A vers első sorában Copernicus neve szerepel, ami utal arra, hogy a vers témája a Kopernikusz-féle heliocentrikus világkép. Ez a heliocentrizmus a bibliatudomány szempontjából is kihívást jelentett, mivel a Bibliában több olyan rész is található, amely a Nap körül forogó Földet írja le (pl. Józsué könyve 10:12-14 vagy Zsoltárok könyve 93:1). Számos bibliai szöveget úgy értelmeztek, hogy ezek a földi nézőpontból íródtak, és ezért jelentéktelenek a föld körüli mozgás szempontjából. A versben is található utalás a Napra, mint "királyi, ős Napra", amely a Skolasztika egyik alapja, a természet tudományos megismerése során a vallásos hit és filozófia összekapcsolása.
A patrisztika idején a föld központúságát tartották helyesnek, és az Univerzumot több szinten osztották fel, ahol a Föld volt a központ. A versben megjelenő astrolábium, mint mérőeszköz, emlékeztethet az ókori tudományokra és a hagyományos föld központú világképre. A versben bemutatott kép arra utal, hogy bármennyire is túlmutatunk ezen a földi lárma és háborúk elől nézve az égre, a földi problémák továbbra is fennállnak és az emberek szenvednek.
A Skolasztika, különösen Thomas Aquinói, törekedett összeegyeztetni a vallást és a természettudományt. Aquinói szerint a természettudományos megismerés és a vallás között összefüggés van, és mind a kettő a teljesebb igazság megértéséhez vezet. A vers utolsó soraiban megjelenő csillagászok, akik "túrják tovább komor vakondokok", utalhatnak a Skolasztika korai tudósaira és meghökkentő felfedezéseikre.
Összességében a vers teológiai szempontból azt mutatja, hogy a világegyetem mélységei és titkai felé vezető utat több nézőpontból lehet megközelíteni, beleértve a bibliatudományt, a patrisztikát és a skolasztikát is. A vers arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudomány és a vallás között fontos összefüggések vannak, és mindkettő az emberi lét mélyebb megértéséhez vezethet.