Bennem jár, hallom, mint kopog
Álomtalan, vak éjeken,
Kopog, dobog, indul, megáll
És jár tovább hűségesen.
Figyeli néha, alszom-e?
Figyelem néha: alszik ő?
Fölöttünk ápolónk virraszt,
A végtelen és bús Idő.
Hiába várok, nem pihen,
Kopog, dobog, jár, kél a Rém
S álmomban is hallom, amint
Föl és lejön, megy feketén.
Már néha azt hiszem: no most
Vállamra teszi ujjait.
De nem. Megint indul, megáll,
Megáll és indul. Árnya int...
A vers alapvetően az érzelmek és az emberi lét misztikus tapasztalata iránti érdeklődésről szól, nem pedig a természettudományról. Azonban a kontextusban néhány elemet azonosíthatunk, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudományos felfedezésekkel.
Az első alkalom, amikor a természettudományos szempontok felmerülnek a versben, az a "végtelen és bús Idő" megjelenítése. A mai természettudományban az idő és az idősík egyre mélyebb megértése, valamint a relativitáselmélet és a fekete lyukak kutatása kapcsán a "végtelen idő" ismerete jelentős előrehaladást ért el.
Ezen kívül, a természeti csodák iránti csodálattal és az emberi lét misztériumával kapcsolatos érzések is összekapcsolhatók a modern tudományos felfedezésekkel. A természettudományban folyamatosan új felfedezések történnek a világegyetemről, a fekete lyukakról, a gravitációról és más kozmológiai jelenségekről, amelyek csodálatot keltenek az emberekben és hozzájárulnak a misztikus érzéshez.
Meg kell jegyezni azonban, hogy a vers előadása elsősorban a személyes tapasztalaton és az érzelmeken alapul, és nem a természettudományos megfigyeléseken vagy tényeken.
Juhász Gyula "A rém" című versének irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggése és elemzési lehetősége van mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
1. Magyar irodalmi összefüggések:
- A vers szerkezete, hangzása és ritmusa követi a magyar líra hagyományait: négy soros versszakokban íródik, és a sorok közötti ritmikus váltakozások, a hasonlatok és a szóképek használata jellemző a magyar irodalomra.
- A versben megjelenő motívumok és témák kapcsolatba hozhatók a magyar líra hagyományos témaköreivel, például az éjszaka, az álom, az idő és a titokzatosság motívumaival.
2. Nemzetközi irodalmi összefüggések:
- A versben megjelenő lírai én konfliktusa és a "Rém" szerepének megjelenítése összehasonlítható a romantikus irodalom egyéb műveivel, például Edgar Allan Poe vagy Alfred de Musset műveivel, ahol a sötét éjszaka és az álom a belső félelmek és önmegtagadás metaforájává válik.
- A "Rém" motívuma kapcsolatba hozható a gótikus irodalommal, ahol a rettegés és a titokzatosság motívuma központi szerepet játszik.
- A végtelen és bús Idő metaforája hasonlít Antoine de Saint-Exupéry "Az apró herceg" című művében megjelenő időség és a halandóság verseire.
Minden összefüggésre való kitéréshez ezek csak néhány példa, azonban a vers számos más irodalmi kontextusban is értelmezhető, például a szürrealista irodalom, az avantgárd vagy a modernista líra szempontjából.
Juhász Gyula "A rém" című versében teológiai szempontból a halál és az idő fogalmak jelennek meg. Az idő a végtelen és bús Időként szerepel, ami egyfajta transzcendens entitásnak tűnik, ami figyeli az embereket éjjel-nappal. A Rém a halált jelképezi, ami folyamatosan jelen van az emberek életében, még álomban is.
Bibliatudomány szempontjából a vers a halál és a halállal való találkozás témáját boncolgatja. A halál a Biblia szerint az emberi élet végét jelenti, és a halálból való feltámadással együtt a lelki és testi újjászületést. A versben megjelenő Rém, mint a halál szimbóluma, arra utalhat, hogy az ember mindennapi életében szembe kell néznie a halál gondolatával és felkészülnie a szellemi újjászületésre.
A patrisztika, azaz a korai keresztény gondolkodás szempontjából a vers a halál beteljesedésére irányuló várakozást és a feltámadási hitet érzékeltetheti. A Rémet összefüggésbe hozhatjuk a Jelenések könyvében és más keresztény irodalmi művekben megjelenő halál és feltámadás motívumaival, ahol a halál a végtelen és az örökkévalóság jelképeként jelenik meg.
A skolasztika szempontjából a versben az idő fogalma kiemelkedő. Az idő a szkepticizmus korában kiemelkedő téma volt a teológiai filozófia területén. A versben megjelenő végtelen és bús Idő a teológiai elképzelések szerint segít megérteni az emberi lét véges voltát és az idő múlását, különös tekintettel a halálra és az öröklétre.
Más lehetőségként az örökkévalóság és a halál motívumai a filozófiai szempontból is érdekesek lehetnek. A halál mint vége az emberi életnek és az örökkévalóság mint egyfajta transcendentális dimenzió, amit az emberek várnak vagy attól tartanak, mindig izgalmas témát jelentenek a filozófiai és teológiai gondolkodók számára.