A verselemzés során figyelembe vehetünk különböző irodalomtudományi szempontokat, mint például a vers formai és nyelvi jellemzőit, a témát és az üzenetet, valamint az irodalmi kontextust.
A vers formai jellemzői közé tartozik az egyszerű rímek használata, amelyek általában a második és negyedik sorokban találhatóak. Ez a forma hozzájárul a dalosság és a könnyedség érzetéhez, ami a magyar dalos hagyomány sajátja lehet. Emellett a vers rövid, szakaszokra tagolódik, amelyek mindegyike egy-egy gondolatot tartalmaz.
A nyelvhasználatban a költő megjeleníti a magyarság és a cigány kultúra kapcsolatát. Az egyszerű és közérthető nyelvezet segíti a vers közvetlen hatását. A szóképekkel és a képzetekkel a költő kifejezi a magyar kultúra gazdagságát és értékeit.
A vers témája a magyar cigány kultúra iránti tisztelet és hódolat. A költő Dankó Pistához szól, aki egy híres magyar cigány énekes volt. A költő azon célja, hogy Dankó Pista emléke mindig éljen és ne vesszen el a feledésben. A versben található helyszínek (Vásárhely, Dorozsma, Szeged) magyar városok, amelyek szintén az irodalmi hagyomány részét képezik.
A vers üzenete a magyar cigány kultúra büszkeségének és jelentőségének hangsúlyozása. A zene és az ének erején keresztül a költő azt sugallja, hogy a magyar cigány kultúra nemzetközi hírnökeként a magyar értékek és hagyományok megőrzése és továbbadása is megvalósulhat.
A magyar szépirodalmon belül a vers illeszkedik a századfordulós népies irányzathoz, amely a magyar nép és kultúra iránti mély érdeklődést és tiszteletet fejezi ki. Az ének és a cigány kultúra mellett a versekben gyakran vannak jelen a magyar táj és a magyar népmese elemek is.
Nemzetközi szépirodalmi kontextusban a vers helyezhető a világ népies lírájának hagyományába, amelyben az egyes népek és kultúrák értékei és hagyományai megjelennek. A versekben gyakran vannak jelen történelmi és kulturális emlékek, és azok választása általában azért történik, hogy az emberi emlékezetben megőrizzék és továbbadják a jelentőséget.
Összességében a vers irodalomtudományi szempontból tanulságos lehet, mert általa bemutathatóak a magyar népies líra és a költői közvetítés általában jellemzői, valamint felvet bizonyos kérdéseket a kulturális örökség megőrzéséről és ápolásáról.