Az éveket, a messze, messze szálló
Szép éveket, Uram, ki hozza vissza?
Vagy várja őket örök kikelet?
Szerelmemet, a messze, messze illant
Szűz csodaszarvast, Uram, hol lelem meg?
Vagy várja őt is egy örök csalit?
A bánatot, a messze, messze elment
Szent felleget, Uram, hol látom újra?
Vagy várja őt is örök üdv ege?
Az életet, a messze, messze tévedt
Víg életet, Uram, még megtalálom?
Vagy tán a Fájdalom csak az örök?
A vers Juhász Gyula "Kérdések" című műve, amely a szerző lírai költeményeiben gyakran feltett kérdések és az élet nagy misztériumaira keresett válaszok keresése körül forog. A versben a költő több kérdést tesz fel, amelyek az élet, szerelem, boldogság és múló idő témájával foglalkoznak.
A vers első sorában a költő az évek múlására utal, és arra a kérdésre keres választ, hogy visszahozhatók-e a múlt szép időszakai vagy örökké tartó tavaszt várnak-e rájuk. Ez az örök szépség és az időtlenség motívuma, amely sok irodalmi műben visszaköszön, és a múlt emlékeinek megőrzésével és azok újbóli megtalálásával kapcsolatos.
A második versszakban a költő a szerelem hiányát és várakozását fejezi ki. A szűz csodaszarvas metaforája egy olyan szerelemre utal, amely messze, elérhetetlen és vágyott. Ez a motívum számos mitikus és irodalmi műben található, amelyekben a szerelem szent és elérhetetlen erőkkel kapcsolatos.
A harmadik versszakban a költő a bánat és a fájdalom problémájával foglalkozik. A bánatot egy messze, elszállt felhőhöz hasonlítja, és azt kérdezi, hogy hol találhatja újra. Ezzel a kérdéssel a szenvedés folytonosságára és a feloldódás lehetőségére utal.
A negyedik versszakban a költő a létezés misztériumával kapcsolatos kérdéseket tesz fel. Az életet tévelygésnek, elveszettségnek és keresésnek ábrázolja, és megkérdi, hogy megtalálható-e még. Ezzel a kérdéssel a költő az emberi létezés alapvető kérdéseire utal, amelyek minden irodalmi műben fontos szerepet játszanak.
Az említett motívumok és tematikák nemzetközi irodalomtudományi összefüggésekkel is rendelkeznek. Például az idő múlása és az időtlenség témája az európai romantikus irodalomban és filozófiában, például a kéklégényben és az ódában fordul elő. A szerelem elérhetetlenségének motívuma szintén gyakran megtalálható a világirodalomban, mint például Shakespeare "Romeó és Júlia" című művében. A fájdalom és a szenvedés témája pedig számos vallásos és filozófiai munkában szerepel, például A lélek halála vagy Szent Ágoston vallomásai című művekben. Az emberi létezés alapvető kérdéseivel kapcsolatos problémák pedig számos filozófiai és vallásos műben megjelennek, mint például Dostojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében vagy camus-i Az idegen című művében.
A vers tehát számos fontos irodalmi motívumot és tematikát érint, amelyek nemcsak a magyar irodalomban, hanem a nemzetközi szépirodalomban is gyakran megjelennek.
A vers teológiai szempontból a létezés lényegi kérdéseit feszegeti, amelyeket a költő Istenhez intéz. Az első kérdés az évekkel kapcsolatos, hogy vajon az évek, az idő múlása visszahozza-e a szép éveket, vagy pedig az örök életben találhatók meg. Ez a kérdés a bibliatudomány szempontjából a Biblia tanítását idézheti fel, melyben az örök életet ígérik és az idő múlásának kérdését is boncolgatják. A patrisztika, azaz az egyházi atyák gondolkodására figyelve, ez a kérdés kapcsolatba hozható a halál és a feltámadás témájával, miszerint az idő nem határt szab a szépségnek és az örömnek. A skolasztika szemszögéből pedig ezt az értelmezné úgy, hogy az örök életben találunk meg mindent, ami szép és jó volt az életben.
A második kérdés a szeretetre vonatkozik, melyet a költő a "szerelmem" metaforájával ír le. Itt az a kérdés merül fel, hogy vajon megtalálható-e az igazi szeretet, vagy pedig az örök életben találkozhatunk vele. A bibliatudomány szerint Isten szeretete örök és feltétel nélküli, és az embereknek is van lehetőségük ráhangolódni és megtapasztalni. A patrisztika szempontjából a szeretetet Istenből eredeztetik, és az örök életben is tökéletes formájában tehető elérhetővé. A skolasztika pedig azt értelmezné, hogy az örök szeretet szempontjából nincs határt szabva az idővel és a térrel.
A harmadik kérdés a bánattal kapcsolatos, és arra kérdezi, hogy hol látjuk újra a messze elment bánatot. Ez a kérdés kapcsolatba hozható a szenvedés és az üdvösség témájával a bibliatudományban. A bánat és a szenvedés földi tapasztalatait az örök üdvösségben megszűntethetjük. A patrisztika ezt úgy értelmezné, hogy az örök üdvösségben minden fájdalom feloldódik, és az üdvösség állapotában nincs többé bánat és szenvedés. A skolasztika pedig azt boncolgatná, hogy az örök üdvösségben nincs helye a bánatnak és a szenvedésnek, mert az Istenhez való egyesülésben mindent teljességében megtapasztalunk.
A negyedik és utolsó kérdés az élettel kapcsolatban merül fel, hogy vajon megtaláljuk-e a messze tévedt, boldog életet, vagy pedig csak a fájdalom az örök. Ez a kérdés kapcsolatba hozható a halál és az örök élet kérdéseivel a bibliatudományban. Az élet megtalálása az örök életben valósul meg, és a fájdalom csak az örökkévalóságban létezik. A patrisztika ezt úgy értelmezi, hogy az önmegvalósítás és boldogság az örök életben található meg, míg a skolasztika szerint az örök életben megtalálható az élet teljessége, amelyben a fájdalomnak nincs helye.
Összességében a vers teológiai szempontból azzal foglalkozik, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a létezés alapvető kérdései, és hogy az örök életben lelhető-e meg a válasz és a megoldás ezekre a kérdésekre. A bibliai, patrisztikus és skolasztikus szempontból elemezve, a vers az örök élet keresését és az abban rejlő lehetőségeket mutatja be.
A vers első négy sora a múltbéli évek, szerelmek és bánatok keresésének kérdését feszegeti, és arra kérdezi Istenétől, hogy vajon visszahozza-e őket vagy pedig örökké várják az örök életben. Ezek a kérdések a természettudományos szempontból vizsgálva is érdekes összefüggéseket mutathatnak.
Az első sorban az évek szó szerepel, és megkérdezi, hogy kik hozzák vissza a messziről. Az elmúlt éveknek történetük, létezésük van, amelyeket a természettudomány régóta kutat. Az évek felfoghatók időszakoknak, amelyeknek van kezdő- és végpontja. A mai természettudományban intenzíven foglalkoznak az idővel, az időszámítással és az idő múlásával. Az elmúlt éveknek történetük van, amelyeket az örök kikelet, a természetes ciklusok folyamatos ismétlődése hozhat vissza. Például az évszakok, a nappalok és az éjszakák váltakozása minden évben bekövetkezik az idő újra meg újra kerekké válása miatt.
A második sor arra kéri Istenétől, hogy hozza vissza szerelmét, a messziről illatozó szűz csodaszarvast. Itt ismét egy olyan elemről van szó, amelynek megvan a természettudományi megközelítése. A természettudomány foglalkozik az állatok világával, azok viselkedésével, életmódjukkal és elterjedésükkel. Az állatok időszakosan vándorolnak, követik a táplálékforrásokat vagy bizonyos életfeltételeket, ami lehetővé teszi számukra a szaporodást és a fajfenntartást. Tehát egy ilyen vándorló csodaszarvas például egy időszakonként visszatérő migráló állat lehet, amelynek élettörténete magyarázható az örök csalit vagy a természeti viszonyokhoz való visszatéréssel.
A harmadik sorban a bánatot, a messziről elment szent felhőt keresi a költő. A felhők természettudományi szempontból fontos elemek az atmoszférában, amelyek befolyásolják az időjárást és a talajnedvességet. A legfrissebb kutatások rámutatnak arra, hogy a felhők is befolyásolják a klímaváltozást és a globális felmelegedést. Az éghajlatváltozás hatására a felhők mennyisége és típusa is változhat, ami kihat a természeti környezetünkre. Tehát ha szeretnénk újra látni a messziről elmúlt bánatot vagy az azonos növényzetbe boruló látványos felhőket, érdemes lehet közelebbről tanulmányoznunk az éghajlatváltozás hatásait és a felhőfolyamatokat.
A negyedik sorban a költő az életet, a messziről tévedt életet keresi, és megkérdezi Istenétől, hogy találkozik-e vele. Az élet természettudományos szempontból az egyik legizgalmasabb téma, amely sok friss felfedezéssel jár együtt. Az élet eredetének és fejlődésének kutatása a mai biológia egyik legnagyobb kihívása. Új módszerek, technológiák és kutatási eredmények kerülnek napvilágra olyan területeken, mint a genomika, az evolúciós biológia vagy a szerves kémia. A költő itt az élet témájában a Fájdalommal állítja szembe, ami arra utalhat, hogy a fájdalom a pusztítás része és az élet örök velejárója lehet.
Összességében a vers természettudományos szempontból egyszerű kérdéseket tesz fel az élet különböző aspektusairól, mint az idő múlása, az állatok viselkedése vagy a befolyásoló környezeti tényezők. A mai természettudomány fejleményeivel összekapcsolva pedig érdekes és izgalmas összefüggéseket találhatunk a természet és az emberi élet között.