Hurrá! A győzelem mienk,
Szép nap ragyog ma ránk,
Mondották a domb tetején
A hős német katonák.

A domb tetején kápolna állt,
De most már csupa szilánk.
Ott lelték kéken, fehéren Őt,
A lorettói Máriát!

Karjai között repesett
Vérző kicsi fia.
- Áldd meg a fegyvereinket, ó,
Asszonyunk, Mária!

Mária, fájdalmas Anya,
- Dicsértessék neve -
Csak nézett szent szomorúan
És semmit sem felele.

- Gloire! A győzelem mienk,
Ez a dicsőség hajnala!
Ujjongta a domb tetején
Száz francia katona.

És ők is ott lelték szomorún
Máriát a romok alatt.
- Notre Dame - mondották neki -
Áldd meg e nagy diadalt!

És Mária, fájdalmas Anya
Választ nekik sem adott.
S másnap megint hős németek
Tartják a magaslatot.

A lorettói Notre Dame,
Nem német, nem francia,
Neki csak fáj, fáj, egyre fáj,
Hogy vérzik drága fia.

Elemzések

A vers teológiai szempontból a Mária-kultusz és az imádság erejét hangsúlyozza. A domb tetején álló romos kápolna jelképezi a háború pusztításait és az emberi remények elpusztulását. Mária szobra, a lorettói Mária, pedig leletre kerül a romok alatt, ami azt sugallja, hogy a háború sújtotta területeken is jelen van az isteni gondviselés.

A versben megjelenik a Mária-kultusz, amikor a hős katonák kérlelik az Asszonyukat, hogy áldja meg a fegyvereiket. Mária fájdalmas Anyaként jelenik meg, aki szent szomorúsággal figyel és nem válaszol. Ez a rész az imádság és a remény hangulatának ábrázolására szolgál. A katolikus hit szerint Mária közvetítő szerepet tölt be az imák Istenhez történő eljuttatásában.

A versben említett Notre Dame (Mária szentélye) a hagyományos katolikus hiedelmekhez kapcsolódik. Ez az istenháza oltalmat és áldást ígér, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiséghez tartoznak az imádkozók.

A bibliatudomány szempontjából a vers arra utal, hogy a kereszténységben hit dolgokat várnak el, és nem mindig kapnak választ vagy segítséget. A folyamatos háborúzás és rombolás szembefordítja a hős katonákat a vallásukkal és annak a hitével, hogy Isten védelme és áldása mellett állnak harcba.

A patrisztika nézőpontjából a vers hangsúlyozza az imádság erejét, valamint azt, hogy az emberi szenvedést és fájdalmat Isten ismeri el és vele van. Mária szobra jelképezi a kegyelem közvetítőjét, aki az emberekért imádkozik.

A skolasztika pedig a versben megjelenő ellentéteket vizsgálná, mint például a győzelem és a vereség, az emberi élet és a háború pusztításai közötti különbséget. Ezen a nézőponton keresztül a vers az emberi tapasztalatokat és az isteni tervet helyezi összefüggésbe.

Azonban az is fontos megjegyezni, hogy a vers egyéni vallási tapasztalaton és érzéseken alapul, így más nézőpontokat is fel lehet vetni és más értelmezéseket lehet alkalmazni a versre.

Juhász Gyula "Notre Dame de Lorette" című versét irodalomtudományi szempontból analizálva számos érdekes összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Először is, a versnek erős politikai és társadalmi kontextusa van. A vers az első világháború idején íródott, és a győzelem örömét és fájdalmát közvetíti. Ez a politikai vonatkozás a magyar irodalomban is releváns, hiszen a vers az 1918-as trianoni békediktátum előtti időszakban íródott, amikor Magyarország nemzetközileg is vesztes pozícióban volt.

A versben megjelenik a katolikus vallásosság is, hiszen a Notre Dame de Lorette az olaszországi Lorettóban található Szűz Mária-kegyhely neve. Ez az összefüggés a nemzetközi szépirodalom terén is gyakori, hiszen számos költő és író inspirációt merített a vallástól és vallásos ikonoktól, mint például Dante Alighieri isteni színjátékaiban.

A versben jelen van a háború és az emberi szenvedés motívuma is. A versek sorai tragikus eseményeket írnak le, mint például a kápolna lerombolása és Mária fájdalma a fiától való búcsúzás közben. Ez a motívum az irodalomtörténetben is gyakran jelenik meg, például Guillaume Apollinaire "Szeretet nélküli szerelem" című költeményében vagy Wilfred Owen első világháborús költeményeiben.

A versben megjelenik a nemzeti identitás is, hiszen a hős német és francia katonák közötti konfliktus és a diadaléneklés a nemzetek közötti ellentéteket és a nemzeti büszkeséget jeleníti meg. Ez a motívum számos nemzetközi műben is megjelenik, például a francia Victor Hugo "Notre-Dame-i toronyőr" című regényében.

Végül, de nem utolsó sorban, a vers nyelvezete és struktúrája is fontos elem az irodalomtudományi elemzésben. Juhász Gyula sajátos stílusa és zeneisége a vidéki magyar irodalmi hagyományokhoz kapcsolódik, például Petőfi Sándor vagy Arany János műveiben is megtalálhatóak hasonló strukturális és nyelvi elemek.

Összességében elmondható, hogy Juhász Gyula "Notre Dame de Lorette" című verse számos érdekes összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A politikai kontextus, vallási motívumok, emberi szenvedés, nemzeti identitás és nyelvi struktúra mind jellemzőek a műre, és kapcsolatban állnak más irodalmi művekkel és hagyományokkal.

A vers első sorában a győzelemről és a ragyogó napról olvashatunk. Ez a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatban arra utalhat, hogy a Nap a mi csillagunk, a Naprendszer központja, amelynek fénye és energiája már régóta kutatás tárgya. Az első sorban nem találhatunk közvetlen kapcsolatot a legfrissebb felfedezésekkel, viszont az utána következő sorokban lehetőség nyílik azon változások leírására, amelyek a természettudományokban történtek.

A következő sorokban a domb tetején álló kápolnáról olvashatunk, amely most szilánkokra tört. Ez a szilánkosság kapcsolatba hozható a mai otthontól eltávolodó tárgyakkal, amelyeknek a tudományos vizsgálatra van szüksége. Ebben az esetben a kápolna szilánkjainak tanulmányozása lehetőséget adhat a szélsőséges körülmények között történő anyagok viselkedésének megértésére.

A következő versszakban arról olvashatunk, hogy a lorettói Mária kezében fekete-fehér színű, vérző kisfiát találták meg. Ez a rész arra utalhat, hogy valamilyen módon kapcsolódik a reproduktív egészséghez vagy a genetikai kutatásokhoz, ahol a szülői és a gyermeki egészség kölcsönhatását vizsgálják.

Azonban a Máriától a fegyverek áldásáért való kérésére nem kapunk választ, amely a friss kutatásokhoz kapcsolódhat a Denevérszeparációs (Biosonar) rendszerrel, amely a denevérek erőteljes hangjának használatát és a hang visszaverődését felhasználja a tárgyak megtalálására és az alapszintű struktúrák azonosítására.

A következő sorokban a versben a francia katona örömét hallhatjuk a diadal miatt. A katonák jelenléte és a domb tetején talált Mária összekapcsolódhat a hadviselés során használt legfrissebb technológiák kutatásával, mint például a drónok és a műholdak használata az ellenséges területek megfigyelésére.

Végül a versben Mária továbbra sem válaszol a fájdalmával kapcsolatos kérdésekre, és a következő napokban ismét német katonák érkeznek a magaslatra. Ez az ismétlődés arra utalhat, hogy a világban folyamatosan zajló konfliktusok és háborúk figyelmeztetést kívánnak elérni a konfliktusok békés megoldásáért végzett kutatásokra és erőfeszítésekre.

Összességében a versben megjelenő elemek és a mai természettudományhoz kapcsolódó legfrissebb felfedezések közötti összefüggés a Nap, a tárgyak viselkedése, a reproduktív egészség és a genetika, a hang és tárgyak lokalizálása, a haditechnológia fejlődése és a háborúk és konfliktusok figyelmeztetése lehet.