Magyar Tiborc, világ árvája, pórja,
Nézz sírva és kacagva a nagyokra,
Kik becstelen kötéssel hámba fognak,
Hogy tested, lelked add el a pokolnak!

De azután töröld le könnyedet
És kacagásod jobb időkre tedd,
Úgy állj eléjük, mint a végitélet
Bús angyala, ki e világba tévedt:

- Urak, világnak gőgös urai,
Nem gyásznak napja nékem e mai,
Emlék, remény lelkemben úgy remeg,
Mint villámos viharban az egek!

Kardom letettem, várok, dacolok,
Az Isten él és a vén föld forog,
Mene, Tekel, Fáresz: fölírva van
Bitang hódítók palotáiban.

Már reng a föld, már villámlik az ég,
Lesz itt ítélet, harag napja még
S világok romján, tűnt gazok felett
Én még hozsánnát énekelhetek!

Hozsánnát néked Istenem, te nagy,
Szabadság, aki lelkem lelke vagy
S magyarként és emberként - Üdv Neked! -
Élem tovább az örök életet!

Elemzések

A Juhász Gyula "A békekötésre" című versének természettudományos szempontból történő elemzéséhez először is érdemes megemlíteni, hogy a vers tartalmi és tematikai szempontból nem közvetlenül kapcsolódik a természettudományos felfedezésekhez vagy legfrissebb kutatásokhoz. A vers inkább egy lírai, vallomásos megfogalmazása a költő személyes érzéseinek és gondolatainak. Azonban a természettudományos ismereteket használva néhány összefüggést is találhatunk a versben.

Az első pillanatban talán a "Világ árvája, pórja" kifejezés kapcsán felmerülhet a gondolat, hogy a mai természettudományos ismeretek alapján az ember valóban csak egy kis porszem az univerzumban, összehasonlítva a kozmosz méretével és idővel, amihez viszonyítva az emberi élet csekélységet mutat.

A "Már reng a föld, már villámlik az ég" sorokban a természeti jelenségek, mint a földrengések és villámlások megemlítése utalhat a természeti erők jelentőségére, amelyek hatásaival az ember szembekerülhet.

Az "Isten él és a vén föld forog" sorokban a Naprendszerben, a Föld forgásában és az élet kialakulásában meglévő természeti folyamatokra lehet gondolni, amelyeket a legfrissebb tudományos kutatások részletesen vizsgálnak.

A vers utolsó sorában az "örök élet" megemlítése alkalmat adhat arra, hogy a modern biológiai kutatásokkal kapcsolatban említsük a halhatatlanságra törekvő technológiákat, a sejttechnológiát vagy a genetikát, amelyek hosszabb élettartamot és egészséges öregedést céloznak meg.

Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a vers nem közvetlenül kapcsolódik a természettudományhoz, és az elsősorban vallásos és személyes érzéseket közvetítő mű. Ezért a természettudományos elemzés csak néhány ponton kapcsolódik a vershez, és nem határozza meg annak alapvető jelentését.

Juhász Gyula A békekötésre című verse teológiai szempontból több értelmezési lehetőséget is kínál. A költeményben két fő szereplő van: a Magyar Tiborc, aki a magyar népet jelképezi, és a "nagyok", akik becstelen kötéssel próbálják eladni a népet a pokolnak. A versben felvetett témák és azok teológiai összefüggései alapján megvizsgálhatjuk a bibliai és a patrisztikus gondolatokat, valamint a skolasztikus elméleteket is.

A Magyar Tiborc szereplése és cselekedetei nyomán értelmezve a vers teológiai szempontból szólhat az ember isteni képmásáról és hivatásáról. Az ember Isten teremtménye és az emberi méltóság az Istentől származik. A versekben megjelenő becstelen kötés, amely szembemegy az emberi méltóság és szabadság elvárt értékeivel, jelképezi az ember leigázását, ahol a "nagyok" próbálják uralmuk alá vonni és manipulálni a népet.

A bibliai és patrisztikus szempontok szerint az emberi szabadság, méltóság és az Istennel való közösség kapcsolata fontos téma a versben. A Magyar Tiborc, mint a magyar nép megtestesítője, a versben dacolva az intézkedésekkel és erővel szembenáll a megsértett emberi jogokért. Ez tükrözi a patrisztikus és bibliai gondolatokat, melyek hangsúlyozzák az emberi méltóság és az Isten által adott szabadság fontosságát.

A skolasztikus gondolkodás szempontjából a versben megjelenő hozsánnák az isteni dicséret és hála kifejezése lehet. A versekben megjelenő várakozás, hogy az Isten él és a világban igazságot tesz, hasonló lehet a skolasztikus gondolatokban található isteni rend és az emberi cselekedetek következményeinek elveihez.

Az összefüggés a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjaira vonatkozóan azt mutatja, hogy a vers több teológiai gondolatot ötvöz. Ezeknek a gondolatoknak a kombinálása erősíti a versek mondanivalóját a szabadság, az emberi méltóság és az isteni igazság fontosságáról. Ezen keresztül a vers utalhat az egyéni és közösségi felelősségre, valamint az emberi cselekedetek következményeire is.

A vers a békekötés témáját dolgozza fel, és magyarul van írva. A következőkben elemzem a verset irodalomtudományi szempontból mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén.

Magyar irodalom terén a vers az 1900-as évek elején íródott, tehát az ekkori irodalmi irányzatokkal összefüggésben is értelmezzük. A vers sorait Juhász Gyula csángói származása is határozza, ugyanis ez a népcsoport egyedi kultúrával és vallással rendelkezik, ami inspirálta Juhászt verseinek témáit és hangulatát.

A versben megjelenik a szimbolizmus jegye is, amely az ekkori magyar irodalomban is divatos volt. A sírva és kacagva megfogalmazott első sor például az ellentétek játékára utal, amely jellemző lehet a szimbolista művekre. Az ellentétpárok és a szimbolikus képek által a vers mélyebb jelentéseket hordozhat.

A versben megjelenik a politikai, társadalmi kommentár is, mely a magyar nemzet történelméhez, keleti és nyugati hatásokhoz kapcsolódóan többértelmű lehet. A békekötésnek a magyar történelemben többször fordultak fontos eseményei elő és utóéletei, ezért a versben megfogalmazott kifogások és várakozások többeket is érinthetnek. Az 1918-as trianoni békediktátum, például, amely katasztrofális következményekkel járt, erőteljesen megosztotta a magyar nemzetet és széles körben megérintette a magyar irodalmat is.

A vers jelen van a nemzetközi irodalomban is. A békekötés és a háború témája egy általánosan érthető jelenség, így más országok irodalmában is sokszor előforduló motívum. A vers üzenete és elhangzó mondanivalója, az Istenbe vetett hit és az igazság üldözése minden kultúra, irodalom számára egyetemesen érthető lehet.

A vers hangulata, a bús angyal szereplőelem, a világ végítéletének képe, az Isten és a föld kapcsolatának motívuma mind hagyományos és mítikus elemeket használ, amelyek a nemzetközi irodalomban is ismertek és előfordulhatnak.

Összességében a vers jelentőséggel bír mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén. Magyar irodalmi kontextusban két fontos történelmi esemény, a békekötések és a trianoni békediktátum miatti kiábrándultság idéződnek fel a versben. Nemzetközi szinten pedig a békekötés, a háború és az Istenbe vetett hit témája mind általános és elterjedt motívumok, amelyek más irodalmakban is megtalálhatók.