mind a modern anyagtudománynak lett köszönhetően létező anyagok. A gummi flexibilis és rugalmas, ideális anyag sporteszközök és cipőtalpak gyártásához. A spongya pedig egy könnyű anyag, amelyet az építőiparban és az autóiparban is használnak, például ülések párnázására vagy hangszigetelésre.

A következő versszakban a költő a két fájó karjáról és a fáradt barna szavairól beszél. Ebben az összefüggésben az emberi test anatómiai aspektusaival találkozunk. A fájó karok a testmozgás és a kézmozdulatok következtében jelentkező fájdalmat jelzik, míg a barna szó a költő nyelvére utalhat, amely a hangok és a kommunikáció közvetítésében fontos szerepet játszik.

Végezetül, a vers utolsó versszakában a költő egy lakktopánka hivatkozásával utalhat egy olyan tárgyra, amelyet a modern technológia nélkül nehéz lenne javítani. Az utca sarokban élő mester (vagyis egy szakértő) megjelenése további kapcsolatot teremt a mai világ technológiai fejlesztéseivel, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a legjobb szakemberektől megkapjuk a szükséges segítséget és javításokat.

Összességében a József Attila "Az én ajándékom" című versét számos olyan elemmel találkozhattunk, amelyek kapcsolatban vannak a mai természettudományos felfedezésekkel. A vers a természettudomány és a modern technológia által felhasznált anyagokkal és technikákkal való kapcsolatot mutatja be, amelyek ma már részei mindennapi életünknek.

A verset teológiai szempontból is értelmezve, különös figyelmet kell fordítani a szív és az ajándék fogalmára, valamint azok jelentőségére a bibliai és teológiai hagyományban.

Bibliatudományi nézőpontból is érdekes megközelíteni a verset. A szív az Ószövetségben és az Újszövetségben is fontos szerepet játszik. Az Ószövetségben a szív a belső ember központja, az érzelmek, a gondolkodás és a cselekedetek helye. Az Újszövetségben pedig a szív főként a hit és a szeretet szimbóluma. A versben a szív az ajándék, amit a költő hoz, lehetőséget adva a másik személynek, hogy azt tegye vele, amit csak akar. Ez megjelenítheti az egyének és Isten közötti kapcsolatot, ahol az ember Istennek adja át a szívét és teljes mértékben a kezébe teszi.

A patrisztikus teológia is fontos szempont lehet a vers értelmezésében. A patrisztikus írók, mint például Szent Ágoston, nagy hangsúlyt fektettek a szív mélységébe történő merülésre, ahol az ember találkozhat Istennel. Ez a mélységi jelenlét, ahol az ember és Isten egymásra talál, megtestesülhet a versben, ahol a szív mint ajándék átadásra kerül.

A skolasztika teológia is releváns lehet a vers értelmezésében. A skolasztikus teológia a racionális gondolkodást és a dialektikus érvelést helyezte előtérbe. A versben megjelenő ellentmondások, például a fájdalomtól mentes szív és a fáradt kar, egy skolasztikus gondolkodásmódban inspirálóak lehetnek. Az ellentmondások és az ironikus megfogalmazások lehetővé teszik a dialektikus érvelést és a teológiai témák körül való elmélkedést.

A versben megjelenő tematikák és motívumok teológiai kontextusban is fontosak lehetnek. Például a rugalmas és spongya jellemzés a szív számára képes lehet metaforaként működni a kegyelem és a szeretet kérdéskörében. A szív képének a megformálása és az ajándék jelentése elemezhető a teológiai kontextusban, ahol a szív és az ajándék összekapcsolódhatnak az ember és Isten közötti kapcsolatban.

Végül, más ötletként, a versben megjelenő ajándék lehet egy átvitt értelemben vett lélekmorzsa, amit a költő ad az olvasóba. Ez a lélekmorzsa, mint ajándék, lehetőséget biztosíthat az olvasónak arra, hogy elgondolkodjon a teológiai témákon és saját szívében megtalálja a válaszokat.

József Attila "Az én ajándékom" című versének irodalomtudományi elemzéséhez figyelembe vehetjük Az Ültetés című művét, amelyben a költő ugyanezen ajándék, a szív motívumát dolgozza fel.

A versben megjelenik a vallomásos költészetre jellemző hangnem, amelyben a lírai én személyes érzéseiről szól. A szerelem fontos témakör a magyar irodalomban, és József Attila ezúttal is a szívét adja át ajándékba. A szív motívum nagyon erős a versben, hangsúlyozva a költő érzelmi kitárulkozását és sebezhetőségét. Ennek a motívumnak a felhasználása összekapcsolható a romantikus lírával, amely az egyén szubjektív élményeiben és belső világában keresi önmagát és a nagy világ mibenlétét.

A "szív" mint ajándék hangsúlyozása azt is jelzi, hogy a költő saját érzéseit és gondolatait adja át az olvasónak. Ez az önmagát és a személyiségét közvetlenül megjeleníteni képes költészeti forma a modernista lírára jellemző.

A versben megjelenő motívumok közül kiemelendőek a cipő, a gummi-lapda, és a spongya, amelyek mindegyike érzékletesen illusztrálja a szív tulajdonságait és az érzelmek jellegét. Ezek a motívumok fordulatrai a költeménybe a szimbólumok világába helyezik, és a költői stílusban felhasznált képek ezeknek a jellegzetességeknek az erősítését szolgálják.

A vers mögött meglévő történeti kontextus is fontos lehet az elemzésben. A vers 1921-ben íródott, amikor József Attila maga is aktívan részt vett és érzékelte az első világháború hatásait. Az utolsó előtti sorban megjelenő lakktopánka és "uccasárba" kifejezések társadalomkritikus elemek lehetnek. Az írói hangvételben megjelenő személyes érzelmek egyben általános érvényűvé is válnak, így esetleg a költő szélesebb társadalmi jelenségekre is utalhat.

A vers többet mond el a költő érzéseiről, mintsem történetet mesélne. Ez a költői forma a modernista líra sajátossága, ami a 20. században elterjedt Magyarországon és nemzetközi szinten is. A modernista líra a hagyományos formáktól eltér, és az egyéni élmények, érzések, és a nyelvi kísérletezés kiemelkedő jellemzői.

Summa summarum, József Attila "Az én ajándékom" című versének irodalomtudományi elemzése során kiemelhető a romantikus, modernista és társadalomkritikus szálak jelenléte. A költeményben megjelenő motívumok és a költői stílus is összekapcsolható a magyar és a nemzetközi szépirodalom irodalmi hagyományaival és eszményeivel.