A vers irodalomtudományi szempontból következő összefüggéseket mutatja:
1. Magyar irodalom: A vers a Juhász Gyula nevéhez köthető, aki a századforduló magyar költészetének egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Juhász Gyula lírai szerelmi versei jellemzőek az élet szenvedéseinek és a szépség megidézésének ábrázolására.
2. Szimbolizmus: A vers a szimbolista költészet jegyeit mutatja, amely a kétségek, álmok és titkok kifejezésére törekszik. Az éj, az asszony, az álom és a virág szimbólumok a vágy és a múló szépség mögött.
3. Francia irodalom: A versben megemlített "párizsi palota" és Anatole France francia író jelenléte utalhat a francia irodalom hatására Juhász Gyula művészetére. A párizsi szimbolizmus és az ottani kulturális légkör befolyásolta a magyar szépirodalom fejlődését.
4. Romantika: A vers a romantika egyes elemeket is felvonultatja. Az éjszaka, a vágyakozás és a szerelem motívumai a romantikus költészet sajátosságai, amelyek az érzelmek erős ábrázolására törekszenek.
5. Líra: A vers lírai műfajú, amely az érzelmek, vágyak és gondolatok megjelenítésére törekszik. Az éneklő és fájó szív, valamint a melankolikus lelkület jól illeszkedik a lírai költészet jellemzőihez.
6. Szépség és elvágyódás: A versben megjelenő motívumok, mint az éj, az asszony, az álom és a virág, mind a szépség és a vágyakozás kifejezésére utalnak. A vágyódás és az elvágyódás az irodalomban gyakran előforduló témák, amelyek az emberi lélek mélységeit kutatják.
7. Szerelmi líra: A versben megjelenő női jelenlét és az ő csókja szerelmes atmoszférát teremt. Ez a szerelmi líra és az érzelmi költészet egyik jellemzője, amely a szerelem és a vágy leírására összpontosít.
Ezen összefüggések alapján a Juhász Gyula által írt "Éjszakák" című vers többek között a magyar szépirodalom romantikus és lírai hagyományait követi, ugyanakkor hatást mutat a francia irodalom szimbolizmusára. Az éjszaka, a vágy és az elvágyódás témái pedig az emberi lélek mélységére és az élet szenvedéseire utalnak.